50 éve történt: „Tapolcán találták – Tízezer ezüstpénz”

2026. június 26.

In memoriam Dr. Gedai István

1976. június 24-én árokásás közben jelentős éremleletre bukkant egy brigád nyolc tagja Tapolca belvárosában. A Batsányi utcában éppen a rendőrség előtt mélyítették a távfűtő csatorna árkát, amikor a munkások ásója megakadt egy agyagedényben. Ekkor még nem sejtették az edény és tartalmának elrejtési idejét…

A becsületes megtalálók rögvest beszolgáltatták a leleteket a rendőrségnek.

Onnan értesítették a keszthelyi Balatoni Múzeum akkori régész igazgatóját, Dr. Sági Károlyt. A titokzatos leleteket azóta, immár fél évszázada a Balatoni Múzeum őrzi.

„Egyelőre páncélszekrényben pihen.” – írja az egyik korabeli lap.

A megtalálást követően megtörtént az érmék tisztítása, konzerválása, szétválogatása, meghatározása, majd nyilvántartásba vétele.

Az első híradások még arról számoltak be, hogy a kincslelet akár tízezer darabnál is több érmét tartalmaz. A későbbi újságcikkek már tizenötezer darabról írtak, miközben a leletegyüttes súlya lényegében nem változott: az első beszámolók 7,5 kilogrammot, a későbbiek 7,4 kilogrammot említenek. Ez az adat nyilván az érmék tisztítás előtti állapotára vonatkozhatott. Jelenleg az érmék összsúlya 7,2 kilogramm, a pontos darabszám pedig 9434.

Az első újságcikk név szerint is megemlíti az egyik megtalálót: Bogdán Tibort és öt társát, egy későbbi cikk pedig már összesen nyolc személyt sorol fel. Az újságcikkek és a múzeumi irattári anyagok tanúsága szerint az alábbi személyek részesültek jutalomban: az említett Bogdán Tibor, balatonedericsi lakoson kívül Papp Mihály (Lesenceistvánd), Bogdán Lajos (Lesencefalu), Csipszer Lajos (Balatonederics), Gárdonyi Ferenc (Lesencetomaj), Illés János (Lesencefalu), Kamarás István (Lesencetomaj) és Sarkadi Ferenc (Lesencefalu) [Balatoni Múzeum Irattár, 1040-4-2/76].

A brigád tagjai 1976. október 29-én a tapolcai tanács elnöki szobájában összesen 32 ezer forint jutalmat vehetettek át, fejenként tehát 4000 Ft-ot, ami akkoriban meghaladta az egyhavi átlagkeresetet.

A Magyar Nemzeti Múzeum nemrégiben elhunyt, egykori igazgatóját, az MNM Éremtár akkori osztályvezetőjét, Dr. Gedai Istvánt, történész-régész, numizmatikust kérte fel Dr. Sági Károly a leletegyüttes szakértői vizsgálatára.

Dr. Gedai István 30–34 ezer forint jutalom kifizetését javasolta a szakvéleményében (általában az érték 8–14 %-át szokták jutalomként megállapítani)
[Balatoni Múzeum Irattár, 216-4-1/76].

A kincslelet teljes értéke tehát akkoriban 243 000 – 425 000 Ft között mozoghatott.

A leletegyüttes nyitó verete Mátyás király (1458–1490) 1489-es ezüstdénárja. Néhány Mátyás-kori darabon kívül a többi érme már a 16–17. századból származik.

A leggyakoribb érmék uralkodók szerint (százalékos eloszlás)

A magyar veretek mellett sok külföldi pénz – főként lengyel garas – található meg az együttesben, sőt hamis érmék is lapulnak köztük

A vagyon fő tömege 1580–1602 között gyűlt össze, a mennyiségi csúcs 1600–1602 között figyelhető meg. A gyarapodás 1602-ig folyamatos, aztán hirtelen megszakad. A kincslelet záróveretei Rudolf 1602-es érméi. Ezek terminus post quem datálják az együttest, mely 1602 után kerülhetett tehát a föld alá. (A lengyel garasok legkésőbbi évszáma is 1601.)

Ez a háborús kincselrejtéseknek egy tipikus mintázata.

A tulajdonos (vagy a családja) 1602 után tehát már nem tudott új pénzt hozzátenni a vagyonhoz. Ennek oka lehetett akár katonai támadás, pusztítás, menekülés, fogság vagy halál.

Dr. Sági Károly meglátása szerint Kanizsa 1600-as eleste után a török elleni védelmi vonal Keszthely–Tapolca irányába tolódott, és egy kereskedő vagy kocsmáros rejthette el a forgalmát a portyázó törökök hírére. De az is elképzelhető, hogy egy adószedő birtokos (vagy a családja) rejtette el a folyamatosan gyarapodó vagyonát – amelyért aztán már nem térhetett vissza senki.

A tapolcai éremkincsre Dr. Müller Róbert nyugalmazott múzeumigazgató hívta fel a figyelmemet, amit ezúton is hálásan köszönök. Dr. Décsey Sándor múzeumigazgatónak pedig a számos helyismereti információért jár köszönet.

Irodalom:
Sági Károly: Új leletek. 15 000 ezüstpénz. Élet és Tudomány (1977) 32. évf. 1. sz. 30.
Tapolcán találták – Tízezer ezüstpénz. Esti Hírlap. 1976. június 30.
Egy vödör ezüst pénz a csatornában – Tapolcán megjutalmazták a beszolgáltatókat. Veszprémi Napló. 1976. október 30.