LogoBalatoni MúzeumBábelhal WebstudioTelepít
00
2021. július 22. szabadkőművességiparművészet

A Balatoni Múzeum iparművészeti gyűjteményének egyik különleges darabja Spissich János (1745-1804) Zala megyei alispán, egyben szabadkőműves nagymester úti íróládája a XVIII. század végéről.

Spissich János alispán becsukott utazóládája Becsukott láda

Leltári szám: 60.21.1-10.

Leírás

A rejtett fiókos íróláda fényezett diófából készült, sárgaréz veretekkel, oldalt két füllel. A ládának dupla fedele van: a belső oldala kinyitható, egy rézpánt elfordításával. Maga a láda és a baloldali belső rekesz kulccsal nyílik. A jobboldali, osztott fiók kiemelhető. Ilyen módon iratok és tárgyak rejthetők el a láda belsejében.

Spissich János alispán kinyitott utazóládájaKinyitott fedelű láda

A láda méretei: 42,5 cm, szélesség: 25,7 cm, magasság: 17,8 cm

Spissich János alispán kinyitott utazóládája

Minden rekeszével kinyitott láda, a hozzá tartozó tárgyakkal

A láda tartalma

  • Írótábla
  • Kartonlap a sümegi Darnay Gyűjteményből a láda eredeti tárgyfelirata
  • 2 db kulcs: a ládáé és a belső rekeszé. Anyaguk kovácsoltvas.
  • Tintatartó: kocka alakú, zöldesszürke márvány edény, kocka alakú. Méretei: 4,2 x 5 cm.
  • Tintatartó fedője: anyaga ón, hasáb alakú fogóval
Tintatartó és fedele

Tintatartó és fedele

– Porzó: kocka alakú, zöldesszürke márvány edény. Magassága: 3,7 cm.

Porzó

Porzó

– Gyertyatartó: sárgaréz, tagolt henger alakú szár, levehető bronz talp. Magassága: 10,7 cm.
– Pecsétnyomó: anyaga sárgaréz, bevésett címerrel. Magassága: 4,2 cm.

Címeres pecsétnyomó

Címeres pecsétnyomó

– Pecsétnyomó: anyaga vas, szabadkőműves jelvény vésett ábrájával. Magassága: 2,6 cm.

Szabadkőműves pecsétnyomó

Szabadkőműves pecsétnyomó

– Szabadkőműves pecsétnyomó tokja: anyaga bőrrel bevont fa, belül bársony. Magassága: 4,2 cm
– Útilámpa: összecsukható, kalapált sárgaréz lemezekből és üvegbetétekből. Magassága: 14 cm, a lemezek hosszúsága széthajtogatva: 28 cm.
– Útilámpa tokja: anyaga bádog, felül csukódik. Magassága: 14,5 cm.

Útilámpa és tokja

Útilámpa és tokja

– Tájoló doboza: XVII. századi tájoló volt benne. Korong alakú doboz, anyaga fa, szaru betéttel. Átmérője: 7,2 cm.

Gyűjtés: Sümeg, 1908.

A láda Spissich János unokája, Spissich László 1908-as halála után, annak hagyatékából került a sümegi Darnay Gyűjteménybe. Vezetője, Darnay Kálmán a gyűjtemény államosítása, 1909 után beleltározta a ládát és tartalmát az Iparművészeti tárgyak című szakleltári füzetbe.

1937-ben a sümegi múzeum több osztályát egyesítették a keszthelyi Balatoni Múzeummal. Az iparművészeti osztályt is érintette a változás. A láda ekkor került Keszthelyre.

Ki volt Spissich János?

A Zala megyei, sümegi születésű jezsuita rendi tanár az 1770-es évektől állt vármegyei szolgálatba. Jegyző, számvevő, majd 1790-től 1797-ig Zala megyei alispán és országgyűlési követ. Nagy műveltségű, sok nyelvet beszélő politikus volt, radikális nézetekkel. Csatlakozott a szabadkőműves mozgalomhoz.

Az Osztrák Császárság – és benne Magyarország – politikusai, tudósai, művészei közül sokan lettek tagjai ennek a szellemi mozgalomnak, amely a felvilágosodással rokon eszméket hangoztatott. A XVIII. század második felében a hatalom hol eltűrte, hol támogatta tevékenységüket. A tagok ezért álneveken szerepeltek az egymás közötti kapcsolattartásban, titokban találkoztak és dolgoztak, külön jelképrendszer használatával.

Közrendűek, nemesek egyaránt voltak köztük, akik egymással testvériséget fogadtak, és a „közjó” érdekében vitatták meg és fogalmazták meg tételeiket. Egy isteni fensőbbség – és a fennálló politikai rendszer – elismerése mellett az emberiség számára hasznos igazságok, példák és a természeti világ felfedezésének terjesztését tűzték ki célul, a felebaráti szeretet és a tolerancia jegyében. A tagok által alakított páholyok voltak azok a szervezetek, melyek városok, megyék értelmiségét fogták össze, és ezek konkrét, helyi problémákkal is foglalkoztak. Működött ez felsőbb szinten is: készültek reformjavaslatok a birodalom és a császár számára, amiket el is fogadtak.

Spissich János 1783-tól volt tagja „A jó tanácshoz”címzett páholynak, mely először Varasdon, majd Zalaegerszegen működött. Idővel főmesteri rangot nyert benne el. Tagja volt a páholynak több más vármegyei tisztségviselő, és Pálóczi Horváth Ádám író, ügyvéd. Kapcsolatban álltak a bécsi páholytag gróf Festetics Györggyel is.

Egyik fő célkitűzésük a vallásszabadság melletti kiállás volt. Az 1790-es országgyűlésen nagy viták folytak a témában. A tagok több kiadványt: röpiratot, regényt, értekezéseket írtak erről, és általában a mozgalom céljairól, népszerűsítő és elemző szándékkal, melyek meg is jelentek 1791-92-ben.

A szabadkőműves mozgalmon kívül Spissich a köztársasági eszme híve is volt. Kazinczy Ferenc barátságát, tiszteletét mondhatta magáénak.

A Martinovics-mozgalommal kapcsolatban gyanúsítottként hallgatták ki, de végül felmentették.

Utána azonban a szabadkőműves mozgalmat betiltotta I. Ferenc király. 1795 után már nem működött a zalaegerszegi páholy.

A volt páholytagok szerepet játszottak egy súlyos következményekkel járó politikai ügyben. Spissich János sorsát is ez döntötte el.

1796-ban I. Ferenc elrendelte a nemesi felkelést, a franciák észak-itáliai katonai sikerei miatt, amikor a nyugati megyék is veszélyben voltak.

1797 tavaszán a megyei közgyűlés is megkapta a parancsot, hogy állítsanak ki gyalogos és lovas csapatokat. Többen, köztük a főispán, Althan János Mihály, Spissich alispán és Festetics György gróf hiábavalónak ítélték a felkelést. A gróf úgy vélte, hogy a gyakorlatlan felkelők nem tudják megállítani a franciákat, és az ellenállás szükségtelen vérontáshoz vezetne. A megye által felállított bizottság feliratát is ő fogalmazta meg, és ezt küldték el Bécsbe. A felkelést elégtelennek ítélte a felirat, helyette a békekötést szorgalmazza. A kért 1000 gyalogos és lovas helyett 200-200 gyalogost és lovast ajánlott. Kérték az országgyűlés összehívását és az újoncok hazarendelését külföldről, segíteni a védelmet.

Az uralkodó sértőnek találta a feliratot, és kivizsgáltatta a megyegyűlést. Kiderült, hogy lázító kijelentések is elhangzottak.

1798 tavaszán a megyegyűlés megkapta az uralkodói vizsgálat eredményét tartalmazó leiratot. Spissichet leváltották alispáni tisztségéből és alkalmatlannak nyilvánították mindennemű hivatalviselésre. A főispán megrovást kapott. Festetics grófot megfosztották császári és királyi kamarási címétől, és kitiltották Bécsből.

A leiratban a zalaegerszegi szabadkőműves páholy (ami ekkor már nem működött) tagjait is vád érte: „A fennálló közhatalom ellen fondorkodtak”.

Festetics György gróf ekkor szakított a politikával és fordult saját uradalmai, gazdasági, kulturális tevékenységi területek felé. Megnyílt Keszthelyen a Georgikon mezőgazdasági iskola.

Spissich János is visszavonult birtokára és gazdálkodott.

Hagyatékát unokája, Spissich László őrizte meg.

——————————————————————————-

Ajánlott irodalom

  • Németh József: A 18. század művelődése, a szabadkőművesség
  • In: Vándor László szerk.: Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás millenniumának tiszteletére. Zalaegerszeg, 1996. 123-127.

A weboldal használatával hozzájárul a sütik használatához. Részletek...

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close