Szentgyörgyvár története

1800 Ft

18 készleten

Leírás

l. A régészeti topográfia 1. kötetének 1966-os megjelenése óta semmilyen régészeti kutatás nem folyt a község területén.

Müller Róbert újra bejárta a falu határát, új régészeti lelőhelyeket fedezett fel ill. pontosította a topográfia adatait, és a magyar régészet legújabb eredményei alapján értékelte azt.

Szatlóczki Gábor, fiatal történész, a Keszthely környéki várak avatott kutatója. Valamennyi, a várra vonatkozó levéltári forrást felkutatta, pontosan szétválogatta a szentgyörgyvári un. „Békavár”-ra és a közeli Balatonszentgyörgy törökkori várára vonatkozó adatokat. Ezek még Kovacsics J. helytörténeti lexikonjában is össze lettek keverve. Érzékletes és hiteles képet rajzol a vár törökkori életéről.

Haász Gabriella két fejezetben – a törökkor végétől 1849-ig, és 1849-től 1948-ig – mutatja be a falu újkori történetét. A Zala Megyei Levéltárban és az Országos Levéltárban folytatott kutatásai alapján mind a birtoklástörténetre, a népességszám alakulására, a falu külső megjelenésére, a határvitákra, az uradalmi és a paraszti gazdálkodásra, az iparűzésre, az egyházra, az iskolákra vonatkozóan gyűjtött adatokat, és helyezte el a falu történetét a tágabb környék és az ország történetének keretei közt.

Petánovics Katalin helyszíni gyűjtés alapján írta meg a falu néprajzát. Figyelmét elsősorban az építkezésre – magában a faluban és kint a szőlőhegyen – a gazdálkodásra, és ezen belül főleg a földművelés-állattartásra, a halászatra és a piacozásra, továbbá a viseletre, és a szokásokra – ebbe beleértendők az emberi élettel (születés, keresztelés, házasság, halál, temetés) és a naptári ünnepekkel kapcsolatos szokások – fordította.

Az illusztrációk – 49 kép – a régészeti leletektől, a régi térképeken, és a lakosságtól kölcsönkért családi fotókon át a 2001-ben készített felvételekig kiegészítik és segítenek megérteni a leírtakat.

A kötetet a német nyelvű összefoglalás zárja.

További információk