A könyv-jegyesség dicsérete

Goethe szerint a gyűjtő boldog ember. Dr. Poór Ferencre is igaznak találtatott ez a szállóigévé híresült mondás, hiszen egész pályafutását végigkísérte kisgrafikákat gyűjtő szenvedélye. Ozorán született, Illyés Gyula bölcsőhelyének közelében, ahol tájmúzeumot is alapított, valamint a híres vár megmentésén is fáradozott. (Ma már látnivaló: sikerrel.) Keszthelyhez és Veszprémhez kötődő oktatási tevékenysége mellett egyik fontos, hobbinál is komolyabban vett foglalatosságát az ex librisek világában lelte meg.

Nem csupán gyűjtötte a művészi kivitelezésű könyvjegyeket, de a maga és családja számára is neves képzőművészekkel készíttette el azokat a kisgrafikákat, amikkel könyvtárának egyes példányait ellátta. S nem csupán bibliotékájának egyes korpuszaiba jutott ex libris, igazolva, hogy a könyv az ő gyűjteményéből való, ám gyűjtő- és cseretársak kollekcióit is gyarapította. Szellemi névjegyek jutottak el az ismerősökhöz, barátokhoz, egyként bibliofil kollégákhoz a határokon belül, de a Kárpát-medence városaiba, sőt Európa messzibb tájaira is. Akár a bélyeggyűjtők egymással való levelezései, valóságos lázas kapcsolatrendszer volt (s tán az is marad) a kisgrafika-gyűjtőknek ez a fajta egymást becsülése. (Amikor a Gutenberg-galaxis és az új info-korszak intervallumai egymásba értek, nem egyszer az előbbi hátrányára.)

Dr. Poór Ferenc ex libris gyűjteményének csak egyik részét teszi ki a magyar festőművészek míves keze munkája. A Balatoni Múzeumnak ajándékozott több ezer könyvjegy között osztrák, német, dán, olasz, francia, spanyol, olasz, ukrán, román és baltikumi grafikus vall könyv-szeretetéről valamint tesz tanúbizonyságot arról, hogy akár a szobrászok az éremművészetben s egyéb kisplasztikákban, a festők, köszönik, jól érzik magukat a kisgrafika műfajában is. Éppen olyan remekművek születésének ád formát a vizuális fantázia, mint a költői – mondjuk – a parányi haikukban vagy a kurta epigrammákban.

Az ex librisek nagyban segíthették Dr. Poór Ferenc munkáját, hiszen például a képmagnetofonok (a videók) alkalmazásának lehetőségeivel is foglalkozott veszprémi évei alatt. Az audiovizuális oktatásban, a kiadványszerkesztésben, az esztétikai nevelésben, s számtalan területen bár több szerepet kapnának az igényes, látványos és nem egyszer igen gondolatgazdag kisgrafikák, amiknek megismertetésén és megkedveltetésén Poór tanár úr sokat fáradozott.

Bizonyította, hogy mindenki számára elérhető a személyesen készített könyvjegy, már nem csupán egyházi vagy főúri szokás megjelölni egy könyvet, hogy kinek a könyvtárából való. Ezt jelenti latinul az ‘Ex libris…’ Mátyás királynak is voltak már ex librisei… Az első könyvjegyek készítői között ott találjuk Dürert, aki fa- és réz-metszeteket egyaránt alkotott. E sokszorosító eljárások máig léteznek, harmadik technikaként a lino-metszést kell említenünk. A legelső, modern értelemben vett ex librist egy pozsonyi könyvgyűjtő, Teilnkes János készítette féltett
kincseibe.

Poór Ferenc a veszprémi Horizont című pedagógiai periodikában az Első és a Második Balatoni Kisgrafikai Biennálé alkalmából nem csupán tudósítást írt a keszthelyi kiállításokról, ám az ex librisek világának bemutatásával egyfajta képzőművészeti és kulturális missziót is teljesített. Galambos Ferenc definícióját adta kollégái kezébe (1973. 2. szám.) :

„AZ EX LIBRIS a könyv belső táblájára ragasztott sokszorosított grafikai lap, amelynek célja az, hogy a kérdéses könyvnek egy meghatározott személyhez, könyvtárhoz való tartozását dokumentálja. A tulajdonos nevén kívül legtöbbször képes ábrázolást is tartalmaz, mely tulajdonosának foglalkozására, nevére, vagy gyűjtési körére utal és egyéniségét is szimbolizálja.”

Poór Ferenc írásából idézzük fel, kik is távoztak a keszthelyi kisgrafikai seregszemléről elismeréssel az 1970-es évek elején?

„Nívódíjban részesültek bemutatott műveikért:
Deák Ferenc, Stettner Béla és Andruskó Károly grafikusművészek.
A Balaton környékének híres embereivel kapcsolatos különdíjat Diskay Lenke, a balatoni táj bemutatásáért járót Trojan Marian József, a Balaton története és néprajza témában Bognár Zoltán, a Petőfi ábrázolásokért pedig Fery Antal kapta.”

A díjnyertes alkotásokat megőrizte, őrzi a Balatoni Múzeum kisgrafikai gyűjteménye.

Dr. Poór Ferenc könyvjegy-gyűjteményének bemutatását az ünnephez közeledve, illőn karácsonyi grafikák csokrával kezdjük.

Olvasóinknak ezekkel kívánunk Áldott Karácsonyt!