Az I. világháború radikálisan zárta le a hosszú XIX. századot.
A vesztes országok között az Osztrák-Magyar Monarchia és benne Magyarország sorsa a háború második felében pecsételődött meg.
A birodalom felosztásáról már ekkor tárgyalni kezdtek egymással a későbbi győztes antant hatalmak és a Monarchia nemzetiségi, emigráns politikusai.
Magyarországon az 1918 novemberében aláírt fegyverszünetet IV. Károly király lemondása és a népköztársaság kikiáltása követte.
Az új, független állam léte azonban közel másfél éves politikai-gazdasági válsággal kezdődött, és vesztes félként nem jelenhetett meg a világháborút lezáró 1919-es béketárgyalásokon sem.
A korabeli tájékoztatás és véleményformálás legfontosabb, leghatásosabb eszközei a nagyméretű hirdetmények, plakátok voltak. A múzeum történeti dokumentációs gyűjteményében sok ilyen található.
Az 1920. június 4-én aláírt békeszerződés és előzményei bemutatásához ezekből válogattunk.
Ne felejtsd el!
Az Országos Propaganda Bizottság plakátja 1918 végéről, 1919 elejéről való.
Az ország közrendjének biztosítása, a munka, a termelés újraindulása a legfontosabb tennivalók.
A Felvidéket már megszállták a cseh csapatok, Erdélyt a románok, a Délvidéket a szerbek. A népköztársaság vezetése nem foglalja vissza a területeket.
Bízik Wilson amerikai elnök békeszerződést előkészítő javaslataiban, melyek az új államok önrendelkezését biztosítják, és hadserege sincs.
A Vörös Hadsereg sikerei (Proletár Hadsereg újság)
A Szociáldemokrata Párt és a Kommunista Párt által létrehozott új államalakulat, a Tanácsköztársaság sürgető feladata a honvédelem.
További területeket szállnak meg a csehszlovák, szerb-horvát és román állam csapatai, és az új magyar hadsereg toborzása ezúttal sikeres. A Vörös Hadsereg május-júniusban visszafoglalja a Felvidék keleti részét.
A békekonferencia mindkét fél hadseregeit visszavonulásra szólítja fel.
Bajtársak!
A Tanácsköztársaság bukása után, 1919. augusztus elejétől Friedrich István új kormánya sorban érvényteleníti az előző hónapok rendeleteit, törvényeit.
Hadügyminisztere, Schnetzer Ferenc az ország keleti felét már teljesen megszálló román sereghez fordul, a Budapesten még tartó bolsevik uralom megszüntetésére.
Így vonulnak be a románok a fővárosba.
Schnetzer azért lépéseket tesz az új magyar nemzeti haderő felállítására is. „Bajtársak!” című hirdetménye mutatja, hogy a Monarchia korának szabályzatához nyúl vissza.
Főparancsnoki hirdetmény
A román hadsereg önálló államalakulatot jelent a széttagolt Magyarország területén.
Budapest után Észak-Dunántúlt is megszállják, és mezőgazdasági, ipari termékeket, közlekedési eszközöket, hadianyagot fuvaroznak ki az országból.
A megszállás csak 1920 elején ér véget.
További blogbejegyzések
Blog Leletmentés Zalaapátiban
Október 21-én a Balatoni Múzeum munkatársai a Göcseji Múzeum szakmai támogatásával, Zalaapátiban a Hosszúfalusi- horhosban leletmentésen vettek részt. 2020. november 15. KincsleletRégészetLeletmentésZalaapáti
Blog Egy másik húshagyó keddi mulatságról
Az idei farsang viszonylag hosszú, eltart egészen március 5-ig. 1899-ben is több mint egy hónapig tartott, mindenki kimulathatta tehát magát kedvére. 2019. február 24.
Blog