LogoBalatoni MúzeumBábelhal WebstudioTelepít
0
2021. november 1. CsaládregényKönyvtárSorozat

Folytatjuk a Stádinger családdal kapcsolatos nyomozásunkat. Sorozatunkban a Balatoni Múzeumban található Stádinger-hagyatékot olvastuk össze a digitalizált sajtóval. Második részünkben jöjjön a feleség, a férj – és némi kitérővel egy családi barát.

ILONA ÉS ILMA NÉNI

Berkes Ilona Bécsben született 1903-ban. Apja Berkes Richárd, aki valószínűleg korán meghalt. A Balatoni Múzeum fotótárában két kép is van róla, 1898-99-ből, Szombathelyről. A család onnan származik, Berkes Ottó premontrei tanárt 1899-ben helyezték át Keszthelyre. Valószínűnek tartom, hogy az apa nélkül maradt család követte Keszthelyre az esetleg segíteni tudó nagybácsit – és a segítő kéz, mint eddig láttuk és mint a később is látni fogjuk, valóban látható.

Berkes Ilona lakcímeként a házassági anyakönyvi kivonatban Kossuth utca 48. szerepel. Ennek a háznak a helyén áll ma a keszthelyi postapalota. Nem tudni, milyen ház volt, de biztosan módosabb környék ez a városon belül, mint a Magyar utca, ahol a férj lakott az okmány adatai alapján.

5. Berkes Ilona elemi népiskolai tanítónői oklevele 1921-ből. Mind a négy évfolyamot a győri tanítónőképzőben végezte.

Vallásos. Nagyon vallásos.

6. Az üdvösség jele. Misekönyv, 1942.

7. Üdvözlégy Mária! Imakönyv. Benne bélyeg: Oltárszentelés, 1932 V 17. Benne kézírásos biztató szavak: ha a kísértés útjára jutnál, gondolj vissza első szentáldozásod napjára, aláírás: Szerén nénid. (Háttér: ugyan a keszthelyi karmelita bazilikát 1938-ban szentelték fel, a lisieux-i bazilika egyik oltárának mintájára épített főoltárt valóban felszentelték már 1932-ben!)

8. Szent órák. Ima- és énekeskönyv, 1910. Benne rengeteg szentkép. Köztük pappászentelési vagy elsőmisézős emléklapok. Így P. Magyar Alán kármelita áldozópap felszentelése, 1943. P. Molnár Zsigmond első szentmiséje, 1947. Vizvári Károly pappá szentelése, 1951. Némelyik szentkép hátoldalán kézírás.

“Válassza mennyei kis Barátnőjévé szt. Ritát. Sok szerető imával: Klára nővér, 1949.” “A skapulárés Szűzanya áldja meg az annyit aggódó, fiát nagyon szerető anyát! Sok szerető imával, Klára n., 1946 május.”

9. Philothea, vagyis Útmutatás az istenes életre, 1906. Kézírásos bejegyzése Berkes Ilonának címzett, emlékkönyvbe való versike. Aláírás: Ilma nénid, 1916.

10. Kármel ékessége. Imakönyv.

11. Imakönyv, kék csomagolópapírba kötve. Betétek, szentképek, elsőmisézős emléklapok. Köztük A Skapuláré Társulat Vezérkönyve, Fölvételi Emléklap:Illés Ilmát felvették a Mária-Gyermekek Egyletébe. Dátum beírva ceruzával, majd kiradírozva. Kiolvasható: 190… Alatta tollal, más kézírással: Stádinger Ferencné tanítónő, Keszthely. Emléklap: Szabados Róbert első szentmiséje, Bük, 1938. Gaál Ferenc első szentmiséje, Keszthely, 1933. Juhász Gergely első szentmiséje, Pannonhalma, 1933. Szentképek, hátoldalukon kézírással:

“Életed legboldogabb napjára emlékül, Ilma néni, 1936. V. 21.” “Méltóságos Kohl Medárd püspök úrtól, Keszthely, 1914. márc. 25.” “Okos és komoly lelkületed vezessen az élet után is. Imáim kísérnek. Győr 1921. VI. 29. Dr. Kövér Lajos”.

Kövér Lajos (1886-1940) pápai kamarás, teológiai tanár volt, neve szerepel a tanítói oklevélen is. És egy különleges relikvia. Papírdarab, ragasztócsík alatt megbarnult virágszirom. Szöveg: “A Jézus nevében a Kis Teréz áldásával 927 V/17 megszentelt rózsalevél”.

Ez utóbbi nyilvánvalóan nem Berkes Ilona, hanem Illés Ilma imakönyve. A betétek-szentképek egyik része az eredeti tulajdonostól való, más része a misekönyvet megöröklő (?) Berkes Ilonáé. Tegyünk egy kis kitérőt a kor keszthelyi polgárságának képzeletbeli térképén.

Avagy ki is volt Illés Ilma, ez a bizonyos Ilma néni?

Illés Ilma nevével először az Irgalmasok Keszthelyi Ranolder Intézetének 1897-es értesítőjében találkozunk. Méghozzá az első osztályosok névsora alatt: mint magántanuló. 1903-ban a Polgári Leányiskolában tanult, nem is rosszul: ha nem lett volna testnevelés, akkor tiszta jeles lett volna a bizonyítványa. 1904, 1905, ugyanott.

1907-ben a Budapesti Szent Vincéről Nevezett Irgalmas Nővérek Ranolder Intézetébe járt, és az értesítőben azt látjuk, hogy az iskola természetrajz-gyűjteményéhez egy badacsonyi lávából faragott hajócskával járult hozzá Illés Ilma III. osztályos tanuló. 1908-ban fellépett az iskola rendezvényén, pontosabban a Végzetes látogatás, avagy Héli követői című vígjátékban mint Juci, a szobaleány. 1909-ben már újra Keszthelyen látjuk: az elemi iskola okleveles tanítónője.

Illés Ilma amellett, hogy idősebb barátnője (?), keresztanyja (?) volt a mi Stádingerné Berkes Ilonánknak: Jobs Viktor orvos első felesége volt (1926-ban váltak el), ami kifejezetten különlegessé teszi ezt a kapcsolódást. Jobs Viktor neve ugyanis mindörökre bevésődött Keszthely történetébe. 95 éve alapította a Csók István utcai szanatóriumot, amely most idősotthon, és egészen a nem távoli múltig szülészetként is üzemelt. (A sorok írója is ebben az épületben született.) A háború utáni hatalom elzavarta az intézmény igazgatóját, aki Hévízen folytatta orvosi tevékenységét. Idős korára a család a fővárosba költöztette Jobsot, aki még nyolcvan fölött is bejárt dolgozni. Kevesen tudják, de végül autóbalesetben halt meg: egy autó ütötte el Budapesten.

A KESZTHELYI RENESZÁNSZ EMBER

Stádinger Ferenc családjáról nem tudtam meg sokat a régi lapok alapján. Hol ékezettel, hol anélkül, a név elő-előfordul a környéken. Egy letenyei hivatali szolga, egy virágkertész Sármelléken, aki aztán Keszthelyre költözött. Ő a valószínűbb.

Stádinger Antal gyümölcskertész Sármellékről 1894-ben második helyezett lett a Keszthelyvidéki Gazdakör versenyén 79%-os “ójtványmegeredésért”. A Gyümölcskertész című lap 1908-ban arról számol be, hogy másokkal együtt állami aranyérmet kapott gyűjteményes gyümölcs-kiállításért – itt már Keszthely áll a neve után. De ő nem lehet Ferenc apja, hiszen a házassági anyakönyvi kivonatban Stádinger Károlynak írják a vőlegény apját. Ilyen nevű személyre nincs találat.

12. Elsőáldozási emléklap, 1911. április 23. Keszthelyi katolikus plébániatemplom. Stádinger Ferenc.

1900-ban született, ez a biztos.*

Jól tanul. A Premontrei Katolikus Gimnázium 1911-es értesítőjében találkozunk vele először. A Fejér György-féle alapítvány 28 korona jutalmat ítélt meg a tanulónak, aki amúgy tiszta jeles lenne, ha nem volna testnevelés és ének. Mint látni fogjuk, majd ha kiér a nagybetűs életbe, mindkét tárgyban behozza a lemaradását. 1914-ben értelemszerűen már negyedik osztályos, és az is megvan, hogy érettségi után hova ment tovább. 1915-ben a csáktornyai Állami Tanítóképezde értesítőjében találkozunk a nevével, azzal kapcsolatban, hogy diákként 5 korona értékben hadikölcsönt jegyzett. A diploma megszerzése után a zalavári iskolába került, a Balatoni Múzeum fotótárában van is egy kép 1921-ből, ahogy a zalavári I-II. osztályosokat vezeti. 1922-ben, mint az elején láthattuk, Keszthelyen lett tanító.

1930, Néptanítók Lapja. A vármegyei tanítók pedagógiai szemináriuma Keszthelyen. Stádinger Ferenc

“tartalmas és szép gondolatokkal telített értekezést tartott a gyermeknevelésről”.

1931. április, Pesti Hírlap. A keszthelyi Önkéntes Tűzoltó Testület Reischl Richárd városbíró vezette ülése Stádinger Ferencet választotta meg tűzoltóparancsnoknak. Ami pedig már egész más társadalmi szintet jelez a város lakosságán belül. A férj tanító és városi tűzoltóparancsnok, a szűk család tagja a gimnáziumi főigazgató, a feleség közeli bizalmasa pedig a szanatórium igazgatójának felesége. De Stádinger Ferenc nemcsak tanító és önkéntes tűzoltó: mintha maga volna a keszthelyi reneszánsz ember.

1934. A Keszthelyi Polgári Lövész Egylet háziversenyén a kezdő kategóriában Stádinger Ferenc lett az aranyérmes.

1938-ban a téli hónapokban a Premontrei Katolikus gimnázium húsz tanulója kapott tűzoltó kiképzést Stádinger Ferenc tűzoltóparancsnok jóvoltából.

1941. augusztus 8. Festetics herceg temetése.

“A sírboltnál a Keszthelyi Iparosok Helikon Dalköre Stádinger Ferenc karnagy vezetésével szárnyalóan szép gyászdalokat énekelt”.

1943. augusztus 26., országos lapok (Esti Újság, Függetlenség) beszámolnak róla, hogy a keszthelyi öbölben a nyílt vízen két diákkal felborult egy csónak, akiket Stádinger Ferenc keszthelyi tanító mentett ki vitorláshajójával.

FOLYTATJUK.

*Egyik kedves olvasónk segítsége nyomán megtudtuk a felmenőket! Stádinger Ferenc szülei Stadinger Károly ácssegéd (igen, az anyakönyvben még ékezet nélkül!) és Tili Erzsébet, apai nagyszülei Stadinger Mátyás és Pandur Borbála. Ami azért is továbbgondolásra érdemes, mert a magyar politikai életnek viszonylag ismert szereplője volt a keszthelyi születésű Stadinger István, aki a teljes nyolcvanas években országgyűlési képviselő, illetve a rendszerváltozás előtti időszakban az Országgyűlés elnöke is volt. Nemcsak a nevek (Stádinger/Stadinger) különbözősége miatt vetettem el azt, hogy utánamenjek az esetleges kapcsolódásnak, de azért is, mert Stadinger István, akinek édesapja a Wikipédia-oldal alapján mozdonyfűtő volt, finoman szólva más társadalmi közegben is szocializálódott, mint az itt bemutatott tanító-tűzoltóparancsnok-dalárdai karnagy Stádinger Ferenc. Viszont az, hogy Stádinger Ferenc édesapja ékezet nélküli vezetéknevű volt és ácssegéd… arra enged következtetni, hogy a két család mégis csak ugyanaz lehet. És esetleg Stádinger Ferenc, a család első értelmiségije változtatta meg (vagyis kezdte más írásmóddal használni) a nevét. Köszönjük szépen olvasónk segítségét! (Sz. B.)

Kedves Látogatóink!

A járványhelyzetre való tekintettel az épületben kötelező az orrot és szájat eltakaró maszk használata! Megértésüket köszönjük!