0
2020. augusztus 13. NépszokásokVallási néprajzNagyboldogasszony

„Boldogasszony, Anyánk, régi nagy Pátronánk,
nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk:
Magyarországról, Édes hazánkról,
ne feledkezzél el szegény magyarokról…”

Augusztus 15. Mária halálának napja, ill. katolikus elképzelés szerint test szerinti mennybevitelének ünnepe.

A keleti egyházban a „Mária elszenderülése” kifejezést használják, ami arra utal, hogy a testnek és a léleknek nem arról a fájdalmas elválásáról van szó, ami Ádám ivadékainak büntetés jellegű halála.

A testi-lelki feltámadás konkrétan azt jelenti, hogy a Megváltó édesanyjának, Máriának a holttestét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe.

Mária halála, temetése, mennybevétele kedvelt ábrázolás volt a középkorban, később a barokk a megkoronázást is szívesen megjelenítette, dogmai rangra azonban csak XII. Pius pápa emelte 1950-ben. (A Szűzanya királynői méltósága közvetlenül a mennybevitelből fakad, ezért az 1969-es reformok során Mária királynői méltóságának ünnepe augusztus 22. lett.)

A hagyomány szerint I. István király Nagyboldogasszony napján hunyt el, előtte Máriának ajánlotta Magyarországot:

„Gellért tanácsának intéséből akkoron kele föl, hogy az Szűz Máriát ez Magyarországban Bódogasszonynak, avagy ez világnak Nagyasszonyának hívnák. Szent István királ es ez szegény országot Bódogasszony országának nevezé”

(Érdy-kódex)

Nagyboldogasszony gyakori búcsúnap (pl. Andocs, Bazsi, Buzsák) és számos vallásos népszokás kötődik hozzá.

Máriapócson temetői menettel és szertartással emlékeztek a hívek Mária halálára, valamint a megholt búcsújáró hívekre. Tápai hiedelem szerint Nagyboldogasszony éjszakáján megnyugodnak azok a tisztítóhelyen szenvedő lelkek, akik életükben tisztelettel voltak Mária iránt. Elkészítették virágokból Mária koporsóját is.

Rábaközben az ünnep előestéjén a temetőben egy frissen ásott, üres sír köré gyűltek az asszonyok, a dicsőséges olvasót mondták, és a mennybevételről szóló legendát énekelték. Előfordult virrasztás, virágszentelés is.

Nagyboldogasszony napja határnapnak is számít a mezőgazdaságban.

Ha derült időnk van, jó szőlő- és gyümölcstermés várható.

A Nagyboldogasszony és Kisboldogasszony (szept. 8.) közti időszak a Kétasszonyköze, mely a gazdasági életben szerencsés, foganatos, termékeny időszaknak számít. Ez az ideje a gyógyfüvek, magvak gyűjtésének, valamint a nyárvégi tisztogatásoknak.

Göcseji hiedelem szerint a búzacséplésnek ez a legalkalmasabb ideje.

Az a dogma, mely szerint Szűz Mária testestől-lelkestől mennybe vétetett csak 1950-től hivatalos (ettől persze korábban is hitték). Hosszú folyamat, rengeteg vita eredménye, hogy több lépcsőfok után ez is kimondatott. Mert, hogy kiféle-miféle Jézus anyja, nem volt mindig, mindenhol egyértelmű.

Először Jézus mibenlétét kellett tisztázni, mely folyamat során egyházak szakadtak, külön keresztény szekták, vagy éppen államegyházak jöttek létre. Kb. az 5. század közepére lett világos, hogy mivel Máriától született Isten Fia (aki maga is Isten), ő Isten Anyja (Theotokosz), és mint ilyen szűz és szent. (Nem lehet egy istennek akármilyen az anyja!)

Mária szeplőtelen fogantatása, azaz, hogy mentes az eredeti bűntől, a 19. század közepén lett bevett tétel a nyugati egyházban. (Megszavazták, miután már mindenhol így ünnepelték.) Az eredeti bűntől való mentesség egyenes következménye, hogy egy ilyen kivételes személy, aki ráadásul Istent szült, szent és szűz, azonnal a mennybe jut, testestül-lelkestül.

A vallási dogmák máig változnak, van egy bizonyos rugalmasság a rendszerben. A legutóbbi tisztsége Máriának, amit 1964-ben kapott: ő az Egyház anyja (Mater Ecclesiae).

A protestáns felekezetek azonban nem vallják sem Mária szeplőtelen fogantatását, sem azt, hogy Krisztushoz hasonlóan felment a mennybe, és ma is él és uralkodik az Atya és a Fiú mellett.

 

Irodalom:

  • Török József: Mária az egyház tanításának folyamában In: Boldogasszony. Szűz Mária Mária tisztelete Magyarországon és Közép-Európában (szerk. Barna G.) Szeged, 2001.
  • Magyar Katolikus Lexikon I-XVII. (Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János.) vonatkozó szócikkei. 1993-2014. Bp.

Kedves Múzeumbarátok!
A COVID-19 koronavírus járvány terjedését korlátozó intézkedések értelmében a Balatoni Múzeum 2020. november 11-től  az intézkedések visszavonásáig zárva tart. Megértésüket köszönjük. Vigyázzunk egymásra!