Megemlékezés Dr. Lovassy Sándor halálának 80. évfordulóján

1946 júliusában végleg lehunyta szemét a magyar természettudomány egyik legkiemelkedőbb, iskolateremtő alakja, Dr. Lovassy Sándor. Ma, amikor halálának 80. évfordulóján felidézzük alakját, nem csupán egy elhivatott tudósra, akadémiai tanárra és igazgatóra, hírlapszerkesztőre, hanem a Balatoni Múzeum egyik alapítójára és vezetőjére is emlékezünk.

Lovassy Sándor neve elválaszthatatlan a Balatontól és Keszthelytől. Bár az alföldi Abonyban született, élete legtermékenyebb, csaknem hat évtizedét a Dunántúl e szegletében töltötte. A keszthelyi Gazdasági Akadémia professzoraként, majd igazgatójaként generációkkal szerettette meg a természettudományokat. Megszervezte és felállította a Természetrajzi Tanszék gyűjteményeit, botanikus kertet létesített és a klímaállomást is vezette. Az ő kíváncsiságának, kitartásának köszönhetjük Hévíz szimbóluma, az indiai vörös tündérrózsa sikeres meghonosítását is a Hévízi-tóban.

Igazi szenvedélye azonban a madárvilág kutatása volt. Úttörőként térképezte fel a Kis-Balaton és a berek rejtett életét; megfigyelései, valamint monumentális szakmunkái – köztük a Magyarország gerinces állatai – a mai napig a hazai zoológia alapkövei.

Tudósi nagysága mellett Lovassy Sándor a helyi kultúra elkötelezett védelmezője volt. Felismerte, hogy a Balaton múltját és jelenét meg kell őrizni az utókornak. Ez a felismerés vezette őt és Csák Árpádot a Balatoni Múzeumért Egyesület megalapításához, majd a neobarokk múzeumépület tető alá hozásához. 90 életévéből 43 évet szentelt a múzeumügynek. Számára valóban szívügy volt a múzeum.

Ma, amikor fejet hajtunk emléke előtt, idézzük fel szívós kitartását, önzetlen múzeumszeretetét, és örökségét büszkén vigyük tovább.

Emléke legyen áldott, munkássága maradjon örök zsinórmérték számunkra!