Keszthely címerei 1. rész

Június első hétvégéjén tartjuk Keszthely város napját. Egy 1990-es évekbeli pünkösd rendezvényeiből vált hagyománnyá, hogy a város vezetése külön ünnepséget rendez, díjakat oszt ki, és a többnapos programsorozat bevezeti a nyári szezont.

A múzeum a gyűjteményeiből a városnak mint testületnek az azonosító jelvényeit, a címereket mutatja be, két részletben, júniusban és júliusban.

A képzőművészeti gyűjtemény darabja a domborműves, tölgyfa címer, melyet 1966-ban faragott György Ferenc, a Vajda János Gimnázium rajztanára. A címer megegyezik a ma használttal, elemei azonban már évszázadok óta szerepelnek a város jelképeiként.

Az ovális címerpajzsot barokk ízlésű keret és kibontott babérkoszorú szegélyezi. A pajzsban jobb oldalt egy kardot tartó oroszlán ágaskodik, amely a bátorságot jeleníti meg. Eredete a törökellenes harcok idejébe nyúlik vissza: egy XVII. század közepi városi pecséten is látható az oroszlán, amely karddal sújt egy félhold felé.

A pajzs bal oldalán egy daru fordul szembe az oroszlánnal, fél lábával követ tart: őrködik és az éberséget szimbolizálja. Mindkét állat egy ötágú nemesi koronán áll. A daru és a korona a város egykori birtokosának, a Festetics családnak a címeréből került át.

A pajzs tetején egyárbocos, fellobogózott vitorláshajó látható. 1781-ből való a legkorábbi olyan városi címerábrázolás, amelyben ez feltűnik. A Balaton akkori legnagyobb hajójával, a Christoph gályával azonosítják, amelyet Festetics Pál építtetett 1753-ban.

Haász Gabriella ¬- történész
dr. Müller Róbert – régész