#: locale=hu
## Tour
### Description
### Title
tour.name = Castrum Virtuale
## Skin
### Multiline Text
HTMLText_1C9A34E4_0D3F_B147_41A0_5506FD7D7DAD.html =
HTMLText_1C9AE4E5_0D3F_B141_41A4_7D952B4091E9.html = A fenékpusztai erőd 14-es épületének 3. fázisa (kora keresztény bazilika).
Makett M 1:100 (2016, Szilágyi K.).
Digitális modell: Narmer Építészeti Stúdió.
1: Régészeti park felülnézeti látványa
2: Az erőd területének jelenlegi állapota
3: A Régészeti park terve az ásatási alaprajzzal együtt
Aula és fürdő
Aula und die Bäder
Aula and baths complex
Északi kapu előtti épületek
Die Gebäude im Vorfeld des Nordtores
Buildings by the north gate
Gabonatár = Horreum
Getreidespeicher = Horreum
Granary building = Horreum
Az egyes lakó- és gazdasági épületek területe különböző magasságú teljes, vagy a csak a falak kontúrja menti növényesítésel válik érzékelhetővé. A növényfajták variálásával az udvarok egykori térhatását és tagoltságát is bemutatjuk.
Die Gebäude im Vorfeld des Nordtores: Die Flächen der einzelnen Wohn- und Wirtschafsbauten können mit verschiedenen hohen flächigen oder nur den Mauerkonturen folgenden Bepflanzungen sichtbar gemacht werden. Mit der Variation von verschiedenen Pflanzenarten können die Raumwirkung und Gliederung der einstigen Innennöfe auch angedeutet werden.
Buildings by the north gate: the areas occupied by individual dwelling and ancillary buildings can be represented by surfaces at different levels or simply by a planting scheme that follows the course of the walls. The spaces and arrangement of the structures can be made evident by varying the different plant species.
Egy régészeti park tervéről
Über dem Plan eines archäologischen Parks
About plans to an archaeological park
Az erőd 27-es és 24-es épületei a falak kontúrja menti növényesítéssel válnak érzékelhetővé.
Die Mauerkonturen der Gebäude 27 und 24 werden mit erhöhten Bepflanzungen sichtbar gemacht.
Buildings 27 and 24 will be made visible by a planting scheme that enhances the course of their walls.
A kora keresztény bazilika
Die frühchristliche Basilika
The Early Christian basilica
A Keszthely-Fenékpuszta római erőd régészeti park rendezési terve bejárható építészeti és tájrendezési megoldásokkal valamint virtuális rekonstrukciókkal teszi élményszerűvé az ismeretszerzést. A park szó szerinti jelentését zöldesítéssel jelölt falkontúrok und épületfelületek, az egykori utcák és a falak mentén húzódó sétányok hangsúlyozzák. Mindemellett terveztünk háromdimenziós rekonstrukciókat éppúgy, mint virtuális applikációt, de a 25-ös épületre került védőépület esetében a kortárs építészet formanyelve is megjelenik.
Der Entwurf eines archäologischen Parks für die römische Festung von Keszthely-Fenékpuszta soll den Erkenntnissgewinn durch begehbare architektonische und raumplanerische Lösungen sowie virtuelle Rekonstruktionen zum Erlebnis machen. Die wortwörtliche Bedeutung des Wortes Park unterstreichen die Bepflanzungen, die die Mauerkonturen und Gebäudeflächen andeuten, ebenso wie die Alleen, die an den einstigen Straßen und Mauern entlang führen. Hinzukommen auch dreidimensionale Rekonstruktionen und virtuelle Applikationen, aber beim Schutzbau über dem Gebäude 25 tritt auch die moderne Architektursprache zum Vorschein.
The project to establish an archaeological park at the Roman fort of Keszthely-Fenékpuszta is intended to showcase the information acquired there by creating an experience accessible through architectural and planning solutions as well as virtual reconstructions. The use of the term park in its true sense emphasises the planting that indicates the course of the walls and surfaces occupied by buildings, as well as the avenues leading along the former streets and walls. Three-dimensional reconstructions and virtual applications will add to the experience, while the shelter erected over Building 25 will employ a modern architectural approach.
Az erőd 15-ös épületét teljes rekonstrukcióként mutatnánk be. Az épületben lehetőség nyílna kiállítások és rendezvények szervezésére. Jelenleg az épület alaprajzát felfalazott romok mutatják be helyszínen.
Das Gebäude 15 sollte als Vollrekonstruktion wieder sichtbar gemacht werden. Der Bau könnte für Ausstellungen und Veranstaltungen Platz bieten. Zur Zeit wird der Grundriss des Gebäudes anhand von aufgemauerten Ruinen gezeigt.
Building 15 is intended to be fully reconstructed. It could be used for exhibitions and as a venue for events. Currently, its layout is visible from its consolidated ruined walls.
Festetics majorság
Der Festetics-Gutshof
The farm at Festetics
Az erőd 14-es épületének utolsó (3.) fázisának alaprajzát mutatják be a felfalazott romok. Ez ma is ilyen formában látogatható a helyszínen.
Die aufgemauerten Ruinen zeigen die dritte Bauphase des Gebäudes 14. Sie können auch heute in dieser Form vor Ort besichtigt werden.
The consolidated ruins are those of Building 14 in its third phase and can be visited today in this form.
Az erőd falainak és tornyainak alaprajzát az zöldterületbe beágyazva mutatjuk be. A háttértől elütő színű járólapok a hajdani erőd falait és tornyait jelzik. Az egykori tornyok belső részeit rozsdaszínű murvás felöltés jelöli.
Der Verlauf der Wehrmauern und der Grundriss der Türme können in der Grünfläche angedeutet werden, indem sie mit einer andersfarbigen Pflasterung vom Hintergrund abgehoben werden. Das Innere der einzelnen Türme wird durch eine rostfarbene Kiesfüllung abgesetzt.
The fort’s defensive circuit and the layout of the towers can be indicated on the surface by emphasizing their plan in differently coloured paving. The interiors of individual towers can be shown by an infill of reddish gravel.
Főépület
Hauptgebäude
Main building
A négyszögletes, három kapuval áttört kaputornyot (= propugnaculum) két előreugró kerek torony védte. A tervezett parkban az építményt eredeti formájában rekonstruáljuk. A látogatók a torony belsejében vezetett lépcsőn felmehetnek majd a gyilokjáróra, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik a régészeti parkra és a környező tájra. A déli kaputól keletre egy méteres felfalazással jelölve csatlakoznak a további tornyok az ott húzódó fal a déli kapuhoz.
Der rechteckige mit drei Toren versehene Torturm (= propugnaculum) wurde durch zwei runde Türme nach Außen hin flankiert. Im geplanten Park soll dieser Bau als Vollrekonstruktion neu entstehen. Die Besucher können über Treppen im Turminneren den Wehrgang erklimmen, um von dort den Blick über den archäologischen Park und die umgebende Landschaft schweifen zu lassen. Östlich des Südtores schließen die weiteren Türme und Mauern mit einer max. 1 Meter hohen Aufmauerung an.
The square gate tower with its three gates (= propugnaculum or bastion) was flanked by two round towers on the outside. It is intended to fully reconstruct this building in the proposed park. Visitors would access the battlements via stairs built within the tower, which would allow them to view the entire archaeological park and surrounding landscape. Further towers and walls adjoin the southern gate to the east, in the form of consolidated walls up to 1m high.
A Festetitcs család tulajdonát képező birtok „Fenéken” az 1750-es években kezd kiépülni, majd az 1800-as évek elején nyeri el mai formájának főbb hangsúlyait. Ide tartozik pl. a kiskastély és számos gazdasági épület, melyek leginkább az állattartást, elsősorban a lótenyésztést szolgálták. A majorság felújítása 2020-ban kezdődött el, és turisztikai fejlesztési tervek keretében, hosszú távon talán a régészeti emlékek bemutatására is sor fog tudni kerülni.
Die Erbauung des Anwesens der Festetics-Familie in „Fenék” begann in den 1750er Jahren und es erhielt zu Beginn der 1800er Jahre die Hauptelemente seiner Erscheinung. Dazu gehören neben dem „Kleinschloss” (Gutshaus) zahlreiche Wirtschaftsbauten, die vor allem der Tierhaltung insbesondere der Pferdezucht dienten. 2020 begannen die Renovierungsarbeiten an den Gebäuden und im Rahmen der touristischen Planungen könnte auf längere Sicht auch die Rekonstruktion der archäologischen Denkmäler erfolgen.
The establishment of a family at “Fenék” began in the 1750s, with the site’s main elements dating to the early 1800s. These include, in addition to the “small castle” (farmhouse), several buildings used mainly for keeping livestock, especially horses. The renovation of the buildings started in 2020 and the reconstruction of the archaeological remains could follow over the longer term, within a planned initiative to enhance tourism.
Az erőd déli kapuja
Das Südtor der Festung
The fort’s south gate
Az erőd 25-ös épülete az úgynevezett “palota” vagy "helytartói épület" (Preatorium?), amely a 4-től a 7. századig volt használatban és többször is átalakítottak. Mivel emiatt nehéz lenne eldönteni, melyik fázist érdemes rekonstruálni, az a döntés született, hogy magát a régészeti feltárás során előkerült emlékeket mutatjuk be. A feléjük tervezett védőépület tudatosan kortárs arculatot kap.
Beim Bau 25 handelt es sich um den sogenannten „Palast” bzw. um einen Verwaltungsbau (Preatorium?) in der Festung, der vom 4. bis zum 7. Jahrhundert in Benutzung war und mehrfach umgebaut wurde. Aus diesem Grund ist es schwer zu entscheiden, welche Bauphase gezeigt werden sollte. Daher hat man entscheiden, die Komplexität der archäologisch erhaltenen Baudenkmäler zu zeigen. Der darüber geplante Schutzbau hat bewusst einen modernen Anstrich bekommen.
Building 25, the so-called “palace”, was an administrative building (praetorium?) within the fort, in use between the 4th and 7th centuries AD and modified several times. Which building phase to represent thus poses a challenge. The best solution appears to be to show the complexity of the archaeological remains. The proposed shelter above this building is deliberately modern in its architecture.
A kaputorony és a két előreugró kerek torony térhatását egy könnyed, acélrudas vasszerkezettel idézzük meg. Ez a megoldás az épületegységet tervrajzszerűen jeleníti meg.
Die Dimensionen des Torturmes und die beiden hervorspringenden runden Türme werden hier anhand einer lüftigen Stahlgerüstkonstruktion angedeutet. Die Idee dahinter ist es, eine Darstellung, wie vom Reissbrett zu vermitteln.
The size of the gate tower and its two round towers projecting on its outside will be indicated by a steel framework. The idea here is to represent the structure as if on a drawing board.
Az erőd északi kapuja
Das Nordtor der Festung
The fort’s north gate
Falak és tornyok
Wehrmauern und Türme
Defensive circuit and towers
Az erőd egyik tornya a keleti fal mentén
Ein Festungsturm an der östlichen Wehrmauer
A tower on the eastern rampart
A kerek tornyot az északi kapuhoz hasonló acélvázas szerkezettel jelenítjük meg, amelyre "zárt" világos ponyva-burkolat kerül. A váz és a ponyva kombinációja hangsúlyozza az épület hajdani masszív hatását.
Der runde Turm wurde wie das Nordtor als eine Strahlgerüstkonstruktion entworfen, die mit einer „geschlossenen” hellen Plane überzogen worden ist. Diese Kombination aus Gerüst und Plane soll die einstige massive Wirkung des Bauwerks vermittlen.
It is proposed to reconstruct this round tower as a steel framework, like the north tower, covered with a light surface “enclosing” it. Such a combination of framework and shell is intended to give an idea of the tower’s massive appearance.
Diadalív = Tetrapylon
Triumphbogen = Tetrapylon
Triumphal arch = Tetrapylon
A castrum központi, reprezentatív építményének térbeli dimenzióját egy fából ácsolt vázkonstrukció kelti majd életre.
Die räumliche Dimension des zentralen, repräsentativen Baus des Castrum wird mithilfe einer Holzgerüstkonstruktion wiedergegeben.
The dimensions of this central monumental structure within the castrum will be rendered in a timber framework.
Válogatás a fenékpusztai ásatások vasleleteiből (4–5. sz.):
1–2: Lándzsahegyek
3: Nyílhegy
4: Pajzsdudor
5: Ekevas
6: Kulcs
7: Kézműves szerszám
Vasszerszámok, fegyverek és veretek
A fenékpusztai erőd kutatása során számos vastárgy látott napvilágot, amelyek révén betekintést nyerhetünk az antik kovácsmesterek magas szintű szakmai tudásába. A vastárgyak között találunk fegyvereket, a mindennapi élethez szükséges felszerelési tárgyakat, mint pl. késeket, tűzcsiholókat és egyéb konyhai eszközöket, valamint iparos- és mezőgazdasági eszközöket. Utóbbiak az erődben és a hatáskörében zajló tevékenységekre utalna. Igen nagy számú előfordulásuk továbbá a fenékpusztai castrum gazdasági központi szerepét hangsúllyozza, aminek közvetlen környékén intenzív mezőgazdasági termeléssel számolhatunk. A fegyverek száma ezzel szemben csekélynek mondható.
A használati tárgyakon kívül a különböző épületekhez és azok berendezési tárgyaihoz tartozó kulcsok, zárak, szögek, zsanérok, vasalások és ácskapcsok is kerültek elő. Szerencsés esetben eredeti helyzetükben találtak rájuk, és így a tetőszerkezet, ajtó vagy valamilyen bútor alkotórészeként rekonstruálhatók. Ezen kívül a sírokban is bukkanhatunk vasleletekre, így pl. ismerünk csatokat, karkötőket si vasból, és nagy számban vaskéseket is a fenékpusztai temetőkből.
Válogatás a fenékpusztai és környéki ásatások kerámialeleteiből (3–7. sz.):
1–3: Orsógombok
4: Besimított díszítésű korsó
5: Hasas edény
6: Amphora (LR 4)
7: Dörzstál
8: Mécses
A római korban az edények jelentős többsége agyagból készült, a régészeti leletanyag legnagyobb hányadát is kerámia teszi ki. Az agyagot képlékenység, könnyű formálhatóság, illetve a belőle készített termékek hő hatására elnyert formatartósága jellemzi. Az agyagedények szállításra, tárolásra, főzésre, valamint asztali és díszkerámiaként egyaránt szolgálhattak. E különböző funkciójú áruk előállítása eltérő nyersanyagszükségletet, előkészítést és gyártási technológiát igényelt.
A fenékpusztai erőd kerámiája jól tükrözi azokat az új eljárásokat és formákat, amik a 4. században a Duna menti római tartományokban általánosan elterjedtek. Az edények palettája ólommázas dörzstálakkal, korsókkal, poharakkal és tálkákkal egészül ki; az asztali edényeket, ritkábban a fazekakat és a tárolóedényeket besimított díszű változatban is készítettek. A fenékpusztai castrum jelentőségét mutatja, hogy a közelben működő fazekastelepek árui mellett a Római Birodalom távoli vidékeiről, Észak-Afrikából és Palesztina területéről származó importedényeket (amphorák és terra sigillata chiara tálak) is ismerünk.
Az erőd római kor utáni átalakulási folyamatát új kerámiaformák és technológiák is érzékeltetik. A 25-ös épület népvándorlás kori anyagában többségbe kerülnek a lassú korongon gyártott fazekak, illetve pecsételt díszű termékek is megjelennek.
Korsók, bögrék, fazekak és amphorák
1: A nyugati kapu melletti gabonatároló (15-es épület első fázisa) alaprajza és rekonstrukciója (4. század).
2–3: A nyugati kapu melletti gabonatároló (15-es épület második fázisa) alaprajza és rekonstrukciója (4–5. század).
4–5: A nyugati kapu melletti gabonatároló (15-ös épület) belső metszete: első és második fázis.
VIII. Horreum és kemencék – tömegsírok és temető
A nyugati kapu mögött emelkedett a 15-ös épület. A nagyjából 1500 m2 alapterületű magtár (horreum) az erőddel egyidőben épült. Portikusza a castrum kelet-nyugati irányú főútja felé nyílt. Belsejében több szinten tárolták a gabonazsákokat. Az épület a 4. század közepe után leégett, azonban rögtön fel is újították. A ránk maradt megszenesedett árpa-, búza- és rozsmagok a környéken folyó mezőgazdaság termelésből származhatnak.
A gabonatártól északkeletre több agyagkemencét tártak fel, amelyekben nagyüzemben lehetett kenyeret sütni. A feldolgozáshoz malommal is számolnunk kell, de eddig csak kézi malomköveket ismerünk. Az leletek alapján az erőd lakossága ezen kívül bor- és kertgazdálkodással valamint textil-, fém-, kő- és famegmunkálással foglalkozott.
A gabonatároló felújításával párhuzamosan új kemencék is épültek. A régiekben bedobált emberi vázmaradványokat deponáltak, a csontok erőszakos halálra utaló jegyeket mutatnak. A kemencék az 5. század közepéig voltak használatban. Közel száz évvel később, a 6. század második felétől a gabonatár keleti fala mentén egy kis temető jött létre. A sírokból nemesfémből készült ékszerek és övek kerültek elő. Ezek arra utalnak, hogy hajdani tulajdonosaik a felsőbb társadalmi réteghez tartoztak, akik széleskörű kapcsolatokat ápoltak a mediterrán világgal.
A kiállítás katalógusa (DE)
Válogatás a fenékpusztai pénzforgalomhoz kapcsolodó leletanyagból (4–6. sz.):
1: Gömb alakú súly
2–3: Ólompecsétek I. Iustinianus (527–565) és II. Iustinus (565–578) császár portréjával
4: Egy pecsétgyűrű ezüst betétje a 25-ös épületből
5: I. Valentinianus császár (364–375) aranypénze (solidus) a Siscia-i verdéből
6: Folles (4. sz. eleje) a 25-ös épületből
7: Valens (364–378) és Gratianus (367–383) császár kis bronz veretei
Az fenékpusztai érem-anyag csaknem kizárólag kis bronz veretekből áll, a 2000-es évek óta folyó ásatásokból több mint 300, korábbi kutatásokból pedig közel 1800 darab érmét ismerünk, ami jelentékeny mennyiség. Ez a pénztömeg nem oszlik el Pannónia négy évszázadára, hanem egyértelműen a 4. századra összpontosul. Fenékpuszta éremforgalma Nagy Constantin (324–337) uralkodásának utolsó éveitől válik érzékelhetővé, de igazi csúcsait II. Constantius és I. Valentinianus dinasztiáinak korában 346 és 378 között éri el.
E római érmék – feltehetően az itt szolgálatot teljesítő katonák rendszeres zsoldja – egy élénk pénzforgalom és kereskedelem emlékei. A legtöbb verettel képviselt nagy pannoniai verde, Siscia mellett a Birodalom keleti részén vert pénzek gyakrabban képviseltek mint a nyugati verdékhez köthető darabok.
Érdekességnek számít egy ezüst intaglio. Ez egy pecsétgyűrű betétje lehetett, ami a 25-ös közigazgatási épültből került elő. Katonatiszt tulajdonosa 4. századi császárok jellegzetes öltözetében, de uralkodói jelvény nélkül vésette portréját a korongba. Pannonia területén egyedüálló továbbá két ólompecsét, amik I. Justinianus (527–565) és II. Justinus (565–578) császárhoz köthetők. E két lelet egyértelműen igazolja, hogy a fenékpusztai castrum még a 6. században is szoros kapcsolatban állt a római birodalommal.
Érmék, zsold és pénzforgalom
Téglatöredékek Fenékpusztáról karcolattal:
1: Téglatöredék D I O felírattal
2: Téglatöredék vadászjelenettel
3: Téglatöredék egy bagoly (?) ábrázolással
4: Relief delfinnel
A régészet feltárások fontos részét képezik a különböző formájú és funkcójú kerámia-, üveg-, csont- és fémtárgyak. Többnyire a mindennapi élet emlékeiről van szó, kézműves és mezőgazdasági eszközökről, konyhai és asztali használatra szánt kerámia- és üvegedényekről, illetve viseleti tárgyakról, pl. övcsatokról, fibulákról, vagy ékszerekről. Ezek a római korban elterjedt tárgyaknak csak egy kis kivonata, hisz pl. a szerves anyagból, fából, bőr vagy textil keszült darabok a földben felszívódnak. De a szervetlen anyagból készült tárgyak is sérülnek: a fémek, üvegek korrodálodnak, a kerámia és üvegedényeknek többnyire csak egy-egy kis töredéke maradt ránk. Hajdani formájúkat és funkciójúkat a sírokból ismert teljes edények segítségével rekonstruálhatjuk.
A vitrinekben a fenékpusztai erődből előkerült tárgyakból mutatunk be válogatást: kerámia edények, vaseszközök és -veretek, üvegablakok és poharak, érmék, írópálcák valamint viseleti tárgyak kerülnek bemutatásra. A leleteknek az erőd keltezése szempontjából is fontos szerepük van. Fenékpusztáról leginkább 4–5. századi tárgyak ismertek, de akadnak 6–7. századra keltezhető darabok is.
A Festetitcs család tulajdonát képező birtok „Fenéken” az 1750-es években kezd kiépülni, majd az 1800-as évek elején nyeri el mai formájának főbb hangsúlyait. Ide tartozik pl. a kiskastély és számos gazdasági épület, melyek leginkább az állattartást, elsősorban a lótenyésztést szolgálták. A majorság felújítása 2020-ban kezdődött el, és turisztikai fejlesztési tervek keretében, hosszú távon talán a régészeti emlékek bemutatására is sor fog tudni kerülni.
VI. Az ókeresztény bazilikáról
Az erőd északnyugati részén található a 14-es épület, egy ókeresztény, 6-7. században épült bazilika (l. makett). Ebből a korszakból mind a mai napig Pannonia Magyarországra eső területéről ezt az egyetlen ókeresztény templomot ismerjük. Pannonia szerte a kereszténység számos emléke került elő a késő római korból, de a fenékpusztai bazilika a területi kontinuitás miatt egyedülálló. Azt mutatja, hogy itt még a 568-as éveken túl is számolhatunk egy keresztény közösséggel, amikor is Pannonia nagy része az avarok uralma alá került.
Az épületnek két korábbi fázisa is volt. Az erőd 4. századi alapításakor egy négyszögletes, központi padlófűtéses helyiséggel rendelkező lakóház állt itt. Feltehetően még az 5. század folyamán az épületet nyugat felé egy előtérrel (narthex), kelet felé pedig egy apszissal bővítették. Lehetséges, hogy az épület már ekkor is templomként funkcionált, erre vonatkozóan azonban nem rendelkezünk biztos adatokkal.
A 6-7. századi, háromhajós bazilikának keleten egy fő- és két mellékapszisa volt, délen egy kis kápolna csatlakozott hozzá. A belső teret két oszlopsor tagolta egy fő- és két oldalhajóra. A téglavörös színű terrazzo padlóba több sírt ástak. Az épületet tűzvész pusztította el a 7. században.
1–2: A 14-es épület első periódusának alaprajza és rekonstrukciója (4–5. század).
3–4: A 14-es épület második periódusának alaprajza és rekonstrukciója (4–5. század).
5–7: A fenékpusztai ókeresztény bazilika (14-es épület harmadik fázisa) alaprajza és rekonstrukciója (6–7. század).
8–9: A fenékpusztai ókeresztény bazilika belső terének rekonstrukciója.
3 A jövő zenéje? – Elképzelések egy régészeti parkról Fenékpusztán
Ha ma valaki ellátogat Fenékpusztára nehezen tudja elképzelni, hogy itt a római korban egy 15 hektár nagyságú, közel 15 méter magas tornyokkal es falakkal védett castrum állt. Amikor a 18. században a fenékpusztai Festetics-majorságot megalapították a ledőlt, elbontott erődfalak és tornyok részben még látszottak a földfelszínen. Így az új épületek a nyugati falon kivűl, azzal pontosan párhuzamosan sorakoztak. A kiskastélyhoz bevezető fasor is az erőd fő tengelyeihez igazodott. A fasor az erődöt már ekkor diagonálisan átszelő úttól indult, ez a mai 71-es úttal azonos. Az 1960-as és 70-es években a déli kapu, a gabonatár és a kora keresztény bazilika alapfalait emelték meg. Ezek ma is látogathatók. Azóta számos további terv készült a terület római kori emléikeinek bemutatására, de egyenlőre egyik sem valósult meg.
A teremben egy jövőbeni fenékpusztai régészeti park látványtervét mutatjuk be, feltételezve, hogy a területet átszelő utat megszüntetik. Az antik utak, falak és az épületek mint térrendező, határoló elemek különböző két és három dimenziós változatban jelennek meg. Teljes rekonstrukció a déli kapura készült, az északit és a központi diadalívet egy áttetsző vasszerkezetes váz érzékelteti. A tornyok és falak vonalát többnyire különböző színű kavicságyak jelzik, az épületek alapterületét növényzettel emeljük ki. A 25-ös epületet egy védőépület fedi, alatta megtekinthetők az eredeti romok.
Fenékpuszta területe egy 2006-os légifelvételen délre nézve.
Forrás: Civertan Bt.
A fenékpusztai erőd 25-ös épületének 2. építési fázisa (akkor közigazgatási épület).
Makett M 1:100 (2019, Csuzi B.).
Digitális modell: Narmer Építészeti Stúdió.
Ablakok, poharak és edények
A római korban az üveg a mai műanyagokhoz hasonlóan olcsó és könnyen formálható, ugyanakkor tetszetős alapanyag volt, amiből sokféle tárgyat készítettek: asztali készleteket, poharakat, tálakat, korsókat, de üvegedényekben tárolták az illatszereket és az olajokat is. Az épületek ablakaiban gyakran használtak öntött síküveget. Az üveg a Kr. u. 1. században válhatott drága luxuscikkből, megfizethető, különlegessége ellenére elterjedt alapanyaggá. Ezt az üvegfúvás feltalálása tette lehetővé, amely meggyorsította és olcsóvá tette a gyártást.
A fenékpusztai erődben különböző funkciójú, de sajnos csak töredékesen ránk maradt üvegek kerültek elő. Nagyobb számban találunk pl. asztali edényeket, tálakat, poharakat. Különösen szépek a 4–5. századra jellemző opak, kék pettyekkel díszített poharak. Ezen kívül fém keretbe foglalt ablaküvegeket is ismerünk a 24-es fürdő és a 25-ös reprezentációs épületből. Ezen kivűl üvegből ékszerek, viseleti tárgyak is készültek. A 3. század végétől megjelnnek az olcsó, opak, fekete üvegből készült egyszerű karperecek, gyöngyök. Ezek a jóval drágább gagátot voltak hivatva utánozni, amelynek a rómaiak gyógyító erőt tulajdonítottak.
Válogatás a fenékpusztai és környéki ásatások üvegleleteiből (3–5. sz.):
1: Karkötő az fenékpusztai épületek anyagából
2: Játékkorong egy „malom”-játéktábla rekonstrukciójával a 25-ös épületből
3: Ablaküvegtöredékek a 24/25‑ös épületből, egy ablak rekonstrukciójával
4: Üvegpohár töredéke a fenékpusztai épületekből
5: Üvegpalack a fenékpusztai temető síranyagából
6: Üvegpohár a keszthely-dobogói temető síranyagából
Koncepció
Heinrich-Tamáska Orsolya (Leipzig)
Prien Roland (Heidelberg)
Vasáros Zsolt (Budapest)
Tervezés és kivitelezés
Heinrich-Tamáska Orsolya (Leipzig)
Nagy Gábor (Budapest)
Vasáros Zsolt (Budapest)
Menedzsment
Havasi Bálint (Zalaegerszeg)
Szövegek
Dévai Kata (Budapest)
Heinrich-Tamáska Orsolya (Leipzig)
Horváth Friderika (Budapest)
Prien Roland (Heidelberg)
Redő Ferenc (Szentendre)
Rupnik László (Budapest)
Leletek
© Balatoni Múzeum (Keszthely)
Grafika
Kolozsvári Krisztián (Budapest)
Multimédia
© Narmer Építészeti Stúdió
Vasáros Zsolt, Nagy Gábor, Gáll András (Budapest)
3D-Scans / Sketchfab
© Balatoni Múzeum (Keszthely)
Homepage
Kiss Viktor (Keszthely)
Tamáska Péter (Keszthely)
Virtuális Túra
© Narmer Építészeti Stúdió
Nagy Gábor (Budapest)
VII. Gabonatárolóból aula?
1–4: Az északi kapu melletti gabonatár (4-es épület első fázisa: 4. század) alaprajza, rekonstrukciója és bejáratának látványképe.
5–6: Az északi kapu melletti aula (4-es épület második fázisa: 4–5. század) alaprajza és rekonstrukciója.
Az északi kapu mögött, az itt vezető észak-déli irányú út mellett emelkedett a 4-es épület, ami egy gabonatároló (horreum) volt. A portikuszos keleti homlokzata az utcafronttól valamivel hátrébb húzódott, előtte talán egy kis tér lehetett. A belső részen négy párhuzamos sorban kőpillérek voltak, amik eredetileg a deszkapadlót tartottak. A megemelt padlószint alatt a levegő cirkulálni tudott, így az itt tárolt gabona a nedvességtől és penésztől védve maradt.
Az épületet még a 4. században nyugat felé egy valamivel keskenyebb, összesen négy belső pilléres és apszisos zárodású helységgel bővítették ki. Ennek az új kéttagú épületnek a funkciója régóta vitatott: tekintették átriumos templomnak, vagy egy helyi tisztségviselő fogadótermének (praetorium) is. Ilyen funkciójú épületek azonban már ismertek az erődön belül. Kérdéses, hogy a keleti magtárat eredeti formájában használták-e amikor a nyugati szárnyat csatolták hozzá, bár az utóbbiban is utalhatnak a pillérek egy gabonatárra. A 5. század közepén túli használatra nincsenek adatok.
időutazás a fenékpusztai római erődben
Járja be a teret, és fedezze fel a kiállított rekonstrukciókat és műtárgyakat!
Zeitreise in der römischen Festung
von Keszthely-Fenékpuszta
Gehen Sie durch den virtuellen Raum und entdecken Sie die Rekonstruktionen und Funde!
Journey through time in the fortification
of Keszthely-Fenékpuszta
Walk through the virtual space and discover the reconstructions and finds!
Az erőd délkeleti sarkában egy közel 430 m2-es alapterületű fürdőépületet emeltek. A georadaros mérések és az ásatások alapján az épület jól rekonstruálható. Az északi oldalon volt a bejárata, onnan az öltöző részbe (apodyterium) lépett be a látogató. Utána a hidegvizes (frigidarium), majd a melegvizes részleg (tepidarium) következett, végül pedig az izzasztó helyiség (caldarium). Itt nyugaton egy tüzelőkemence (praefurnium) is csatlakozott kívülről a falakhoz.
A helyiségek elrendezése a klasszikus római fürdőkét követi. A félköríves és négyszögletes medencékből mind a három egységben kettő-kettő volt. Ez arra utal, hogy a római városok nagy fürdőihez (Thermae Maiores) hasonlóan külön női és férfi traktussal számolhatunk. A fürdő a 4. században az erőddel egy időben épült és legalább egy átépítésen esett át. Ennek során, keleten a hidegvizes fürdőhöz egy nagy közlatrinát csatlakoztattak.
Egy ilyen nagy fürdő vízigényét távolsági vízvezetéken keresztül biztosíthatták, ennek nyomait régészetileg azonban egyelőre nem ismerjük. A Thermae Maiores-tól északra egy további, ámbár jelentősen kisebb fürdőépületet is emeltek. Itt szintén volt hideg- és melegvizes, valamint izzasztó egység, de jóval kisebbek. A fürdők az 5. század második felében már nem voltak használatban.
III. Thermae Maiores: a római fürdéskultúráról
1–2: A fenékpusztai Thermae Maiores (24-es épület) alaprajza és rekonstrukciója.
3–4: A fenékpusztai kis fürdő (23-as épület) alaprajza és rekonstrukciója.
5: A 27-es és a 24-es épületek alaprajza a talajradar mérési képen.
1–4: A fenékpusztai erőd négy fő fázisának alaprajza: 4 .század eleje; 4 század közepe; 5. század eleje, 6–7. század fordulója.
5: A fenékpusztai erőd alaprajza és rekonstrukciója a 5. század elején a kiállításon bemutatott épületek számávál.
6–7: A fenékpusztai erőd második és harmadik fázisának virtuális rekonstrukciója.
8–9: A fenékpusztai castrum déli kapujának alaprajza és rekonstrukciója.
II. A Keszthely-fenékpusztai erőd építési periódusai (4–7. sz.)
A fenékpusztai római castrum a 4. század közepe táján épült. Az erőd falai több mint 2 méter szélesek voltak, amiket 44 kerek toronnyal erősítettek meg. A falak és tornyok hajdani magassága közel 12-15 méter lehetett, de mára már csak a föld alatti alapozások maradtak ránk.
A négyszögletes alaprajz észak-keleti sarka csupán kiszerkesztett, ez a rész az erózió által részben megsemmisült, ma erősen lejt a Balaton irányába. Így az erőd keleti kapujának helyét csak feltételezzük, de a másik három, északon, délen és nyugaton jól ismert. A kapukat az erőd belsejében egyenes utak kötötték össze, középen egy a diadalív alatt keresztezték egymást. A castrum délkeleti negyedében fürdőket és reprezentációs, valamint közigazgatási épületeket emeltek, az észanyugati részben gazdasági épületek, mint a gabonatároló, mellette egy kút és kemencék álltak. A délnyugati negyed egyelőre csak geofizikai felmérések alapján ismert, több nagyobb épület volt itt.
Még a római korban több építészeti átalakítást ismerünk, de alapvető változtatások csak a 6. században figyelhetők meg. Ekkor emelték az ókeresztény bazilikát, ill. a főépület is új formát kapott. A castrumot lakossága a 7. század első felében hagyta el és csak a karoling korban használták újfent.
V. Villa – Praetorium – Palota?
A közel 100 méter hosszú és 50 méter széles 25-ös épület, az erőd legnagyobb építménye. Bár alaprajzát már a 19. század vége óta ismerjük, csak a 2009-ben kezdődő ásatások derítettek fényt az épület több mint 300 éves történetére.
Első periódusa Kr. u. 300 körülre, tehát az erőd megépítése előtti időszakra keltezhető. Eredendően egy villagazdaság főépülete állhatott itt, egy zárt belső udvarral (peristylium), közepén egy medencével. Az udvarhoz északon egy apszisos zárodású aula csatlakozott. A keleti szárnyban egy fürdő lehetett, a déli és nyugati szárnyakban lakó- és gazdasági helyiségek sorakoztak.
Az erőd építése során (4. sz. közepe) az épületet alapvetően átalakították és közigazgatási funkciót (praetorium) kapott. Az aula apszisát lebontották és attól északra egy új, egyszerűbb kivitelű peristylium udvart alakítottak ki. Főbejárata északon, az erőd kelet-nyugati főútja felől volt. Itt a homlokzat előtt egy portikusz, nyitott, oszlopos előcsarnok állt. Délen, a hajdani villa keleti és déli szárnyát részben elbontották, udvarát gazdasági tevékenységekre használtak.
A 6. században még egy utolsó nagy átalakítás történt. Az aula padlójába két három tagú pillérsort ástak. Innen délre és nyugatra is hasonló pillérsorokat figyelhettünk meg. A feltehetően félköríves boltozatokat tartó pillérek, a régi falakkal együtt egy többszintes monumentális épület részét képezhették. E monumentális új épület pontos alaprajza és funkciója csak megközelítőleg ismert, de valószínű, hogy reprezentációs szerepet töltött be (palota?). Egy 7. századi tűzvész után az épületet nem újították fel.
1–2 : A villa épület (25-ös épület első fázisa) alaprajza és rekonstrukciója (300 körül).
3–4: A közigazgatási épület (25-ös épület második fázisa) alaprajza és rekonstrukciója (4. század közepe).
5: A palota (?) épület (25-ös épület harmadik fázisa) alaprajza és rekonstrukciója (6–7. század).
6: A talajradar mérések képe a 25-ös épület területén.
IV. Reprezentációs épület aulával
1–2: A reprezentációs épület (27-es épület) alaprajza és rekonstrukciója.
3: A 27-es és a 24-es épületek alaprajza a talajradar mérési képen.
Az erőd délnyugati részén emelkedett a több mint 380 m2 nagyságú 27-es épület. Alaprajzát főként a geofizikai mérésekből ismerjük. Az épület déli részéhez, egy több mint 150 m2-es aulához, északon egy oldalsó apszisokkal ellátott előtér (narthex) és feltehetően egy előudvar csatlakozott. Az épületbe innen egy széles bejáraton át lehetett bejutni. Az aulától nyugatra két helyiség helyezkedett el. A déliben padlófűtés (hypocaustum) is volt, tüzelése egy közvetlenül délen csatlakozó kemencén (praefurnium) át történt.
Az ásatások során csupán a falalapozások legalsó rétegeit figyelhettük meg. Így az épület keltezése és értelmezése, csakúgy mint a rekonstrukciója, csak részlegesen lehetséges. Az aula leginkább egy vezető, helyi tisztségviselő fogadótermére emlékeztet, meglepő azonban, hogy egy ilyen funkciójú épületet épp egy zajos fürdő szomszédságába terveztek. Ezért az is elképzelhető, hogy a két épület nem egyidejűleg volt használatban, annak ellenére, hogy térben egymáshoz illeszkednek. Az épület minden bizonnyal többszintes volt, de nem teljes egészében épülhetett kőből. A vékony alapozások könnyebb, faszerkezetű felmenő falakra utalnak. Az épületet az 5. század közepén túl már nem használták.
A fenékpusztai római erőd alaprajza, rekonstrukciója és a kállitásban bemutatott épületek jelölése számokkal.
1 Egy római erőd rekonstrukciója
Keszthely-Fenékpuszta mind már közel 150 éve kutatott, mégis mind a mai napig történelmének újabb és újabb titkait sikerült megfejtenünk. A Kr. után a 4. században épült római erőd az avar korig (7. századig) lakott volt, lakossága megőrizte antik hagyományait és keresztény hitét.
A lelőhely kiemelkedő jelentőségű régészeti emlékeinek köszönhetően nemzetközi hírnévre tett szert és beépítetlen területe kivaló lehetőséget nyújt az eredmények bemutatására is. A kiállítás az erőd és épületei virtuális rekonstrukciójára vállalkozik, de a múlt megismerésén túl egy lehetséges jövőképet is felvázol egy régészeti park fomájában.
Az egyes lakó- és gazdasági épületek területe különböző magasságú teljes, vagy a csak a falak kontúrja menti növényesítésel válik érzékelhetővé. A növényfajták variálásával az udvarok egykori térhatását és tagoltságát is bemutatjuk.
Északi kapu előtti épületek
Az erőd 27-es és 24-es épületei a falak kontúrja menti növényesítéssel válnak érzékelhetővé.
Balatoni Múzeum
www.balatonimuzeum.hu
Válasszon nyelvet!
Wählen Sie eine Sprache!
Choose a language!
Az erőd 25-ös épülete az úgynevezett “palota” vagy "helytartói épület" (Preatorium?), amely a 4-től a 7. századig volt használatban és többször is átalakítottak. Mivel emiatt nehéz lenne eldönteni, melyik fázist érdemes rekonstruálni, az a döntés született, hogy magát a régészeti feltárás során előkerült emlékeket mutatjuk be. A feléjük tervezett védőépület tudatosan kortárs arculatot kap.
Az erőd falainak és tornyainak alaprajzát az zöldterületbe beágyazva mutatjuk be. A háttértől elütő színű járólapok a hajdani erőd falait és tornyait jelzik. Az egykori tornyok belső részeit rozsdaszínű murvás felöltés jelöli.
A castrum központi, reprezentatív építményének térbeli dimenzióját egy fából ácsolt vázkonstrukció kelti majd életre.
A kerek tornyot az északi kapuhoz hasonló acélvázas szerkezettel jelenítjük meg, amelyre "zárt" világos ponyva-burkolat kerül. A váz és a ponyva kombinációja hangsúlyozza az épület hajdani masszív hatását.
A kaputorony és a két előreugró kerek torony térhatását egy könnyed, acélrudas vasszerkezettel idézzük meg. Ez a megoldás az épületegységet tervrajzszerűen jeleníti meg.
Az erőd 15-ös épületét teljes rekonstrukcióként mutatnánk be. Az épületben lehetőség nyílna kiállítások és rendezvények szervezésére. Jelenleg az épület alaprajzát felfalazott romok mutatják be helyszínen.
A négyszögletes, három kapuval áttört kaputornyot (= propugnaculum) két előreugró kerek torony védte. A tervezett parkban az építményt eredeti formájában rekonstruáljuk. A látogatók a torony belsejében vezetett lépcsőn felmehetnek majd a gyilokjáróra, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik a régészeti parkra és a környező tájra. A déli kaputól keletre egy méteres felfalazással jelölve csatlakoznak a további tornyok az ott húzódó fal a déli kapuhoz.
Egy régészeti park tervéről
A Keszthely-Fenékpuszta római erőd régészeti park rendezési terve bejárható építészeti és tájrendezési megoldásokkal valamint virtuális rekonstrukciókkal teszi élményszerűvé az ismeretszerzést. A park szó szerinti jelentését zöldesítéssel jelölt falkontúrok und épületfelületek, az egykori utcák és a falak mentén húzódó sétányok hangsúlyozzák. Mindemellett terveztünk háromdimenziós rekonstrukciókat éppúgy, mint virtuális applikációt, de a 25-ös épületre került védőépület esetében a kortárs építészet formanyelve is megjelenik.
1: Régészeti park felülnézeti látványa
2: Az erőd területének jelenlegi állapota
3: A Régészeti park terve az ásatási alaprajzzal együtt
Az erőd egyik tornya a keleti fal mentén
A kora keresztény bazilika
Az erőd 14-es épületének utolsó (3.) fázisának alaprajzát mutatják be a felfalazott romok. Ez ma is ilyen formában látogatható a helyszínen.
A fenékpusztai római erőd makettje a 4–5. század fordulóján.
3D nyomtatott makett M 1:500 (2019, Csuzi B.).
Digitális modell: Narmer Építészeti Stúdió.
Fenékpusztai leletek digitializált formában:
1: Csipesz aranyozott fogantyúval
2: Emberi maszkkal díszített vödörperemveret
3: Gömbsúly
4: Ólompecsét I. Justinianus császár arcképével (527–565)
5: Ólompecsét II. Justinus császár arcképével (565–578)
6: Egy pecsétgyűrű ezüst betétje a 25-ös épületből
7: Bronzfibula email díszítéssel
8: Bulla bronzból
9: Karmos láb bronzból (szobortöredék?)
10: Bronzedény
11: Bronz övveret
Időutazás a fenékpusztai római erődben
A fenékpusztai castrum 3D rekonstrukciója a 4–5. század fordulóján.
22: Diadalív (Tetrapylon) az erőd közepén.
15: Gabonatár a nyugati kapu mellett, és az épület belső tere (15-ös épület).
4: A 4-es épület 2. fázisa: a keleti szárny eredetileg gabonatárolóként működött.
25: Az erőd főépülete három építési fázissal.
25/1: Az épület első építési fázisa: egy villagazdaság főépülete (4. sz. eleje).
25/2: Az épület második építési fázisa: közigazgatási épület (Praetorium, 4./5. sz.).
25/3: Az épület harmadik építési fázisa: reprezentációs épület pilléres tartó- és térosztóelemekkel (6./7. sz.).
27: Reprezentációs épület aulával.
24: Thermae Maiores – nagy közfürdő.
C2: Az erőd déli kapuja.
Film és 3D rekonstrukciók:
Narmer Építészeti Stúdió
Vasáros Zsolt, Nagy Gábor, Gáll András
Régészeti szakértők:
Heinrich-Tamáska Orsolya és Roland Prien
Budapest
2019.
Az Kr.u. 1. században alapított római provincia Pannonia keleten a Dunáig, délen a Száváig, nyugaton pedig a Keleti-Alpok térségéig terjedt, nagyobb része a mai Nyugat-Magyarország területére esett. A 3-4. század fordulóján, a Római Birodalom közigazgatási és hadsereg reformjai során Pannoniát négy részre osztották és a határvédelmét is újjászervezték. Ehhez kapcsolódóan, a dunai limes mentén és a hátországban több erődöt átépítettek és újakat is emeltek.
A 4. századi új alapítások közé tartozik Keszthely-Fenékpuszta négyszögletes alaprajzú, négy kapuval rendelkező castruma is. Az erőd a római korban a magasabb vízállású Balaton egyik félszigetének déli végében feküdt, egy, a dunai limestől a birodalom belseje felé vezető észak-déli út mentén.
Keszthely-Fenékpuszta eddig azon kevés lelőhelyek egyike Pannoniában, ahol a provincia feladása után, az 5. század közepén túli római kontinuitás mutatható ki. A castrum lakói a 7. századig szoros kapcsolatokat ápoltak a Földközi-tenger térségével, karbantartották az épületeket és újakat is emeltek. Az erőd romjai a 18. századig még a földfelszínen is láthatók voltak, területe a modern korban nem épült be.
1: Pannonia a 4. században:
■ dunamenti limes-erőd
● város
▲ belső erőd
2: A fenékpusztai félsziget rekonstrukciója az erőddel és az erődtől északra fekvő földsánc-árok védvonallala
3: Fenékpuszta területe lézerradar (Lidar) felvételen a római erőd alaprajzával.
I. Pannonia és Keszthely-Fenékpuszta
A fenékpusztai erőd 15-ös épületének 1. fázisa (gabonatároló). A 3D-rekonstrukcióval (VIII.2) szemben itt a középső hajó valamivel magasabb, mint a két mellékhajó.
Makett M 1:100 (1967, Központi Múzeumi Igazgatóság).
A fenékpusztai lelőhely területe ma (fent) a föld alatti ásatásból és a geofizikai mérésekből ismert régészeti emlékekkel (lent).
M 1:1000 (2019, Csuzi B.).
Válogatás a legújabb fenékpusztai ásatások fém- és csontleleteiből (4–6. sz.):
1: Hagymafejes fibula bronzból
2: Korongfibula email díszítéssel bronzból
3: Karkötő bronzból
4: Tű csontból
5: Tű bronzból
6: Kétoldalú fésű töredékei csontból rekonstrukciós rajzzal
7: Övveret bronzból
8: Kapszula bronzból
9: Csipesz (?) aranyozott fogantyúval
10: Karmos láb (szobortöredék?) bronzból
11: Bronzedény
12: Emberi maszkkal díszített vödörperemveretek bronz lemezből egy vödör rekonstrukciós rajzával
A balatoni nyári strandolás során számos apró tárgyat hagyunk el, mint pl. egy-egy karkötőt, gyűrűt vagy akár fésűt, tollat is. Nem volt ez másként a római korban sem, akkor is vesztek el tárgyak a használatuk során. Ami a hajdani tulajdonosnak kárára vált, az annál nagyobb nyereség a régészeknek. E mindennapos viseleti tárgyak ugyanis fontos keltező erővel bírnak és betekintést adnak a fenékpusztai lakosság életébe.
Vannak tudatosan elrejtett dolgok is: így pl. eg-egy kincslelet, amit veszély során dugtak el vagy az elhunytakkal eltemetett darabok, mint pl. csattok, veretek, fülbevalók, vagy éppen tálak és poharak.
Fenékpusztán mind az épületekből, mind a sírokból kerültek elő pl. csontfésűk, a kabátot vagy a ruhát a vállon vagy a mellkason összefogó fibulák, a fej- vagy a vállkendőt rögzítő tűk, de övveretek és csatok is. Különlegeségnak számítanak a bronzból készült emberi maszkos veretek, amik egy 6. századi favödör peremét díszítették. Az épületekből szinte alig került elő nemesfémből készült tárgy, viszont a sírokból több arany és ezüst tárgyat ismerünk.
Fibulák, tűk, fésűk és egyéb különlegességek