LogoBalatoni MúzeumBábelhal WebstudioTelepít
00
2018. július 27. Bárány JenőRepülésRepüléstörténet

E bizonyos értelmiségi, nagy műveltségű típus ezen a vidékünkön – éppen csodabogarassága, nyugtalan alkotókedve miatt – különc személyiségnek is számíthatott. (Rendesi) Bárány Jenőt ugyanis nagyon érdekelte, milyen kincsek lapulnak a földben, amelyek a régi korokból szólnak át hozzánk, sőt, a légbe is vágyott, s olyan lázzal tervezte repülő-alkalmatosságait, mint egy reneszánsz ember.

Leonardo Vincitől több mint félezer rajzvázlat maradt fenn a repülés tárgyköréből. Hajdanán Denis Bolori Troyes, szomorú, nyakát szegte, amikor egy toronyból szeretett volna felszállni. Őt majd szerencsésebbek, vagyis fölkészültebb elmék követik, akik csapkodószárnyas masináikkal emelkednek a magasba.

Kertész Károly készítette el a Zala és Somogy megyékben egyaránt otthonos Bárányok életrajzi lexikonát. Ebből megtudjuk, hogy Jenő a pápai református, majd a soproni evangélikus líceum elvégzése után Zalalövőn segédjegyzői, majd körjegyzői hivatalt töltött be. Egészségügyi okokból 1908-ban nyugdíjazzák. Az 1910-es és 1920-as években a mai Szlovénia területén lévő Battyándon, később Nádasdon jegyző.

2016-ban Simon Beáta, a Zala Megyei Levéltár munkatársa érdekes beszámolót készített a repülés őskorának zalai hőseiről, köztük Bárány Jenőről a Zalai Hírlap hasábjain:

„Bárány Jenő, Zalalövő fáradhatatlan jegyzője hétköznapi munkája mellett élénk fantáziával fundálta ki kormányozható sárkány-légvelocipédjét. A szerkezet leírását 1900-ban tette közzé a szabadalmi hivatal. A sárkány papírmasé keretére selyemszövet feszül, ugyanebből a kelméből készül a föl- és leszállást biztosító, meleg levegővel tölthető légtartály. A kormányzás szélcsendben szárnylapátokkal történik, melyeket az utastérül szolgáló kosár oldalán elhelyezett, pedálokkal meghajtható kerekek hoznak működésbe.”

A Kőszeg és Vidéke 1900. évfolyamának októberi számában is megjelent a hír, hogy egy zalalövői lakos „készüléket állított össze, a mellyel azt hiszi, sikerült megoldania a kormányozható léghajó problémáját”. Bárány ugyanis, miután szabadalmat kapott, levélben fordult e lap szerkesztőségéhez, hogy tegyék közzé: társat – üzleti partnert – keres találmánya értékesítéséhez. Részletesen le is írta, milyen elvek szerint állította össze készülékét:

„[…] az én tervezetem sem nem léghajó, sem nem repülő gép, hanem kizárólag a madarak repülési törvényein alapuló légbeli közlekedő eszköz. […] Több kipróbált közlekedő eszköznek oly módon való összetétele, hogy akkor, mikor az egyik a levegőben való tovább haladást akadályozza, félre lehet tenni és másikkal lehet helyettesíteni.”

Bárány Jenő a Balatoni Múzeummal is baráti és munka-kapcsolatot ápolt. Ez sem legenda. A keszthelyi Balaton Múzeum iktatókönyvének megsárgult lapjain sorakoznak a bejegyzések Bárányról mint bizonyítékai a jegyző úr és Csák Árpádék közjóra való közös törekvéseinek. Álljon itt egy csokor belőlük:

  • Bárány Jenő zalalövői körjegyző egy kőbaltát, 1 gyufatartót s 3 régipénzt küld, mint gyűjtését (1904. április 15.)
  • Bárány Jenő zalalövői körjegyző gyűjtéséből faragot bot, 1 kövület s 1 Claudius-pénz ajándékképp küldetik. (1904. április 18.)
  • Ugyanakkor: Bárány Jenő zalalövői körjegyző római sírok létezését jelenti s faragványok ügyében utasítást kér.
  • Bárány Jenő zalalövői körjegyző 10 darab XVII-XIX. Századbeli régi iratot ajándékoz a múzeumnak. (1905. március 13.)
  • Bárány Jenő 1 fibulát, 2 fibula-töredéket, 2 kiskarikát, 3 bronz s ezüst római pénzt, s 1 bronzhengert küld, s a munkások részére jutalmat kér. (1906. augusztus 3.)
  • A múzeum augusztus 16-án 2 Koronát küldött jutalmul. Bizonnyal bukkannak elő még adományok, keze érintését viselő tárgyak.

Életrajzának utolsó mondatai:

„Bárhol élt mindenütt felkarolta és pártolta a helytörténeti kutatásokat. Családi hagyomány szerint értékes néprajzi gyűjteményét a keszthelyi Balatoni Múzeumnak ajándékozta. Érdekes műszaki konstrukciókat hagyott az utókorra. Több találmányát (köztük a repülő velocipéd tervét) a Szabadalmi Hivatal archívuma őrzi. 80 évet élt. Zalalövőn temették.”

A weboldal használatával hozzájárul a sütik használatához. Részletek...

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close