LogoBalatoni MúzeumBábelhal WebstudioTelepít
0
2021. november 22.

Folytatjuk a Stádinger családdal kapcsolatos nyomozásunkat. Sorozatunkban a Balatoni Múzeumban található hagyatékot olvassuk össze a digitalizált sajtóval. Negyedik részünkben a második világháborútól jutunk el egészen 2004-ig.

FELNŐTTKOR, A HÁBORÚ UTÁN

Szóval a fiú elment, a szülők itt maradtak. És folyt tovább az élet, ahogy folynia kellett. Olykor persze a történelem mutatta az irányt.

19. Stádinger Ferencné Berkes Ilona állami iskolai tanítónő tagsági könyve, Pedagógusok Szakszervezete. 1951-58 közötti tagdíjak befizetve. 1945 óta szakszervezeti tag. Munkahely: Állami Általános Leányiskola, Keszthely, Makarenkó utca. Ceruzás bejegyzések: telefonszámok (nevek, orvosi rendelő).

20. Szakszervezeti tagsági könyv. Stádinger Ferenc általános iskolai tanító. Szakszervezeti tag 1945 óta.

21. Vasúti utazási igazolványok. Stádinger Ferencné, 1950, 1957. Stádinger Ferenc, 1964.

22. Önkéntes Tűzoltó Testület, igazolvány, Stádinger Ferenc. Rendfokozat: önk. tü. vezetőségi tag. Belépés: 1958. március 28.

1947-ben a család pártfogója, a nagybácsi Berkes Ottó főigazgató is meghalt.

De megy tovább az élet.

Embernevelés c. lap, 1948. Id. Stádinger Ferenc bűbájos szakmai írása Ismerkedés a tollal és a tintával címmel. A szerző különös hangsúlyt szentel arra a pillanatra, amikor a gyerekek először fognak tollat a kezükbe, először érnek tintához. Az íráshoz való későbbi hozzáállást nagyban meghatározza ennek a jelenetnek a hangulata. Stádinger egy általa 12 éve kifejlesztett módszert ajánl a pacák megszüntetésére. A módszer lényege: ha egy gyerek a tollra panaszkodik, és jelzi, hogy annak a minősége az oka az ejtett pacának, a tanítónak, még ha első látásra is nyilvánvaló, hogy ez csak kifogás, és nincs semmi baj a tollal, akkor is célszerű kalapáccsal úgy tenni, mintha megszerelné azt. Ezzel a módszerrel nagyban visszaszorul a paca jelensége, ami azt bizonyítja, hogy a bizonytalan tollhasználatról a technika mellett lelki tényezők is tehetnek. A szerző elárulja, hogy ezzel a módszerrel már az első alkalommal elérte, hogy karácsony előttől fogva év végéig mindössze három paca essen az osztályban, és hogy mindhármat el is tette emlékbe.

“Az egyiket a paca köré hullajtott néhány bánatos könnycsepp varázsolja számomra még értékesebbé.”

Szabad Nép, 1948. július 25. Méhészeti verseny (fordítsuk le nyugodtan: termelési verseny…) Keszthelyen. 11 kilós családonkénti átlaggal harmadik helyezett Stádinger Ferenc.

23. Csepel 125/T motorkerékpár használata, kezelése. A 125/T modellt 1950-től 1953-ig gyártották. Bejegyzések. Motor- és alvázszám: BC-12508. Megtett kilométerek. 1953: 13.833, 1954: 13.431, 1955: 11.424, 1956: 10.473. Külön lejegyezve a kilométeróra szerinti és valós távok. A kilométeróra rendszerint 10%-kal többet mér! Vajon hogyan mérték a valós távot? Ilyen egy precíz gépészmérnök.

24. D-Csepel (Danuvia) motorkerékpár 125 ccm, 1956. Használati útmutató. Bejegyzés: Stádinger Ferenc gépészmérnök, volt motortulajdonos. (Ha csak volt motortulajdonos, miért jegyez bele bármit? Miért kell ezt közölni pont itt – és főleg: kivel közli, ha itt közli?)

Autó-Motor Magazin, 1958. Keszthelytől – az autóbontóig. A cikk előzménye egy korábbi írás, amelyben bemutattak egy lánchajtásos Krupp teherautót. Erre az írásra reagált Stádinger Ferenc okl. gépészmérnök, az Óbudai Hajógyár dolgozója. Valószínűleg olvasói levél volt (Stádingertől egy korábbi Autó-Motor-számban már megjelentettek ilyet), csak a téma érdekessége, személyessége folytán inkább cikk lett belőle. A szerző elmondja, hogy ő pont egy lánchajtásos Krupp kocsin tanult meg vezetni. Ezt a járművet a húszas években rendelte Keszthely nagyközség az esseni Krupp-művektől a tűzoltóság részére, ahol az édesapja huszonöt évig parancsnok volt. A teherautó 1955-ben még járta az utcákat, állományban volt. 1945-ben motorcserén esett át, egy német terepjáróból kiszerelt 100 lóerős Maybach-motort szereltek bele. Ami nem volt jó döntés, mert a gép nem nagyon fogadta el az új szívet, így rohamosan leromlott az állapota.

Veszprémi Napló, 1958. május 31. Stádinger Ferenc az Oktatásügy Kiváló Dolgozója. A kitüntetett jelenleg a gyógypedagógiai iskolában tanít, ahova saját kérésére került.

Veszprémi Napló, 1961. december 22. A cikkben két keszthelyi iskolát mutatnak be.

“Az ország különböző tájairól érkeztek már pedagógusok, hogy a gyógypedagógiai tagozatban Stádinger Ferenc számtant tanító módszerét megcsodálják.”

1961. Ebben az évben halt meg Stádinger Ferencné Berkes Ilona.

Veszprémi Napló, 1964. augusztus 12. Riport, fókuszban az idős, már özvegy Stádinger Ferenc, illetve az ő bemutató tanítása. Mint írják, a házában a legnagyobb szobát alakította tanteremmé. Gyerekekkel végeztet műveleteket fejben. Jókedvű – ugyanakkor némi keserűséggel jegyzi meg, hogy a szakma részéről (értsd: odafentről) egyetlenegyszer jöttek ki megnézni a módszerét.

Akkor sem azért, hogy okuljanak belőle, hanem hogy adjanak-e engedélyt neki az alkalmazásra. Mint mondja, a módszerhez szükséges eszközök nem drágát, és akár politechnikai órán is elkészíthetők. Azt mondja, bár már túl van a nyugdíjkorhatáron, egyelőre nem megy nyugdíjba, mert amíg dolgozik, beszélnek a módszeréről.

Veszprémi Napló, 1969. október 8. A Balatoni Múzeum emeleti dísztermében egy kiállításhoz kapcsolódva fellépett a megfogyatkozott (1948-ban miniszteri rendelettel feloszlatott) Dalárda Stádinger Ferenc ny. tanító, egykori karnagya vezérletével.

Járművek, mezőgazdasági gépek c. lap, 1974/1. szám. Marton Gyula és Stádinger Ferenc okleveles gépészmérnökök, a Magyar Hajó- és Darugyár részéről látogatást tettek a zágrábi Hajóhidrodinamikai Intézetben, és összefoglalják tapasztalataikat. (Egy szót sem értettem belőle.)

1978. Megjelenik Stádinger Ferenc könyve: Hajók csőrendszerei (Tankönyvkiadó).

Magyar Ifjúság, 1979/30. sz. Stádinger Ferencet úgy említik, mint a tolóhajók hajócsavarának elismert konstruktőrét, aki sokat tett a terhelhetőség emeléséért.

Magyar Nemzet, Népszabadság, Amerikai Népszava, 1980. augusztus. Stádinger Ferenc ny. tanító 81 éves korában Budapesten elhunyt. Gyászolják fia, menye, családja.

Közlekedéstudományi Szemle, 1982/10. Recenzió a Hajók című gigantikus terjedelmű (1200 oldalas!) kézikönyvről (Műszaki Könyvkiadó, 1981), amelynek félszáz szerzője közül Stádinger Ferenc az egyik, illetve ő a szerkesztője az egyik fejezetnek.

Szinte nem is maradt más a dobozban. A lapokban se találtam már mást. Néhány hangkazetta, felcímkézve. Zenével kapcsolatos emlékek. Szinte hallom a dallamokat a doboz mélyéről.

25. EMKE Daloskönyv (1904), a Keszthelyi Iparosok Dalköre pecsétjével.

26. Hangjegyfüzet, 1945. Benne kuplék, slágerek. Horváth Jenő, Eisemann Mihály, Fényes Szabolcs. Swing, fox. Közben halkan szól a jazz…

27. A Kottás Daloskönyv 1955-56. évi hét száma.

28. Egy notesz. Hangkazetták házi vezetésű katalógusa. Rádiós felvételek. Jelenetek: Nóti, Kellér, Vadnay. 1972, szilveszteri műsor. Hofi (1975, 1985, Szilveszter). Berry Goodman budapesti hangversenye (1976). Modern Jazz Quartet. Jazz antológia. Szilveszter, 1986. Hofi, Sándor György. Frank Sinatra, 1991. A nyolcvanas-kilencvenes évek szűken mérték a nyomokat ehhez a kis nyomozáshoz. Ez a notesz az egyetlen, ami árulkodik az életről.

És végül, és akkor tényleg végül:
29. Keszthely Kossuth utca 74. szám alatti lakóház, udvar forgalmi értékének meghatározása, 2004-ből. Tulajdonos: Stádinger Ferenc.

Egy keszthelyi családregény vége. Kinézek: valaki söpröget most is a hátsó udvaron, a házból származó doboz pedig itt van előttem, a múzeum asztalán.

Szálinger Balázs

Kedves Látogatóink!

A járványhelyzetre való tekintettel az épületben kötelező az orrot és szájat eltakaró maszk használata! Megértésüket köszönjük!