Felhívás

2025. május 7. konferenciaemlékévLovassy Sándorelőadás

Kedves Kollégák!

Az idén ünnepeljük Dr. Lovassy Sándor születésének 170. évfordulóját, mely a Balatoni Múzeum számára különösen fontos, hiszen intézményünk egyik alapítója, és 43 éven keresztül a Balatoni Múzeumért Egyesület titkáraként a múzeum és Keszthely sokat köszönhet neki. A Gazdasági Akadémia tanáraként, majd igazgatójaként felállította a Természetrajzi Tanszék gyűjteményeit, botanikus kertet létesített, klímaállomást vezetett, feldolgozta az intézet rovargyűjteményét. Hévízen megtelepítette a tündérrózsát, de mégis magát ornitológusnak vallotta.

Az emlékév központi rendezvénye a múzeumalapító, természettudós tiszteletére megrendezett szakmai konferencia, melynek

• időpontja: október 28. (kedd)
• helyszíne: Keszthely, Balatoni Múzeum.

Szeretettel várjuk a kollégák jelentkezését, akik 15-20 perces előadásokkal járulnának hozzá a méltó megemlékezéshez.

Az előadás témája kötődhet Dr. Lovassy Sándor életéhez és munkásságához, kutatási eredményeinek hasznosításához és továbbviteléhez.

Az előadók jelentkezését a következő e-mail címre várjuk: marketing@balatonimuzeum.hu.

Kérjük, hogy a mellékelt jelentkezési lapot kitöltve küldjék vissza szeptember 5-ig!

A felmerülő kérdéseket szintén a marketing@balatonimuzeum.hu e-mail címen tudják feltenni.

 

Bízva jelenlétükben és szakmai közreműködésükben,

Németh Péter
múzeumigazgató
Balatoni Múzeum

 

Dr.  Lovassy Sándor (1855. Abony – 1946. Keszthely)

Baján és Székesfehérvárott járt gimnáziumba. A felsőfokú tanulmányait Debrecenben és Pesten végezte. Agrártudományi és középiskolai tanári végzettség megszerzését követően 1884-ben doktorált. A természet iránti vonzalmára jelnetős hatással volt a fiatalkori lakhelyéhez közeli Duna-ág, a Sugovica vízivilága, a Pandúr-sziget kiterjedt ártéri erdősége. Ebben az időszakban kezdődött madártojásgyűjtési szenvedélye is. A debreceni évei alatt fedezte fel az -akkor még létező- Ecsedi-láp madárvilágát. 1876-tól 13 évet a nagyrőcei (ma Szlovákia) polgári iskolában tanított.

34 évesen került Keszthelyre a Magyar Királyi Gazdasági Tanintézetbe, ahol oktatói tevékenysége mellett megszervezete, és felállított a Természetrajzi Tanszék gyűjteményeit, botanikus kertet létesített, klímaállomást vezetett, feldolgozta az intézet rovargyűjteményét.

1891-ben a II. Nemzetközi Ornithologiai Congressus-on kiállítást rendezett a Természettudományi Múzeum fészekaljgyűjteményéből.

1892-től a Keszthelyi Hírlap felelős szerkesztője.

1894-ben megbízást kapott a balatoni madárvilág figyelőszolgálatának a kiépítésére.

1897-ben látott napvilágot „A Balaton madárvilágának rendes jelenségei” c. tanulmánya. Még ez évben Ausztriában és Németországban járt tanulmányúton, hogy a természetrajzi szertárakról és botanikus kertekről ismereteit bővítse.

Úttörő szerepe volt a Balatoni Múzeumért Egyesület megalapításában (1898), amelynek 43 éven keresztül elnöke volt. E tisztségekről 86 éves korában mondott le.

1900-ban a párizsi nemzetközi kiállításon madártojásgyűjteményéért bronzérmet kapott.

1917-21 között a Keszthelyi Gazdasági Akadémia igazgatója.

Önálló könyvei mellett több száz cikke jelent meg. Az utókor Keszthely legnagyobb egyéniségei között tarja számon.

Korát meghaladó, kiemelt műve a „Magyarország gerinces állatai és gazdasági jelentőségük” (1927.), amely ma is alapműnek számít.

A hévízi tavon meghonosította az indiai vörös tündérrózsát, amely ma a város jelképe.