LogoBalatoni MúzeumBábelhal WebstudioTelepít
00
2020. február 7. NéprajzZala megyeTemplomokVallás

A történelmi Zala megyében a Mária-kultusz szempontjából három kiemelkedő helyszínt ismerünk. Búcsúszentlászló és Homokkomárom hagyományos búcsújáró helyek, olyan szent helyszínek, ahol csodáról is értesülünk. Csodatévő képe vagy szobra nincs, de Zala és a szomszédos megyék vallásosságára nagy hatása volt/van a keszthelyi Kis Szent Teréz templomnak. Meg kell továbbá említeni Sümeget, mely ma Veszprém megyéhez tartozik, ám a történelmi Zala megye határain belülre esik, s kegytemploma máig a zalaiak kedvelt búcsújáró célpontja.

A főként Zala, Somogy és Vas megye népe által látogatott búcsúszentlászlói kegyhelyet a Katolikus Lexikon kistáji Szűz Mária-búcsújáró helyként tartja számon. A templom 17/18. századi kegyszobra a Lorettoi Szűzanyának magyaros változata.

Csodás gyógyulások helyszínének tartják, Szent kútjához búcsúkeresztség kapcsolódik, valamint híres a középkori eredetű Szent Vince-áldásról is. A középkori Szent László templom a 18-19. században a ferencesek fennhatósága alá tartozott.

Homokkomárom Kisboldogasszony temploma is a ferences rendhez kötődik. Kegyképe csodás megtalálásáról híres.

A képet többször levitték az alsó kápolnába, de éjszakánként mindig „visszament” eredeti helyére.

1722-ben templomot, majd az 1770-es években ferences kolostort építettek hozzá. Az üvegre festett kegykép Dürer Madonna és a Gyermek képének másolata.

Alatta kapott helyet Szent Félix vértanú gyermek ereklyéje. A csodatévő Mária-képnek és az ereklyének a későbbiekben csodálatos gyógyulásokat tulajdonítottak. Zarándokok 20-60 km-es körzetből, Zala és Somogy vármegyéből jöttek.

Homokkomárom búcsúnapjai Kisboldogasszonykor (szept. 8.), Pünkösdvasárnap és Szent Félix (júl. 13.) ünnepén vannak; Búcsúszentlászlónak Szent László király napján (jún. 27.), Kisboldogasszonykor (szept.8.) és Fogolykiváltó Boldogasszonykor (szept. 24.).

Sümeg szintén ferences hagyományokkal rendelkezik. A Fájdalmas Szűzanya ferences templom Pieta kegyszobrához kötődnek csodás gyógyulások. Az első 1699. február 6-án történt, ennek évfordulója évente búcsúnap, fő búcsúi a Jézus Szíve nagybúcsú és Mária neve napja (szept. 12.), de Kisboldogasszony és Sarlós Boldogasszony (júl. 2.) is jelentő búcsúnapnak számítanak a városban.

Keszthely Kis Szent Teréz plébániatemplomát 1927-től a városban megtelepedett karmelita férfirend gondozta 1950-es betiltásukig, majd 1989-től 2017-ig. Az időközben bazilika rangot kapott templom szintén több megyéből vonzotta, ill. vonzza a mai napig a híveket.

A Teréz napi búcsú (okt.1.) a rózsacsoda imitációjáról nevezetes, amikor rózsaeső hull alá a templom karzatáról. Kármelhegyi Boldogasszony búcsúja (júl. 16.) a skapuláré társulatba való belépésre adott alkalmat.

Vallási néprajzi interjúk készítésekor Zala és Somogy megyékben rendszeresen felmerül a keszthelyi karmeliták tevékenysége. Például kiskanizsai adatközlők skapuláré érméi a keszthelyi karmelitáktól származnak, akik kiskanizsai látogatásuk során terjesztették a skapulárét. Somogyi adatközlők skapuláré tagságukat a keszthelyi Karmelhegyi Boldogasszony búcsúkor vették fel.

A hívek némelyike a keszthelyi Teréz-napi rózsaesőt valóságos csodaként éli meg.

Kis Szent Teréz 20. századi kultuszának terjesztésében is nagy szerepet játszhattak a keszthelyi karmelita atyák.

Végezetül egy lokális jelentőségű máriás néphagyományt is megemlítenék. A fent bemutatott, népi vallásosságban központi szerepet játszó településekhez képest a túlnyomórészt római katolikus Kiskanizsa Sarlós Boldogasszony temploma egy lokális, a helyi közösség vallásosságát összefogó kis központ.

Nagykanizsa e jellegzetes városrészében Mária születésnapja kétnapos ünnep: szeptember 7-én Mária bölcsőjét készítik el az esti misére a városrész templomában; majd másnap, szeptember 8-án az útszéli kereszteket díszítik fel virágokkal, naplementekor pedig csoportosan imádkoznak mellettük.

Kiskanizsa e lokális jellegű Mária-ünnepe összefonódik a ferencesek Zala megyei tevékenységével, valamint más búcsús hagyományokkal. A kiskanizsaiak a 20. század közepéig gyalogosan zarándokoltak a homokkomáromi Kisasszony-napi búcsúba. Az útjukba eső kereszteket virágfüzérekkel díszítették.

Hasonló gyakorlatot jegyeztek le pl. Várvölgyön, ahol a főutcán levő kereszteket a sümegi búcsúkor, Kisasszony napja utáni vasárnapra bemeszelték és feldíszítették, hogy a búcsúra zarándoklókat illő módon fogadják.

Irodalom:
BALLA Lőrinc 2003. Homokkomárom. Mindszent
BÁLINT Sándor 1944. Boldogasszony vendégségében. Bp.
BÁLINT Sándor 2004. Ünnepi kalendárium 2. A Mária-ünnepek és jelesebb napok hazai és közép-európai hagyományvilágából. Bp.
BÁLINT Sándor – BARNA Gábor 1994. Búcsújáró magyarok. A magyarországi búcsújárás története és néprajza. Bp.
BARNA Gábor 1990. Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon. Bp.
GYANÓ Szilvia 2019. Mária születésnapja Kiskanizsán. Adalékok Kisasszony-napi vallásos népszokásainkhoz In: József Attila Múzeum évkönyve III. (Szerk. Nagy Gábor), Makó 2019. 32-55.
GYANÓ Szilvia 2019. Kisasszony napja(i) Kiskanizsán. Adalékok Zala megye népi vallásosságához In: Zalai Múzeum 24. (megjelenés alatt)
Magyar Katolikus Lexikon II. (Bor–Éhe) 1996. (Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János.) Bp.
Magyar Katolikus Lexikon V. (Homo–J). 2000. (Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János.) Bp.

A weboldal használatával hozzájárul a sütik használatához. Részletek...

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close