Keszthely 1974-ben ünnepelte várossá nyilvánításának 20. évfordulóját. Az ünnepi eseménysorozat részeként új városcímert terveztek és fogadtak el. Ennek fából faragott, falra akasztható példánya 1980 körül készült, és a városi tanácson használták.
Abban az időben Magyarországon a szocialista politikai rendszer a mindennapokban használt jelképeket is meghatározta. A városok egymás után cserélték le hagyományos címereiket. Az új címerképek elemei közé bekerülhetett az ötágú vörös csillag, az ipar és mezőgazdaság fejlődésére utaló kalapács, fogaskerék, búzakalász, vagy a művelődést jelző könyv.
Keszthely új címerében csak egyetlen tárgy, a hajó maradt meg a régiből, viszont a város történelmével és ismert szimbólumaival mégsem szakított. Az ovális címermező bal fele kék, mint a Balaton. A jobb fél vörös, és az alul látható csillaggal a város szocialista arculatát mutatja.
Középen a kinyitott könyv az iskolaváros jelképe, a jobboldali lap búzakalásza pedig a város legfontosabb iskolájáé, az agrártudományi egyetemé, amely a Festeticsek Georgikonjának utóda. A baloldali lapon látható az ismerős vitorlás hajó.
A címermező felső részén a 29 ágú napkorong a Helikoni Ünnepségek hagyományait és az üdülőváros jelleget fejezi ki.
1989-ben, a rendszerváltás folyamatában Veér Miklós városi tanácselnök és dr. Müller Róbert múzeumigazgató kezdeményezésére Keszthely visszatért a régi címer használatához. A 10 évig szolgáló fa címerábrázolás a tanácsházáról a múzeum helytörténeti gyűjteményébe került.
Haász Gabriella
dr. Müller Róbert
További hónap műtárgya
Bábtáncoltató betlehem
A bábtáncoltató betlehemezés csak kevés helyen volt szokásban Magyarországon. 2024. december 4.
A Keszthely-Fenékpuszta, Pusztaszentegyházi dűlői temető
„Best of” leletek egy lelőhelyről. 2024. július 29.