Augusztus hónap műtárgya(i) – Fémkeresős leletek

2020. augusztus 4. Közösségi régészetFémkeresős kutatás

A Balatoni Múzeum Közösségi régészet projekt fémkeresős csapata 2019 év eleje óta munkálkodik azon, hogy kulturális örökségünk fontos elemei, a talajművelés, erózió következtében felszínre került régészeti leletek minél nagyobb számban kerüljenek be a múzeum gyűjteményébe.

Együttműködő fémkeresős önkénteseink Gép Miklós, Horváth László, Kovács Adrián, Somogyi Attila és Szi Márton Lajos.

A fémkeresős kutatás révén a múzeum látókörébe került tárgyak száma ma már meghaladja a több százat. Ezekből válogatott – a teljesség igénye nélkül – Klinger László régész-muzeológus, a fémkeresős csapat koordinátora.

Filigrán díszítéssel, üvegpaszta berakással készült kosaras függő töredéke Vállusról. Az egykori Keszthelyi-kultúrás népesség jellegzetes ékszere.

Sokszor halljuk, egyre elterjedtebb jelenség, de vajon tudjuk-e, mi is az a közösségi régészet?

A közösségi régészet a kulturális örökség megismerése és megmentése céljából a civil szféra és a régész szakma képviselői által közösen végzett kutatói, elsősorban terepi régészeti tevékenység.

Bevetésen – Somogyi Attila, Kovács Adrián, Horváth László és Gép Miklós

Kiemelt projektjeink:

• Vindornyafok, bronz kincslelet feltárása (késő bronzkor i.e. 1600-1200)
• Vindornyafok, római kovácsműhely területének bejárása (3-4. század)
• Keszthely, Georgikon földek kutatása
• Vállus, Erdészeti föld megelőző kutatása, illetve pálos kolostor területének kutatása

Ez a rézkori tőr, az ún. Mosóházi-dűlő lelőhelyen került elő, Keszthely határában. Egykor csontból vagy fából készült nyél tartozott hozzá.

Néhány szóban a fémkeresőzés szabályairól

A fémdetektorok használata Magyarországon az 1990-es évek elején indult.

Kezdetben a Rendőrség, Honvédség használt ilyen eszközöket, a civil társadalom körében nem volt elterjedt. A fémkereső műszer használatát ma már jogszabályok szabályozzák:

• A 2001. évi CXIV. törvény a kulturális örökség védelméről (Kötv.) 8. § (1) kimondja: A Magyarország határain belül a föld felszínén, a földben, a vizek medrében vagy máshol rejlő vagy onnan előkerülő régészeti lelet állami tulajdon, és e törvény erejénél fogva védelem alatt áll.
• A fémdetektor legális használatának módját jelenleg a 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szabályozza. 

Hazánk területén a fémkereső műszer használata engedélyhez kötött. Az engedélyt az Örökségvédelmi Hatóság állítja ki.

A hatályos szabályzás szerint minden 1711 előtt földbe került lelet az államot illeti, ha valaki ilyen tárgyat talál, köteles bejelenteni a helyi jegyzőnek vagy a területen illetékes múzeumnak.

Az engedély- mely meghatározott időre és pontosan rögzített területre szól- kiadásának előfeltétele egy együttműködési megállapodás megkötése a területileg illetékes múzeummal.

Természetesen nyilvántartott régészeti lelőhelyen csak régész jelenlétében lehet fémkeresős kutatást végezni.

Fémkereső műszert régészeti feltárások során is használunk már, illetve önkénteseink is részt vesznek ilyen kutatásokban. Ezzel a vizsgálattal könnyebb előre jelezni, ha egy-egy kibontásra vár objektum fémleletet tartalmaz, illetve, a kibontás során felhalmozott földet is minden esetben átvizsgáljuk.

Múzeumbarát önkéntesünk ajándéka ez a Fenékpusztán előkerült ólom vízvezetékcső töredék. Az egykori fürdőépületek környékén biztosíthatta az épületek vízellátását.

A humuszban elsősorban azokat a tárgyakat gyűjthetjük össze, amelyeket az egykori járószinten hagytak el véletlenül: a zsebből kicsúszó aprópénzeket, a kiesett fülbevalókat, az elgurult gyűrűket, az eltört és használhatatlanná vált és ezért félredobott szerszámokat.

Zalaszántó határában került elő szórvány leletként ez a nagyon jó állapotban megmaradt, La Tene-kori fibula. A fibula a mai biztosítótű őse, az egykori öltözék fontos alkotó eleme volt.

Ezek a fémtárgyak ugyanakkor igen nagy segítséget nyújtanak a feltárt régészeti jelenségek pontosabb időbeli besorolásához, ugyanis a fémből készült ékszerek datálása pontosabb, mint például a régészeti lelőhelyek többségén legnagyobb számban előkerült kerámiáé.

Ma már általánosnak mondható, hogy a régészeti feltárások helyét fémdetektorral is átvizsgáljuk.

Fontos megérteni, hogy a felelőtlen, pusztán találási vágyból fakadó műszeres leletfelderítéssel kiragadjuk a lelőhelyből a fémtárgyakat, ezzel megfosztva a jövő régészeit attól, hogy a jelenleginél sokkal korszerűbb technikai eszközökkel és a hozzá igazodó módszertannal, a mai lehetőségekhez képest sokkal sokrétűbb és mélyrehatóbb információt nyerjenek.

Ezek a leletek a Keszthely nyugati határában állt egykori római telep és villagazdaság területéről kerültek a múzeum gyűjteményébe. A kisméretű fibula talán egy gyermek öltözékéhez tartozhatott.

A régész feladata ugyanis nem fejeződik be egy-egy szép lelet megtalálásával, fontos, hogy azt értelmezni is tudja. Könnyen tévútra vihet bennünket tehát, ha nem ismerjük a lelet pontos kontextusát.

A civilek, egy-egy helyi közösség tagjai- szakmai koordináció mellett- sokat segíthetnek a szakembereknek egy ásatáson, de akár a leletek feldolgozásában is, s közben egyedi módon ismerkedhetnek meg elődeik, az e területen élt közösség múltjával.

Klinger László régész-muzeológus és Jordán György restaurátor leletmustrán

„A hónap műtárgyai” vitrin megtekinthető a Balatoni Múzeum aulájában 2020. augusztus 12-től szeptember 20-ig múzeumi nyitvatartási időben.