Fenékpuszta-archívum

2006-2009

Keszthely-Fenékpuszta: Német-Magyar-Projekt

 

2009

Magyar-német régészeti kutatások Keszthely-Fenékpusztán (2009.7.29-2009.8.28.)

Ásatásvezetők: Straub Péter (ZMMI), Heinrich-Tamaska Orsolya (GWZO), Roland Prien (Rupprecht-Karls-Univ.)

Az ásatás költségeit fedezte: Rupprecht-Karls-Universität Heidelberg, Nemzetközi Kulturális Alap

Keszthely-Fenékpuszta összesítő térképe a három ásatási szelvény helyével


A kutások célja elsősorban hitelesítő ásatás volt, a 19. század óta ismert késő római erőd területén. Az 1900as évek elején Csák Árpád végzett itt kutatásokat, az ő nevéhez fűződik az ún. A, B és C épület, valamint az un. I. kora keresztény bazilika (4. épület) lokalizálása. Az épületek alaprajzát Kuzsinzsky közölte 1920-ban. Az akkori módszertani követelményeknek megfelelően Csák Árpád a kőfalak és az alapozások felkutatására összpontosított. Keskeny kutató árkokkal rekonstruálta az épületek alaprajzát, de nem szolgáltatott adatokat az építési fázisokról.
Egy 2006-ben kezdődő magyar-német kutátasi program keretében több előzetes geofizikai felmérést végeztünk a célterületen. Ezek célja elsősorban az volt, hogy a korábbi ásatások helyét pontosíthassuk, illetve meghatározzuk a falak vonalát és az épületek alaprajzát. Az eredmények kapcsán rámutattunk, hogy a Csák féle-alaprajzrekonstrukció részben hibás, hiszen a C épület esetében nem egy, hanem két épületről van szó. Másodikként megállapítást nyert, hogy több építési fázissal kell számolni, amelynek nyomait a korai ásatatások nem dokumentálták (A épület). Harmadszor újabb építési elemeket is sikerült lokalizálni (4. épület).

A 2009-es ásatás keretében három terület kutatását végeztük el:
1.    feltártuk az 4. épület keleti felét, illetve az előtte a gefizikai mérések keretében kimutatott portikuszt, illetve az ettől keletre vezető észak-déli vonalú utat;
2.    feltártuk továbbá az A épület (peristylum-villa) alaprajzát és alatta a gefozikai kutatásban kimutatható apszisos, bazilika alaprajzú épületet, valamint több további építési fázist;
3.    végezetül tisztáztuk az ún. C épület helyén kimutatható két kőépület építéstörténetére és funkciójára nyertünk újabb adatokat.
 

Konferencia

KESZTHELY-FENÉKPUSZTA IM KONTEXT SPÄTANTIKER KONTINUITÄTSFORSCHUNG ZWISCHEN NORICUM UND MOESIA

Nemzetközi konferencia

Keszthely, Balatoni Múzeum

2009. október 1-3.

A három napos konferencia az ez évben zárult német-magyar kutatási projekt záró konferenciája volt. A konferencia keretében nyílt meg a „Keszthely-Fenékpuszta az évezredek tükrében” című kiállítás a Balatoni Múzeumban. A konferenciát egy egynapos kirándulás zárta.
 

2011

Magyar-német régészeti kutatások Keszthely-Fenékpusztán (2011.8.1-2011.8.26.)

Ásatásvezetők: Straub Péter (ZMMI), Heinrich-Tamaska Orsolya (GWZO), Roland Prien (Rupprecht-Karls-Univ.)

Az ásatás költségeit fedezte: Zala Megye Önkormányzata, Nemzetközi Kulturális Alap

Hitelesítő ásatások a fenékpusztai késő római erőd területén – az un. 25-ös (A) épület:
A kutatások a 19. század óta ismert un. A épület helyén folytak. Az épület alaprajzát Kuzsinzsky közölte 1920-ban Csák Árpád ásatásai alapján. Az akkori módszertani követelményeknek megfelelően Csák Árpád a kőfalak és az alapozások felkutatására összpontosított. Keskeny kutató árkokkal rekonstruálta az épületek alaprajzát, de nem szolgáltatott adatokat az építési fázisokról.
Egy 2006-ben kezdődő magyar-német kutatási program keretében több előzetes geofizikai felmérést végeztünk a célterületen. Ezek célja elsősorban az volt, hogy a korábbi ásatások helyét pontosíthassuk, illetve meghatározzuk a falak vonalát és az épületek alaprajzát. Az eredmények kapcsán rámutattunk, hogy a Csák féle-alaprajzrekonstrukció részben hibás, valamint több építési fázissal kell számolni, amelynek nyomait a korai ásatások nem dokumentálták .
Az A épületnek döntő jelentősége van mind az erőd építése előtti nyomok kutatásában, mind a terület népvándorláskori használatának kérdéseben, ezért 2011-ben erre összpontosítottuk a kutatásokat. Az A épület 3300 négyzetméterével pannoniai viszonylatban is különösen nagyméretű; rendeltetéséről, alaprajzáról és periódusairól számos elképzelést találni. Abban mindenki egyetért, hogy egy villa épületről van szó, kérdéses azonban, hogy mint villa rustica már az erőd építése előtt is állt-e, és ha igen melyik fázisa keltezhető erre az időszakra. Az épület északi részén a geofizikai felmérések és a Csák-féle 1906-os alaprajz egyáltalán nem egyeztek, mivel több fázis épült egymásra. Ennek nyomait sikerült dokumentálni 2009-ben (link a 2009es ásatáshoz: mappa archívum, német-magyar-ásatás). A 2011-es ásatások a 2009-ben feltárt apszis nyugati záródását és az ottani kapcsolódását, valamint a 2009-es ásatási területhez kapcsolódó nyugati és deli falak nyomvonalát tisztázta. Az ásatás folyamán fontos új információkat nyerhettünk az épület belső terének átépítési fázisaira és kronológiájára vonatkozóan.  

Sajtó
http://www.monitormagazin.hu/24-ora-hirei/nemzetkozi-csapat-fenekpusztan
http://www.zalaihirlap.hu/hetvege/20110827_miert_epp_bagolyfej_

2013. október 08., kedd 21:15
Hétfő -
Kedd -
Szerda 10.00-17.00
Csütörtök 10.00-17.00
Péntek 10.00-17.00
Szombat 10.00-17.00
Vasárnap 10.00-17.00

Hétfőn, kedden zárva