LogoBalatoni MúzeumBábelhal WebstudioTelepít
00
2025. január 23. Pro CulturaRégészetKeszthelykultúra kategóriaMüller Róbert

A Magyar Kultúra Napján, 2025. január 22-én, Dr. Müller Róbert vehette át a Pro Cultura Keszthely díjat.

Életműve elismeréseként 2025. január 22-én, a Magyar Kultúra Napján Pro Cultura Keszthely díjjal tüntették ki Dr. Müller Róbert régész-muzeológust, múzeumunk nyugalmazott igazgatóját, az MTA doktorát.

Felbecsülhetetlen érdemei jogosítják fel e rangos városi elismerés átvételére Dr. Müller Róbertet, hiszen amikor keszthelyi vagy Keszthely környéki régészeti munkát említünk neve biztosan szóba kerül. A régészet, a múlt megismerésének vágya gyermekkorától meghatározta az életét. Már gimnazistaként, később egyetemistaként is részt vett a múzeumi munkákban, majd 1970-től a Balatoni Múzeum régésze, tudományos munkatársa lett.

Jelentősebb ásatásai között szerepel a fenékpusztai késő császárkori erőd feltárása, amely 1970-ben kezdődött és kisebb megszakításokkal 2002-ig folyt. Az 1980-as évek első felében résztvevője volt annak a hatalmas munkának, amely a Kis-Balaton térségében feltárta a Zalaszabar-Borjúállásszigeti Karoling-udvarházat és temetőjét. Kiemelkedő szerepet vállalt a gyenesdiási avar temető és a hévíz-egregyi római kori település kutatásában, valamint Keszthely-Fenékpusztán a Pusztaszentegyházi-dűlőben egy kora avar kori germán temető feltárásában, de az M7-es autópálya nyomvonalán végzett kutatásoknak is részese volt. Az általa Várvölgyön vezetett feltárásból előkerült tárgyegyüttes ma is látható a Balatoni Múzeum állandó kiállításában.
Kutatásaiból született számos eredményét publikációi közvetítésével a nemzetközi tudományos élet képviselői, kiállításai révén a Balatoni Múzeum látogatói is megismerhették. A régészettudományban azóta is alapmunkának számító „A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késő vaskortól a török kor végéig” című páratlan, nagyszabású értekezésével 1978-ban a történelemtudomány-régészet kandidátusa lett. 1982 és 2003 között 8 olyan időszaki kiállítást rendezett, amelyeket nem csak Keszthelyen, de Európa – szerte Moszkvától Párizsig, Muraszombattól Oldenburg – ig láthatott a közönség.
Megszerzett tudását, tapasztalatait az ifjúságnak is átadta. Oktatott 1980 és 1984 között a keszthelyi Agrártudományi Egyetemen, majd 1995-től 2000-ig a Georgikon Agrártudományi Egyetemen, emellett 2005–2006-ban a Pécsi Tudományegyetem oktatója is volt. Címzetes egyetemi docenssé 2009-ben nevezték ki. 2013-ban a Magyar Tudományos Akadémia doktorává avatták, 2014-től a Pécsi Tudományegyetem Interdiszciplináris Doktori Iskolájának oktatója volt.

Több szakmai közösségnek is tagja, alapítója lett: 1968–tól a Régészeti és Művészettörténeti Társulatnak, 1990-től az MTA Régészeti Bizottságának, 1990 és 1996 között, majd 2002-től 2004-ig az OTKA régészeti szakbizottságának. A KÖH Ásatási Bizottságának 2002 és 2008 között a tagja, 2008-tól 2012-ig az elnöke volt, 2006–tól alapító tagja a Magyar Régész Szövetségnek.

A közéletben is aktív szerepet vállalt, tagja volt Keszthely város képviselő-testületének, valamint a Zala Megyei Közgyűlés Kulturális Bizottságának. 1995 és 2010 között az Újkori Középiskolás Helikoni Ünnepségek Alapítvány kuratóriumának elnöki tisztét látta el.

Múzeumunk csapata, kollégái, pályatársai ma is számíthatnak tanácsaira. Érdeklődése napjainkban a régészeti terepmunkától inkább a történelem kutatása felé fordult. Annak a városnak a múltjába ásta bele magát, amely élete fő színterévé vált. Az elmúlt évben több munkája is napvilágot látott, amelyek Keszthely történetét, annak egy-egy korszakát dolgozza fel, így segítségével feltárhatjuk városunk múltját, amelyre a jelenben a jövőnket tudjuk építeni.

Gratulálunk!

Fotó: Keszthely Város Önkormányzata