LogoBalatoni MúzeumBábelhal WebstudioTelepít
00
2020. július 15. Karmelita rendVallási néprajzMária-kultusz

Kármelhegyi Boldogasszony vagy Skapulárés Mária ünnepnapja július 16. Keszthelyen ekkor volt/van a „kármel-templom” egyik búcsúja (ill. a rákövetkező hétvégén).

A Skapulárés Mária kultusza szorosan kötődik a karmelita rendhez, mely 1930-ban telepedett meg Keszthelyen. Az akkor még plébániatemplomként működő Kis Szent Terézről elnevezett új templomot 1950-es betiltásukig gondozták, majd 1989-ben a férfirend visszatért a városba.

Kármelhegyi Boldogasszonyt ábrázoló kis színes szentkép rövid imával az 30-as évekből. Balatongyörök. (Gyűjtő: Gyanó Szilvia, 2006.)

Az időközben bazilika rangra emelkedett vallási központ lelkipásztori ellátását a Sarutlan Kármelita Rendtől 2017 szeptemberében vette át a Veszprémi Főegyházmegye. A templom Kármelhegyi Boldogasszony búcsújának jelentőségét (a Teréz-napi mellett) továbbra is őrzik, évente megtartják.

Skapuláré Királynéja szentkép Darnay-Dornyai Béla hagyatékából (Balatoni Múzeum néprajzi gyűjtemény)

A legenda szerint a karmelita rend alapítója Illés próféta volt, aki a Kármel-hegyen mutatta be a Jahve igaz istenségét igazoló áldozatát és ott ölte meg Baal papjait.

Illés a próféták atyja, az egyik legnagyobb ószövetségi szent személyiség, akit a zsidók, a keresztények és a muszlimok egyaránt tisztelnek. A Messiás előhírnöke. Tisztelete a keleti egyházakban általános, nyugaton leginkább a karmelita rendben él.

Illés próféta látomása apró szentképen Darnay-Dornyai Béla hagyatékából (Balatoni Múzeum néprajzi gyűjtemény)

A Kármel-hegy arabul Dzsebel mar Eljas azaz ‘Illés hegye’. Egy létező hegység a Földközi-tenger partján. Valószínűleg a keresztes hadjáratok alatt zarándokok és keresztesek telepedtek meg a hegyen, ahol már a 3. századtól éltek keleti remeték.

Az egyházatyák a hegyet szépsége, termékenysége, ősisége, Illés győzelme miatt Szűz Mária jelképének látták. A karmeliták részben emiatt, részben (Stock) Szent Simon látomása miatt tekintik a Kármelhegyi Boldogasszonyt édesanyjuknak.

A 13. században élt Szent Simont a nyugati karmeliták tartják alapítójuknak. (Ünnepe neki is július 16-án van.) A 13. század végén a szaracénok elűzték a karmelitákat a Szentföldről, a pápa a Kármelhegyi Boldogságos Szűz Mária testvéreit a kolduló rendek sorába iktatta, akiknek fő feladata a lelkipásztorkodás és a tanítás lett.

A hagyomány szerint Mária angyalok és szentek kíséretében jelent meg Simonnak, átnyújtotta neki a skapuláré nevű vállruhát azzal az ígérettel, hogy aki viseli, nem jut a pokolba, hanem a halálát követő szombaton kiszabadul a tisztítótűzből is, mert maga a Kármelhegyi Boldogasszony száll le értük, és vezeti a mennyekbe őket.

E kiváltságot később kiterjesztették minden hívőre, aki a skapulárét, ill. annak érem-változatát viseli, és Mária oltalma alatt a megfelelő életmódra vállalkozik. Édesanyjuk, védasszonyuk ünnepét 1376/78-tól ülik a karmeliták.

A Skapulárés Mária kultusza különösen a 18. századi pestisjárványok idején erősödött meg. Tiszteletére honosodott meg a szombati mécsesgyújtás szokása, amelyhez a szombati kiváltság kapcsolódott (aki szombaton hal meg, hamarabb üdvözül), valamint a Balaton-felvidéki német falvak Samstagbild (Szombatkép) tisztelete, a sarokban elhelyezett Mária kép vagy szobor előtti szombati imádkozás szokása.

A 18. századtól Skapuláré Társulatok is alakultak, melyek maradványai még a 20. század második felében is megvoltak.

A skapuláré eredetileg vállon hordott felsőruha, munkakötény volt, amiből ruha alatt hordott kis szövetdarab lett. Világiak is hordhatták/hordják. A hívők szerint minden bajtól megvédte őket, ezért csak mosakodáskor vették le, amikor megcsókolták, majd törölközés után visszatették.

Skapuláré érme az ünnepi olvasón és skapuláré vállruha Táska, 2002. (Foto: Gyanó Szilvia)

Úgy tűnik, Keszthelyen a Kármelhegyi Boldogasszony tiszteletére tartott búcsúnak a szerzetesrendek betiltása és a rendszerváltás közti időszakban is megmaradt a jelentősége, sőt, vonzáskörzete kiterjedt a szomszédos Somogyra is.

Erre utalnak például az ezredfordulón Táskán készített vallási néprajzi interjúim. Az elöregedő kis somogyi faluban szinte az összes idősebb asszony tagja volt a rózsafüzér társulatnak, körülbelül harmaduk nyakában vagy rózsafüzérén kis ovális skapuláré érmét is hordott.

A beszélgetések során kiderült, hogy az 1960-as, ’80-as, majd ’90-es években is kis csoportokban, vonattal utaztak a keszthelyi búcsúba, ahol beléptek a Skapuláré Társulatba.

Magáról a társulatról, annak mibenlétéről, szerveződéséről nem volt tudomásuk, számukra a „belépés” azzal járt, hogy az új tagokat „beírták egy könyvbe”, kaptak egy kis nyakba akasztható fekete textil skapulárét és egy tagsági könyvet, valamint az említett kis érmet. A Skapuláré Szűzanyának napi három Üdvözlégyet kellett elmondaniuk.

Úgy tartották, hogy aki skapulárés, azt „a Szüzanya megvédi mindenféle veszélytü, és akkor mellette áll, fölviszi a Szüzanya a mennybe”.

Aki fölvette a skapulárét Keszthelyen, az az érmét a nyakában hordta láncon, a kereszt mellett, vagy a ruhájára tűzte biztosítótűvel, vagy pedig, hogy minden együtt legyen, az olvasójára rakta.

Skapuláré tagsági könyvek. Táska, 2002. (Foto: Gyanó Szilvia)

Adatközlőim a kis textil skapulárét általában zsírpapírba tekerve eltették a szekrénybe vagy a fiókba, „hogy ne rondújjon”, és csak temetésen került elő. A halott nyakába tették és eltemették vele, úgy, ahogy imakönyvét, rózsafüzérét is. Skapulárés temetésén a ’Máriához, drága Szűzanyánkhoz’ kezdetű éneket énekelték a rózsafüzér társulatos asszonyok. Szombatonként többet imádkoztak, de nem csak a skapulárésok:

„Szombat Szűz Mária napja – idézték gyakran az ének szövegét, – boldog ember ki megtartja.”

Skapuláré érme biztosítótűn. Táska 2002. (Foto: Gyanó Szilvia)

Újabban a kiskanizsai (Nagykanizsa városrésze) Kisasszony-napi bölcsődíszítés során figyeltem meg adatközlőim nyakában a kis skapuláré érmét. Elmondásuk szerint helyben, a Sarlós Boldogasszony plébániatemplomban kapták a keszthelyi karmelita atyáktól. A szerzetesek kiskanizsai látogatásuk során terjesztették a skapulárét és adták a híveknek.

A skapuláré mostanság is kedvelt kegytárgy, melyet meg lehet vásárolni búcsújáró helyen, egyházi boltban (nemesebb anyagból ékszerboltban), de akár internetes áruházakból is rendelhető hagyományos és rendhagyó változatokban.

Irodalom:
BÁLINT Sándor 2004. Ünnepi kalendárium 2. A Mária-ünnepek és jelesebb napok hazai és közép-európai hagyományvilágából. Bp.
GYANÓ Szilvia 2020. Mária szent helyei Zalában – Adalékok Zala megye népi vallásosságáhozhttps://balatonimuzeum.hu/blog/maria-szent-helyei-zalaban-adalekok-zala-megye-nepi-vallasossagahoz/ (2020.07.08.)
GYANÓ Szilvia 2019. Mária születésnapja Kiskanizsán. Adalékok Kisasszony-napi vallásos népszokásainkhoz In: József Attila Múzeum évkönyve III. (Szerk. Nagy Gábor), Makó 2019. 32-55.
GYANÓ Szilvia 2019. Kisasszony napja(i) Kiskanizsán. Adalékok Zala megye népi vallásosságához In: Zalai Múzeum 24. (megjelenés alatt)
Magyar Katolikus Lexikon I-XVII. 1993-2014. vonatkozó szócikkei (Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János.) Bp.
S. LACZKOVITS Emőke 2000. Az egyházi esztendő jeles napjai, ünnepi szokásai a Bakony és Balaton-felvidéki falvakban. Veszprém

A weboldal használatával hozzájárul a sütik használatához. Részletek...

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close