Lelkem naplója

2026. február 2.

2026 januárjában emlékeztünk meg arról, hogy 90 éve örökre megpihent dr. Csák Árpád (1860–1936) jogász, régész, hírlapíró-és szerkesztő. A Balatoni Múzeum-Egyesület titkáraként minden követ megmozgatott a Balatoni Múzeum megalapításáért.

Úgyis mondhatjuk, hogy szinte haláláig küzdött érte. Noha 1925-ben letették már a Múzeum alapkövét, s bár 1928-ra – szó szerint – tető alá hozták az épületet, az eladósodás stb. miatt csak 1936-ra tudták ténylegesen birtokba venni azt. S ekkor már nagy beteg volt dr. Csák …

„A gép forog, az alkotó pihen.” (M.I.)

1. kép: Sándor Mátyás: Csák Árpád portréja, 1941. (Olaj, vászon) (fotó: Papp Virág Liliána) 

A Balatoni Múzeum könyvtára őrzi Csák Árpád kéziratos gyűjteményét, melynek eredetileg a Helikoni ibolyák címet szánta, majd azt kihúzva, Lelkem naplója címre javította át azt. Alcímnek az alábbit adta: Elbeszélések, rajzok, és más egyebek.

2. kép: Helikoni ibolyák. Lelkem naplója. Elbeszélések, rajzok, és más egyebek. Írta: dr. Csák Árpád (fotó: Miháczi-Pálfi Anett)

A mű 2280 oldalt ölel fel négy vaskos kötetben. Egyrészt gondolatainak, érzéseinek, tényközléseinek összegzését olvashatjuk tőle. Ezek egy részét újságcikkekben közölte le. A megjelent cikkeinek leiratait, valamint az általa küldött és kapott leveleinek másolatait, a régészeti ásatások jelentéseit, ismeretlen kéziratokat, a számára kedves verseket, továbbá könyvek, egyéb művek kivonatát jegyezte le. Sőt, maga is kacérkodott a szépirodalmi jellegű elbeszélések írásával.
A mű nem teljesen időrendben tartalmazza az írásokat, hiszen nem a szó szoros értelmében vett, naponta vagy bizonyos időközönként naplózott történéseket vetette papírra a szerző. Mai ésszel úgy lehet elképzelni ezt a „naplót”,

mintha mindent lefénymásolt volna magának, és – kissé rendezetlenül – több nagy mappában helyezte volna el azokat, csak ugye ez esetben minden kézzel írt és kézzel fogható.

Digitalizálás nélkül – egyelőre – nem lehet pontos időrendben vagy témacsoport szerint rendezni az írásokat. Ámde nagy segítséget jelent dr. Csáktól a gyűjtemény elején és végén is található tartalomjegyzék, melyben minden egyes írás címét, legtöbb esetben annak keletkezési idejét, illetve a naplóban található oldalszámát is feltüntette.

Dr. Csák Árpád Keszthely közéleti ügyeinek vehemens felszólalója volt, véleményét nem rejtette véka alá. Írásaiban többek között a városi közterekkel-és épületekkel, az ünnepek jelentőségével (pl. a Helikoni ünnepségek), a századforduló és a 20. század kiemelkedő alakjaival, gazdasági és társadalmi problémákkal, a nők sorsával, az idegenforgalommal, vagy a közegészség és a kórház ügyével is foglalkozott. Írásainak többsége a Keszthelyi Hirlap hasábjain jelent meg.

Alább lélekmelengető vallomásaiból szemezgetünk:

„Szeretem a régiségeket. Már kora ifjuságom óta szeretem.”

„Nem is csoda, hiszen Tátika és Rezi vár tőszomszédságában születtem és nevelkedtem. Ezek a várromok, melyeknek multja a régi, daliás lovagkorba visz vissza, melyeknek puszta falai között oly sok gondtalan, boldog időt töltöttem, álmodozva régi dicsőségünkről, mely oly kiáltó ellentéte sivár jelenünknek, – mondom, ezek a várromok voltak irányitói ifju, romlatlan lelkemnek.
Innét van az, hogy még ma is nagyobb hatással van reám ez a két repkénykoszoruzta, mohás, kopott omladék, mint egy szabályos mértani figurák összetételéből alkotott fényes és hatalmas palota […].”

Vagy lélekpróbáló (vagy lélekerősítő, ahogy tetszik):

„A gyűjtés nálam szenvedély. Ennek a szenvedélynek vagyok a rabja.”

„[…] akár csak az alkoholista a szeszes italnak s valamint az alkoholista akkor érzi magát jól, ha már alaposan beszeszelt, én is akkor vagyok megelégedett, ha egy-egy értékes darabbal gyarapíthatom gyűjteményünket. […]
(Csák: Amit a régi „Kalendáriumok” beszélnek. In: Lelkem naplója, 1103–1104. oldal)

Van, hogy más gondolatait „fényelte le”, s látta el kommentárral, üzenve az utókornak:

3. kép: Csák Árpád egy üzenete az utókornak (fotó: Miháczi-Pálfi Anett)

„ […] amikor a Balatoni Muzeum ügyét felszínre vetették, annak megteremtésén igazán önzetlenül fáradoztak. Csak előre! Egy egyesületi tag.*
Keszthelyi Hirlap, 1899. szept. 3.

*Ezt a cikket nem én írtam. Hogy mégis felvettem gyűjteményembe, ennek oka az, hogy

ha majd valamikor valaki időt és fáradságot vesz magának e gyűjtemény cikkeinek elolvasására, világos képet alkothasson magának a Balatoni Muzeum fejlődéséről.”

(Egy óra a Balatoni Muzeumban. In: Lelkem naplója, 1356. oldal)

 

A Balatoni Múzeum előcsarnokából nyíló lépcsősor tetején további őszinte és heves, egyszerre lélekemelő és porba tipró gondolatokkal gazdagodhatunk, a szerző tollából, magából a Lelkem naplójából.

Irodalom:

Bilkei Irén: Adatok Csák Árpád munkásságához. Zalai Gyűjtemény. Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból 26 (1987) 37–46.

Sági Károly: Hetven éves a keszthelyi Balatoni Múzeum. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8 (1969) 11–38.

További érdekességet olvashatunk róla a múzeum honlapján:
Csák Árpád emlékezetére
A múzeumalapító Csák Árpád emlékezete
Mit rejt az időkapszula?