A nő hétszer

2021. február 26. Nőkex librisKisgrafika

A nők a kezdetek óta az egyik legfőbb témái a művészeteknek, s ebből kifolyólag számtalan alakban jelennek meg a legkülönfélébb műfajú alkotásokon.

Ókori kariatidák, középkori oltárok apácaszentjei, a híres Mona Lisa, Vermeer titokzatos leányai, Klimt femme fatale-jai, Picasso avignoni kisasszonyai – és még sokáig folytathatnánk a sort.

Különleges lenyomatai ezek az alkotások annak, koronként miként látták a férfiak (az alkotók) a nőket, milyen vágyott vagy vélt tulajdonságokkal ruházták fel őket, milyen szerepeket szántak nekik…

A Balatoni Múzeum ex libris-gyűjteményének néhány ezer darabja átnézése után nincs kétségem: a téma e művészeti ág képviselőit sem hagyta hidegen.

A kisgrafika műfajába tartozó ex libriseken az egyik leggyakoribb motívum a nő, aki legtöbbször – és sokszor indokolatlanul – meztelen, sokszor könyvet olvas, vagy épp csábítóan vonaglik, de lehet szerelmes, démoni, titokzatos stb.

Megfigyelve ezeket az erősen tipizált alakokat, az archetípus fogalma jutott eszembe.

C. G. Jung ( 1875-1961) pszichoanalitikus nevéhez fűződik a személyes és kollektív tudattalan megkülönböztetése. Utóbbi őrzi az emberiség ősmúltjának tapasztalatait, az ősképeket, az archetípusokat, amelyek az emberi életút során megélt alaphelyzeteket, alapvető viszonyulásokat jelenítik meg.

Ebben lehet valami, hiszen alakuljon bárhogy az életünk, egyes életszakaszainkban felvett – vagy olykor ránk erőltetett – szerepeinkben hasonlítunk: szüzek vagyunk és hetérák, anyák és banyák, feleségek, háziasszonyok, harcos amazonok, tudósok, alkotók és múzsák.

A mítoszok mellett a művészet az a közeg, mely különösen alkalmas az archetípusok megjelenítésére.

Figyelem!

Egy korántsem tudományos, annál inkább szubjektív szempontú válogatás következik.

A Balatoni Múzeum gazdag ex libris-gyűjteményének hét darabján hét különféle alakban áll előttünk a NŐ.

AZ AMAZON

Az amazon a harcos nő archetípusa, arra a női énre utal, akit a versenyszellem, az önérvényesítés és fejlődés célja hajt előre.

Kik voltak az amazonok?

Legkorábban Kr. e. 6. századi forrásokban találunk utalásokat rájuk. A görög források vagy a Fekete-tenger vidékére, vagy Kis-Ázsiába (Lykiába) teszik az amazónok hazáját.

Mitikus alakokká,  a művészetek kedvelt témáivá váltak. Az amazonomakhia, azaz az amazonok harca, az amazonokkal vívott csata témája igen népszerű volt a görög és római képzőművészetben, például a vázafestészetben.

Fennmaradt egy borzongatóan szép történet, melyben megküzd egymással az amazon Pentheszileia és a hős Akhilleusz, utóbbi megöli Pentheszileiát, de közben beleszeret a haldokló amazon királynőbe.

Az ex librisen látható dárdával, tőrrel, pajzzsal felszerelt amazon Leo Schnug (1878-1933) festő, illusztrátor alkotása.

AZ ISTENNŐ

Sok Jungot követő pszichológus vallja, hogy az ókori görög mitológia istennő alakjai, mint univerzális női karakterek ma is bennünk élnek.

Bár a nők jogi és társadalmi helyzete évezredekig hagyott kivetnivalókat maga után, az isteni szférákban azért ők is helyet kaptak: az ókori egyiptomi vallásban, a sumer, azték, görög, római, skandináv, kínai mitológiában, számos vallásban – hinduizmus, buddhizmus – jelennek meg istenek női alakban.

Az alábbi ex librisen Pallasz Athéné (római megfelelője Minerva) jelenik meg, a bölcsesség, a tudomány, a női mesterségek istennője.

A grafikán sisakban, gorgófős mellvértben, pajzzsal és dárdával áll előttünk az istennő, és persze szent madara, a bagoly sem hiányozhat az ábrázolásról.

Archetípusa a tiszta ész, a racionalitás, a gyakorlatiasság megtestesítője.

A MÚZSA

Szelíd Múzsa! ki keblemet
Égi lángra gerjeszted,
Felvonsz a porból, s szememet
A nap felé függeszted;
(Berzsenyi Dániel: A Múzsához)

Ezen a gyönyörű ex librisen kétoldalt egy-egy múzsa, Klio és Kalliopé áll.

Hésziodosz szerint a múzsák Zeusz főisten és Mnémoszüné, az emlékezés istennőjének leányai voltak.

Kilenc múzsáról ír, akiknek feladata, hogy megénekeljék a hősök harcait, valamint hogy zenével, tánccal, költeményekkel enyhítsék az emberek gondjait-bajait, vagyis megszépítsék életüket.

Klio (Kleio, Clio) a történetírás és a heroikus költészet megtestesítője. A papírtekercset tartó Kalliopé az epikus költészet múzsája.

A grafikán a császár felett – mintegy annak isteni megfelelőjeként – feltűnik napszekerén Apollón is, aki szorosan kapcsolódik Klióhoz és Kalliopéhoz: a múzsák karát a művészetek fővédnökeként Apollón vezette., s kultuszának székhelye, a Helikon-hegység egyúttal a múzsák lakhelye.

Mai, elterjedtebb értelemben a művészt inspiráló, ihletet adó alakként tekintünk a múzsákra.

Számos múzsa ismert név szerint is, legyen szó irodalomról, költészetről, festészetről. Csokonai Lillája, Ady Lédája, Juhász Gyula Annája, a költők irántuk érzett szerelme számos csodálatos verset ihletett. (És ne feledjük, kilépve szerepéből sokszor maga a múzsa is alkotóvá vált!)

A BOSZORKÁNY / VARÁZSLÓNŐ

Ezen az 1923-ban készült grafikán a művész minden romantikát nélkülözve ábrázolta a csonttá soványodott, görnyedt hátú boszorkányt.

Bizony, ez a látszólag visszataszító alak, a banya is bennünk él!

A banya egyes magyarázatok szerint bölcs anyát is jelent, aki sokat tapasztalt, s már szembe mer nézni a halállal, önmagával és az életével.

Szimbóluma az üst, ami az anyaméhre is emlékeztet, illetve a transzformáció, a változás színhelye is egyben. Ami nem kell, azt elégetjük, hogy valami új megszülethessen.

A FELESÉG

Drahos István 1961-es grafikáján egy igazán kedves, meghitt jelenetet látunk: a férj és feleség összebújva könyvet olvasnak.

Érdekes ábrázolás, mert az elkötelezett nő, a decens feleség alakja érthető módon kevésbé vonzotta a művészeket, lám, itt is megszaladt a véső, és egy aktszoborral egészült ki a szoba berendezése.

A mitológiai istennők között Héra az, aki a házasság istennőjeként ismert, ki egyben a születés, a gyermekáldás védelmezője is.

Ez az archetípus a nő társ és házasság utáni vágyát szimbolizálja.

Az ex libris a nemrégiben elhunyt jeles gyűjtő, dr. Poór Ferenc ajándéka, akinek sokat köszönhet a Balatoni Múzeum: az 1971-től rendszeresen megszervezett kisgrafikai biennálék ötletgazdája és szervezője volt, és több ezer darabbal gazdagította a múzeum gyűjteményét.

AZ ANYA

A gyermekét karjában tartó anya számos csodálatos alkotáson jelenik meg, gondoljunk csak a Madonna a gyermek Jézussal ábrázolásokra.

Az anya gazdag archetípusához olyan kulcsszavak tartoznak, mint az önfeláldozás, a védelmezés, a feltétel nélküli elfogadás, a termékenység és a táplálás.

Sok ősi nép tisztelte természeti istenei között a földanyát.

Az ókori anyaistennő-kultusz és az ehhez kapcsolódó szimbolika az ortodox és katolikus kereszténységben a Mária-tiszteletben él tovább, mely Magyarországon különösen elterjedt.

Az ex libris Nechánszky József alkotása 1970-ből.

A KIRÁLYNŐ

A királynő a női méltóság, tartás, magabiztos nőiesség és hatalom megtestesítője.

Az uralkodók között a korábbi évszázadokban a nők erősen alulreprezentáltak voltak, mégis sokan váltak közülük a történelem megkerülhetetlen alakítóivá.

A királynő archetípusával kapcsolatban írják, hogy egy férfi uralkodóhoz hasonlóan képes irányítani az alattvalóit, megteremteni számukra a biztonságot, de női tulajdonságait sem helyezi közben háttérbe.

Ezt jelképezi számomra utolsó grafikánk gyereksereggel körülvett királynője, az egyik kedvenc alakom. Szép, kedves, méltóságteljes, aki országos gondjai közt sem veszíti el önmagát, és sűrű teendői mellett is szentel időt kis alattvalóinak.