0
2019. március 16. NagyböjtSzent sírKiskanizsaVallási néprajz

Nagypéntek Jézus kereszthalálának emléknapja. A templomban ilyenkor passiójátékot adnak elő. Szigorú böjt volt, nem ettek húst, nem főztek zsírral. Mindenki fekete ruhában ment templomba, még a fiatalasszonyok is fekete kendőt kötöttek.

A böjtöt ma is sokan megtartják, a reformátusok számára ez az egy böjti nap számított és számít ma is kötelezőnek.

Katolikusoknál a nagypénteki közösségi vagy egyéni ájtatosságban nagy szerepe volt a kálváriának, illetve a stációjárásnak, valamint a templomi szent sírnak.

A Balatonvidék 1902. március 30-i száma éppen arról tudósít, hogy „páratlanul díszített és kivilágított szent sírt valóságosan ostromolták a hívek,” akik meglepetésként két új bronz gyertyatartó fényében láthatták az új Fájdalmas Anya szobrot.

A szent sír a mai napig elkészül a legtöbb katolikus templomban.

A máskor elrejtett halott Krisztus szobrát szokták feldíszíteni virágokkal, egyéb szobrokkal, majd este vagy akár egész éjszaka imádkoztak, virrasztottak mellette.

A szent sírba vagy annak közelébe kerülnek olyan tárgyak, melyek napjaink vallásos divatjában semmilyen, vagy csak marginális szerepet játszanak. „Arma Christi” az apokrif iratokban és középkori legendákban Krisztus kínzóeszközeinek összefoglaló neve: a kereszt, a töviskorona, lándzsa, szögek, botra tűzött szivacs, 30 ezüstpénz, kakas, ostor, oszlop, nádszál, harapófogó, Veronika kendője, az INRI titulus, három kocka, kalapács, fúró, kötél, szarkofág, halotti lepel.

Ezek a szimbólumok megjelennek különféle vallásos ábrázolásokon (pl. olajnyomatok, türelemüvegek), valamint az archaikus népi imádságokban (Mária-siralmak) is.

A kiskanizsai Sarlós Boldogasszony templomban a nagycsütörtök esti szertartásra készül el a szentsír, a külön erre a célra kialakított oltár alatt.

Krisztus fekvő szobrát fátyollal letakarva az oltár alatti sziklasírt idéző mélyedésbe teszik, körülötte fehér virágokat helyeznek el.

Nagypénteken, a csonkamisén is így látható Krisztus a sírban. A háttérben a létra, a „spongya” és lándzsa, a sír előtt a töviskoszorú.

Nagyszombaton a feltámadási körmenet után a szent sírt deszkával eltakarják, ezzel jelezve, hogy „üres a sír nincsen ott”, fölé az addig oldalt elhelyezett Pieta szobor kerül, oldalra pedig a Feltámadt Krisztus szobra.

Nagyböjtben minden pénteken keresztútjárás volt a templomban.

Nagypénteken gyászban voltak, csendben voltak egész nap, a templomba fekete ruhába mentek még a fiatalok is.

Egy Balatonmagyaródon lejegyzett archaikus nép imádság (Erdélyi Zsuzsanna 220. ima):

Jézus Krisztus édesanyja, Szűz Mária
Elaludt a Kálvária hegyén, közel Betlehemhez,
Hozzá jött Jézus, és így szólt:
Anyám, anyám, szép álmot álmottál?
Nem, fiam – felelé – nagyon rosszat álmottam,
Elaluttam, és álmomban láttalak elfogva egy kertbe’,
Láttalak, amint hajtottak Pilátushoz,
Onnajt Kaifáshoz,
Annáshoz,
Majd onnajt Heródeshez,
Rád köpdöstek,
A te szent fejedet tövissel koronázták,
Megvesszőztek
És halálra itéltek,
Láttam, hogy oszlophoz kötöttek,
Megkorbácsoltak,
Megvesszőztek,
Arcul ütöttek,
Fejedet bántalmazták,
Úgy, hogy arcod elváltozott,
Szent fejedből vér,
Szent testedből víz szivárgott ki,
Keserű méreggel és ecettel akarták szomjadat
enyhíteni,
A te szomorú anyád azt is látta,
Hogy a te szent testedet keresztre feszítették,
Majd mikor kilehelted lelkedet, akkor az ölembe
fektettek,
Szomorú szívem nagyon megijedt, mikor ezeket
láttam álmomban,
Hogy téged így megcsúfoltak,
Tövissel koronázva a sírba tettek.
Anyám, anyám, szerető jó édesanyám, a te álmod igaz.
Aki ezt az álmot lelkében őrzi,
Az nem fog hirtelen halállal meghalni,
És a mennyekbe fog jutni,
És együtt örvendezhet a kórusi angyalokkal örökké,
ámen.

Fontos információ a koronavírussal kapcsolatban

Tájékoztatjuk kedves látogatóinkat, hogy a koronavírus miatti rendkívüli helyzetre való tekintettel
a Balatoni Múzeum 2020. március 31-ig bezárja összes kiállítását, látogatókat nem fogad. Bővebb információt itt olvashat.