LogoBalatoni MúzeumBábelhal WebstudioTelepít
00
2018. május 4. VilágháborúSöröskupaNagy háborúHindenburgGázálarc

A nemrég megnyílt „Gulyáságyú és rohamsisak” című időszaki kiállítás kapcsán tekintsünk vissza egy kicsit.

Foglalkoztatta-e az első világháború annak idején a keszthelyi muzeológusokat?

Foglalkoztatta, és nemcsak a közéletben való részvétel, az 1914-ben tapasztalt lelkesedés miatt. Csák Árpád, a múzeumegyesület titkára, a régiségtár vezetője az első hónapokban elkezdte gyűjteni a háborúval kapcsolatos tárgyakat, dokumentumokat. Erre egyébként központilag is kapott utasítást minden hasonló intézmény, a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségétől.

A gyűjtőmunkához pénz kellett, hiszen sok tárgyat, relikviát csak vásárlással lehetett megszerezni. Csák Árpád ezt nem a múzeumegyesület részére érkező államsegélyből akarta fedezni – annak is megvolt a helye. Felhívásokat adott ki, levelekben gyűjtésre szólította fel a látogatókat, a keszthelyi közönséget, hogy együtt járuljanak hozzá a hadimúzeumhoz. A premontrei gimnázium tanárainak és diákjainak részvételével műsoros délutánokat rendezett 1915-ben. Az ezeken befolyt jövedelmet részben vásárlásra fordította, részben a Keszthelyvidéki Takarékpénztárnál helyezte el, egy majdani háborús emlékmű felállítása céljából, az elesett keszthelyi katonák előtt tisztelegve.

1916 októberében, a múzeumegyesület közgyűlésén Csák Árpád már arról számolt be, hogy a hadimúzeumban – amely önálló gyűjtemény lett a régiségtáron belül – több mint 800 tárgy található. Két év alatt ez nagy munka és teljesítmény volt!

Miből állt a hadimúzeum?

A katonák fegyvereiből, felszerelési tárgyaiból, ruhadarabjaiból – legyen az magyar, német, vagy ellenséges, orosz, szerb katona. A háborús epizódok fényképei, a tábori levelezőlapok és az orosz hadifoglyok kézműves munkái is bekerültek a múzeumba. A hátországban sokat lehetett gyűjteni a falragaszokból, hirdetményekből, a jótékonysági felhívásokból. Az uralkodók, hadvezérek arcképei a legkülönbözőbb tárgyakon és képeslapokon tűntek fel, propaganda céljából.

Külön csoportot jelentett a keszthelyi hősi halott katonák hagyatéka. Családjuktól sikerült megszerezni életük, polgári foglalkozásuk dokumentumait, fotójukat, és a fronton használt tárgyaikat, kitüntetéseiket.

1917-1918-ban tovább folyt a hadimúzeumi osztály gyarapodása. A gimnázium diákjai is vittek be a múzeumba általuk gyűjtött tárgyakat. A háború azonban egyre inkább akadályozta a múzeumegyesület munkáját. A pénzromlás, infláció miatt az államsegély értéke csökkent. Több múzeumi tisztviselőt behívtak katonának, és a régészeti anyag gyarapodása leállt – az ásatási munkások is a fronton voltak.

Csák Árpád külön leltárkönyvet nyitott a hadimúzeumnak. Ebben egyenként, szemléletes leírásokkal határozza meg a tárgyakat, dokumentumokat, fotókat, személyes hagyatékokat, a bekerülés forrását is megadva. Munkája nem veszett kárba. A beírt 1312 tételből sokat ma is megtalálunk a múzeum különböző gyűjteményeiben (fegyvertár, történeti dokumentáció, helytörténet, néprajz, térképtár, fotótár, képeslapgyűjtemény).

A weboldal használatával hozzájárul a sütik használatához. Részletek...

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close