Múzeumi Esték ismeretterjesztő előadás-sorozatunkban a Balatoni Múzeum muzeológusai mellett neves előadók osztják meg az érdeklődőkkel kutatásaik eredményeit művészet, történelem, helytörténet témakörökben.
2025. december 3., szerda, 17:00 óra
Miháczi – Pálfi Anett régész – muzeológus: Óriások vállán… I. – Lipp, a pap s régész
190 évvel ezelőtt, 1835. december 11-én született Lipp (Vilmos) János, premontrei tanár és archeológus, aki Rómer Flóris, „a magyar régészet atyja” hatására indult el a hazai régészet útján. Keszthelyen és annak környékén több mint ötezer népvándorlás kori temetkezést tárt fel. Ezáltal olyan kutatási alapot teremtett már közel másfél évszázaddal ezelőtt, melyre régészek nemzedékei építkeztek. Jogosan nevezhetjük Lippet a „magyar népvándorlás kor atyjának.”
Pulszky Ferenc – szintén régész, egyébiránt politikus, sőt a „dualizmus kultúrpápája” – szavaival élve: „Lipp Vilmos az első volt, ki nagyobb sírmezőt rendszeresen ásatott fel, nem mint kincskereső, hanem mint tudományos kutató, úgy munkája is az első, mely ily kutatások s rendszeres ásatások eredményét teszi közzé.” Ásatási módszere és a publikálás módja ugyan már rég meghaladott, ezt azonban nem vethetjük utólag a szemére, hiszen a maga korában a legjobb tudás szerint dolgozott.
Arcképe habár nem került fel a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében álló, nagy magyar régésztriász – Rómer Flóris, Pulszky Ferenc és Hampel József – emlékművére, jelentőségét mégsem becsülhetjük alá. Dornyai Béla, a Balatoni Múzeum egykori igazgatója már 1941-ben javaslatot tett arra, hogy a keszthelyi múzeumalapító nagy hármas – Lovassy Sándor, Csák Árpád és Sági János – mellett Lipp Vilmos domborműve is jelenjen meg a Balatoni Múzeum kertjében, vagy legalább nevezzenek el róla egy utcát Keszthelyen. Utóbbira még egy fél évszázadot kellett várni, de még mindig van mit törlesztenünk…
A programsorozat keretében korábban elhangzott előadások
- március 05. szerda 17:00
Papp Virág Liliána művészettörténész – muzeológus: Mitől női egy kollekció? – szerepek és sztereotípiák a gyűjteményi kiállításban
A nők útja a művészetben akadályokkal és kerülőutakkal volt kikövezve. Az előadás egy kiállítás rendezésének folyamatán keresztül, a művészettörténet női szerepkliséiről vet fel kérdéseket: Mit jelent női művésznek lenni? Létezik-e egyáltalán „női művészet”?
- április 02. szerda 17:00
Gál Lajos, Gyenesdiás polgármestere, a Darnay-Dornyai Béla alapítvány alapítója: Darnay-Dornyai Béla élete, munkássága
2025-ben, halálának 60 éves évfordulóján emlékezünk Darnay Dornyai Béla múzeumigazgatóra, planétásra, honismertetőre
Az évforduló alkalmából az idei évben több helyszínen is emlékezünk Darnay Dornyai Bélára, a róla elnevezett Alapítvány székhelytelepülésén, Gyenesdiáson. Az ország neves honismertetőjére, az ökoturisztika egyik balatoni megteremtőjére, a Balatoni Múzeum 1941-1948 közötti igazgatójának munkásságára számos rendezvény szerveződik idén. Túra szervezéssel, kirándulásokkal, valamint a Keszthelyi-hegységben a Darnay út rendezésével is tiszteleg közösségünk a kiváló tudós, polihisztor előtt.
Darnay Dornyai Béla elhivatott kutatója volt többek között a Balaton-felvidéki hegyközségeknek, kitűnő kézrajzai a mai napig őrzik a korabeli szőlőhegyek, pincék és prések, valamint más eszközök műszaki ábrázolásait.
Talán nem tévedünk, ha a mostani időben erősebben hangoztatjuk és a figyelmünket is jobban ráirányítjuk Darnay Dornyai Béla kedvenc jelmondatára, amely így hangzik: « Honismerettel a honszeretethez».
Járjunk nyomdokain, ismerjük meg munkásságát és vigyázzunk természeti és kulturális örökségeinkre!
Darnay Dornyai Béla honismereti Alapítvány
Vezetőség
- május 07. szerda 17:00
Bilkei Irén régész, főlevéltáros: Szőlő és bor a Balaton környékén a középkorban
A szőlő és a bor az emberiség történelmének legalább 6000 éve szerves része, ismert már a Bibliából, az antik görög-római kultúrkörből és a magyarság korai történetéből is.
Az előadás rövid áttekintést szeretne adni a szőlő- és borkultúra Balaton környéki története korai időszakának írásos forrásairól gazdag illusztrációs anyaggal és néhány hozzá kapcsolódó történet bemutatásával.
- június 04. szerda 17:30
Tar Ferenc történész: Keszthely a két világháború között
Milyen volt a hercegi család és a város kapcsolata?
Hogyan alakult a politikai élet?
Milyen volt a helyi társadalom?
Kik voltak a város meghatározó személyiségei?
Mi jellemezte a kulturális életet?
Az előadás a fenti kérdésekre igyekszik választ adni.
- július 02. szerda 17:00
Haász Gabriella történész – főmuzeológus: Egy múzeumalapító emlékezete – kincsek a Darnay-gyűjteményből
Darnay Kálmán sümegi magángyűjteményéből a 20. század elején méltán lett állami múzeum. Régészeti, történeti, irodalmi és néprajzi anyaga túlszárnyalta a Balatoni Múzeumét.
Hogyan kerültek a sümegi műtárgyak a keszthelyi intézmény birtokába? Jellemző tárgysorozatokkal és különleges darabokkal mutatjuk be, ami ránk maradt a Darnay Múzeumból.
2025. október 1., szerda, 17:00 óra
Németh Péter múzeumigazgató – múzeumpedagógus: Elmentek…. A sármelléki szovjet repülőtér múltja
Idén október 4-én lesz 35 éve, hogy az utolsó szovjet MiG 29-es vadászrepülőgép is elhagyta a sármelléki repülőtér kifutópályáját.
A Zalavár és Sármellék falvak között elterülő repülőtér és egykori katonai bázis múltja meghaladja a 80 esztendőt.
Ebből az időszakból 29 évet ölel fel az a korszak, amikor egy szovjet légierő ezred körülbelül félszáz vadászrepülőgépe és – a feltételezések szerint – 2-3000 fős személyi állománya: katonák, polgári alkalmazottak és családtagjaik állomásoztak, és élték mindennapjaikat a Kis-Balaton határában.
Az emberöltőnél is hosszabb idejű orosz lét meghatározó volt a térség lakosainak életében. Ezért Németh Péter múzeumpedagógus elsősorban nem hadászati szempontok alapján, hanem polgári szemszögből igyekszik bemutatni a reptéren zajló életet, a katonaváros lakosainak és a térség polgárainak mindennapi viszonyát. Az előadás alapját Szabó Péter sármelléki lakos, egykori reptéri dolgozó elbeszélése adja.
2025. november 5., szerda, 17:00 óra
Kostyál László művészettörténész – főmuzeológus: Templomi festészet Zalában a 20. században
A nyugati művészetben ezer évnél is hosszabb ideig a fősodorhoz tartozó templomi festészet a 20. századra a szekularizációs folyamatoknak köszönhetően egyre inkább a háttérbe szorult. Gyakran formailag és tartalmilag is kiüresedett toposzok ismételgetőjévé vált, feltérképezését a művészettörténet éppen ezért egyre kevésbé érezte feladatának, pedig e területen jelentős alkotások is születtek. Kutatása olyan határterületet képez, amely a szélesebb értelemben vett művelődéstörténet mellett a vallás- és a társadalomtörténetet is érintheti.
Az előadás Zala vármegye múlt századi templomi festészetére fókuszál, de – a genius loci-ra is tekintettel – az idén 115 éve született keszthelyi Károly Gyula, a szcéna legjelentékenyebb helyi képviselője Zalán kívüli tevékenységét is számba veszi. Végigköveti azt a folyamatot, melynek során a templomfestők között a század első évtizedeiben az inkább iparosnak számító festőmesterek, később viszont már a magasabb képzettséggel és olykor teológiai ismeretekkel is bíró művészek játszották a fő szerepet, s utóbbiak ecsetjén e terület művészeti súlya ismét jelentősebbé vált.
* A programváltozás jogát fenntartjuk!
** A programon való részvétellel hozzájárul ahhoz, hogy az esemény dokumentálása érdekében készült kép- és hangfelvételt a Balatoni Múzeum, mint Adatkezelő a honlapján, közösségi média felületén, valamint egyéb médiafelületeken nyilvánosságra hozza.
Kapcsolódó tartalmak
Programok