Egry József: “Szemüveges hölgy zsirardi kalapban”

A Balatoni Múzeum 1958-ban 8000 Ft-ért vásárolta meg Egry József 318 db vázlat- és tanulmányrajzát. Ezek a főleg kisméretű kréta- és ceruzaskiccek a festői munka hátterébe engednek betekintést. Bár Egry művészetében központi szerepet játszottak a színek, legalább ugyanilyen fontos a fények és formák kompozíciójának gondos megtervezése. Több olyan darab van köztük, amelyek ismert festményeivel állíthatók párba, azok előzményének tekinthetők.

(Ltsz. 58.142., kréta, papír, 26,5 x 20,8 cm)

Ebből a gazdag rajzgyűjteményből származik a gyakran “Kalapos hölgy” címen emlegetett portré is. Mérete és kidolgozottsága alapján kiemelkedik a vázlatok közül, önálló képként is megállja a helyét. Híres tájképei mellett Egry számos arcképet is készített: ismerőseit, édesanyját, feleségét és önmagát is több alkalommal megörökítette. Jellemzőjük, hogy a kép középtengelyétől valamelyik irányba elmozdulva, általában ülő helyzetben ábrázolta modelljeit, a vállak alatt elvágva a kompozíciót. Hasonló beállításban mutatja a 20. század eleji divat szerint öltözött ismeretlen hölgyet is.

(A kép hátlapja. Ltsz. 58.142., kréta, papír, 26,5 x 20,8 cm)

További vázlat részleteket fed fel a kép hátoldala. Rendszeresen előfordult, hogy a művész minden szabad felületet felhasználva, több, különböző kép részletét sűrítette egy oldalra. Az itt látható elemek szép metszetét adják munkásságának: megjelenik egy idős asszony (talán épp édesanyja) félprofilja; egy munka közben ábrázolt, hajlongó alak (pályája kezdete óta foglalkoztatták a tájban dolgozó emberalakok); illetve egy keretbe foglalt tájrészlet madarakkal, amelyen badacsonyi képeire jellemző módon jeleníti meg a Balaton partjának hullámzását és a satírozással jelölt, ívelten vetődő fénysugarak irányát.

A portré és a hátlapi részletek egyaránt laza kézmozdulatokkal, kissé elnagyolt vonalakkal felvázolt kompozíciók. Mindkét oldalon érdemes megfigyelni a szabadabb ívek és a határozottabb egyenesek összhangját, egymáshoz való viszonyát. Ezek nagy valószínűséggel gyorsan, jegyzetszerűen papírra vetett ötletek lehettek, amelyek a kidolgozandó festmények szerkezetének, fény-árnyék játékának megtervezésére szolgáltak.