A „Pálinkás emlékek” kiállítás Zalaegerszegen

2024. március 23-án 11 órakor nyílt meg Zalaegerszegen a „Pálinkás emlékek” című időszaki kamarakiállítás a Göcseji Falumúzeumban.
A tárlat 2023. szeptemberében volt látható a Balatoni Múzeum Néprajzi Látványtárában, ahol a pálinkához (is) kapcsolódó hétköznapi és reprezentatív tárgyféleségek kerültek bemutatásra. Időközben a kamarakiállítás vándorkiállítás lett, és 2024. februárjában Nagykanizsára ment, ahol kiegészült a Thúry György Múzeum bőséges saját tárgyi anyagával, majd most, március végén megérkezett a zalaegerszegi Göcseji Falumúzeumba, s a Göcseji Múzeum pálinkához kapcsolódó tárgyaival is bővült. Az érdeklődők így immár három múzeum gyűjteményéből származó válogatást láthatnak a falumúzeum kiállítótermében.

A kiállítást a göcseji skanzen igazgatója, Varjú András nyitotta meg, majd Németh Péter, a Balatoni Múzeum igazgatója mondott beszédet, melyben elhangzott, hogy a Magyar Géniusz program nyertes pályázatának köszönhetően nem csak a múzeumok, de a múzeumi munkatársak között is szorosabb kapcsolat alakulhatott ki. A közös projektek, kutatások, konferenciák – és kóstolók – összehozták a szakembereket.

A kiállításmegnyitóhoz előadássorozat is kapcsolódott, ami jól illeszkedett a falumúzeum „Kikeleti forgatag” nevű szombati programjába.
Az első előadó Csüllög Zsófia – a Balatoni Múzeum néprajzos munkatársa – a lepárlás és a pálinkakészítés történetét mutatta be röviden, kitérve a főzéssel kapcsolatos szabályozásokra. Szó esett egy 1987-ben nyílt, 30 éven át üzemelő várvölgyi magán pálinkafőzde működéséről, valamint arról is, milyen alulról induló, „titkos” házi pálinkafőző közösségek szerveződtek a kétezres évek elején, s napjainkban honnan szerezheti meg a főzéshez szükséges tudást az, aki saját pálinkát szeretne készíteni.

Ez után a nagykanizsai Thúry György Múzeum néprajzos-főmuzeológusa, Gyanó Szilvia tartott előadást a pálinkafőző fazekakról. Előadása rámutatott arra, hogy a három helyszínen megrendezett tárlatok alapján megállapítható, a 19. század első felétől napjainkig végigvezetett pálinkás tárgyak, tárgytípusok a zalai pálinkafőzés és -fogyasztás folyamatosságát mutatják. Szó esett a hagyományos pálinkafőző kunyhókról (kukollákról), a pálinkafőzés menetéről és a titkos zugokról is, ahová a pálinkát rejtették, illetve a tárlatban megtekinthető pálinkafőző edények is részletesebb bemutatásra kerültek.

A zalaegerszegi Göcseji Múzeum néprajzkutatója, Kiss Nóra a 20. század második felében működő szesziparról, a Gyümölcsaszaló és Szeszfőző Vállalat működéséről, felvirágzásáról és hanyatlásáról, a Zala megyei hivatalos főzdékről osztotta meg kutatási eredményeit. A kor emberének jól át kellett gondolnia, megéri-e a hivatalos úton történő főzetés, ugyanis a szállítás mellett még egyéb terhekkel és adókkal is számolni kellett. Az érdeklődők megtudhatták, hogy a zugfőzés éppen ezért mindvégig népszerű maradt az idők folyamán.

Halász Elemér gyümölcsész egy értékes örökségmegőrző munkát ismertetett prezentációjában. Napjainkban egyre többen foglalkoznak a Kárpát-medencében fellelhető régi gyümölcsfák felkutatásával, szaporításával és elterjesztésével, megmentésével.
Komoróczi Lajos pálinkász pálinkafőzésről szóló előadását kósolóval kötötte össze, Kiss Katalin a hagyományos aszalás rejtelmeibe vezette be a látogatókat.

A kiállítás a „A házi készítésű gyümölcspárlat kultúrája és értelmezése a Balaton vidékén a 20. század második felétől napjainkig” című Magyar Géniusz pályázathoz kapcsolódva jött létre.
A Göcseji Falumúzeumban május 31-ig látható.

Fotók: Göcseji Falumúzeum