LogoBalatoni MúzeumBábelhal WebstudioTelepít
00
2020. augusztus 4. Közösségi régészetFémkeresős kutatás

A Balatoni Múzeum Közösségi régészet projekt fémkeresős csapata 2019 év eleje óta munkálkodik azon, hogy kulturális örökségünk fontos elemei, a talajművelés, erózió következtében felszínre került régészeti leletek minél nagyobb számban kerüljenek be a múzeum gyűjteményébe.

Együttműködő fémkeresős önkénteseink Gép Miklós, Horváth László, Kovács Adrián, Somogyi Attila és Szi Márton Lajos.

A fémkeresős kutatás révén a múzeum látókörébe került tárgyak száma ma már meghaladja a több százat. Ezekből válogatott – a teljesség igénye nélkül – Klinger László régész-muzeológus, a fémkeresős csapat koordinátora.

Filigrán díszítéssel, üvegpaszta berakással készült kosaras függő töredéke Vállusról. Az egykori Keszthelyi-kultúrás népesség jellegzetes ékszere.

Sokszor halljuk, egyre elterjedtebb jelenség, de vajon tudjuk-e, mi is az a közösségi régészet?

A közösségi régészet a kulturális örökség megismerése és megmentése céljából a civil szféra és a régész szakma képviselői által közösen végzett kutatói, elsősorban terepi régészeti tevékenység.

Bevetésen – Somogyi Attila, Kovács Adrián, Horváth László és Gép Miklós

Kiemelt projektjeink:

  • Vindornyafok, bronz kincslelet feltárása (késő bronzkor i.e. 1600-1200)
  • Vindornyafok, római kovácsműhely területének bejárása (3-4. század)
  • Keszthely, Georgikon földek kutatása
  • Vállus, Erdészeti föld megelőző kutatása, illetve pálos kolostor területének kutatása

Ez a rézkori tőr, az ún. Mosóházi-dűlő lelőhelyen került elő, Keszthely határában. Egykor csontból vagy fából készült nyél tartozott hozzá.

Néhány szóban a fémkeresőzés szabályairól

A fémdetektorok használata Magyarországon az 1990-es évek elején indult.

Kezdetben a Rendőrség, Honvédség használt ilyen eszközöket, a civil társadalom körében nem volt elterjedt. A fémkereső műszer használatát ma már jogszabályok szabályozzák:

  • A 2001. évi CXIV. törvény a kulturális örökség védelméről (Kötv.) 8. § (1) kimondja: A Magyarország határain belül a föld felszínén, a földben, a vizek medrében vagy máshol rejlő vagy onnan előkerülő régészeti lelet állami tulajdon, és e törvény erejénél fogva védelem alatt áll.
  • A fémdetektor legális használatának módját jelenleg a 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szabályozza. 

Hazánk területén a fémkereső műszer használata engedélyhez kötött. Az engedélyt az Örökségvédelmi Hatóság állítja ki.

A hatályos szabályzás szerint minden 1711 előtt földbe került lelet az államot illeti, ha valaki ilyen tárgyat talál, köteles bejelenteni a helyi jegyzőnek vagy a területen illetékes múzeumnak.

Az engedély- mely meghatározott időre és pontosan rögzített területre szól- kiadásának előfeltétele egy együttműködési megállapodás megkötése a területileg illetékes múzeummal.

Természetesen nyilvántartott régészeti lelőhelyen csak régész jelenlétében lehet fémkeresős kutatást végezni.

Fémkereső műszert régészeti feltárások során is használunk már, illetve önkénteseink is részt vesznek ilyen kutatásokban. Ezzel a vizsgálattal könnyebb előre jelezni, ha egy-egy kibontásra vár objektum fémleletet tartalmaz, illetve, a kibontás során felhalmozott földet is minden esetben átvizsgáljuk.

Múzeumbarát önkéntesünk ajándéka ez a Fenékpusztán előkerült ólom vízvezetékcső töredék. Az egykori fürdőépületek környékén biztosíthatta az épületek vízellátását.

A humuszban elsősorban azokat a tárgyakat gyűjthetjük össze, amelyeket az egykori járószinten hagytak el véletlenül: a zsebből kicsúszó aprópénzeket, a kiesett fülbevalókat, az elgurult gyűrűket, az eltört és használhatatlanná vált és ezért félredobott szerszámokat.

Zalaszántó határában került elő szórvány leletként ez a nagyon jó állapotban megmaradt, La Tene-kori fibula. A fibula a mai biztosítótű őse, az egykori öltözék fontos alkotó eleme volt.

Ezek a fémtárgyak ugyanakkor igen nagy segítséget nyújtanak a feltárt régészeti jelenségek pontosabb időbeli besorolásához, ugyanis a fémből készült ékszerek datálása pontosabb, mint például a régészeti lelőhelyek többségén legnagyobb számban előkerült kerámiáé.

Ma már általánosnak mondható, hogy a régészeti feltárások helyét fémdetektorral is átvizsgáljuk.

Fontos megérteni, hogy a felelőtlen, pusztán találási vágyból fakadó műszeres leletfelderítéssel kiragadjuk a lelőhelyből a fémtárgyakat, ezzel megfosztva a jövő régészeit attól, hogy a jelenleginél sokkal korszerűbb technikai eszközökkel és a hozzá igazodó módszertannal, a mai lehetőségekhez képest sokkal sokrétűbb és mélyrehatóbb információt nyerjenek.

Ezek a leletek a Keszthely nyugati határában állt egykori római telep és villagazdaság területéről kerültek a múzeum gyűjteményébe. A kisméretű fibula talán egy gyermek öltözékéhez tartozhatott.

A régész feladata ugyanis nem fejeződik be egy-egy szép lelet megtalálásával, fontos, hogy azt értelmezni is tudja. Könnyen tévútra vihet bennünket tehát, ha nem ismerjük a lelet pontos kontextusát.

A civilek, egy-egy helyi közösség tagjai- szakmai koordináció mellett- sokat segíthetnek a szakembereknek egy ásatáson, de akár a leletek feldolgozásában is, s közben egyedi módon ismerkedhetnek meg elődeik, az e területen élt közösség múltjával.

Klinger László régész-muzeológus és Jordán György restaurátor leletmustrán

„A hónap műtárgyai” vitrin megtekinthető a Balatoni Múzeum aulájában 2020. augusztus 12-től szeptember 20-ig múzeumi nyitvatartási időben.

A weboldal használatával hozzájárul a sütik használatához. Részletek...

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close