Lovassy Sándor tojásgyűjteménye a Balatoni Múzeumban

LOVASSY SÁNDOR (1855–1946) a kor egyik kiemelkedő ornitológusa, zoológusa volt, ma is úgy tekintünk rá, mint a magyar zoológia meghatározó alakjára. Sokat kutatott az Ecsedi-lápon – melyet a későbbiekben lecsapoltak, mára nyoma sem maradt –, amelyről átfogó művet is publikált. Később a Balaton-kutatás egyik úttörőjévé vált, amit számos publikációja is bizonyít.

„Magyarország gerinces állatai és gazdasági jelentőségük” című, 1927-ben megjelent könyve a korát megelőző, ma is használatos alapmű.

LOVASSY a kor gyakorlatának megfelelően tojásgyűjtéssel is foglalkozott. Az 1891-ben Budapesten tartott II. Nemzetközi Ornithologiai Congressus-ra a Természettudományi Múzeum gyűjteményét felhasználva kiállítást rendezett, amelyen bemutatta az ott található fészekaljakat. Akkoriban még a szakemberek sem nagyon ismerték a madarak tojásait, ezért nem csoda, hogy a kiállítás hatalmas sikert aratott.

LOVASSY SÁNDOR azonban – legnagyobb sajnálatunkra – nem tartozott a szerencsés gyűjtők közé. A Magyar Természettudományi Múzeumban elhelyezett tojásgyűjteménye 253 általa gyűjtött fészekaljból állt. Sajnos ez a gyűjtemény az 1956-os forradalom során megsemmisült, a múzeum katalógusa viszont csodával határos módon fennmaradt, ezért pontosan tudjuk, hogy a kollekció milyen madarak fészekaljaiból állt.

A Balatoni Múzeumban lévő – LOVASSY SÁNDOR által összeállított – tojásgyűjteményben 104 madárfaj tojásai találhatók, melyek együttesen több mint 300 fészekaljat képeznek. Sajnos itt is a balszerencse kísérte LOVASSY munkásságát, mert bár maga a gyűjtemény fennmaradt, annak katalógusa legnagyobbrészt megsemmisült.

Az utóbbi fél évszázadban alapvetően megváltozott a madarakhoz való viszonyunk, mivel ettől kezdve már a védelem vált elsődlegessé. A korábban keletkezett tojásgyűjtemények ma már szinte kivétel nélkül közgyűjteményekben találhatók, és az ismeretterjesztést és tudományos kutatást szolgálják.

LOVASSY idejében azonban még annak is különös jelentősége volt, hogy egy-egy faj tojásairól leírás készüljön. LOVASSY ebben élen járt, mivel számos, hazánkban fészkelő madárfaj tojásainak első leírását készítette el. A későbbiekben a jobb közlekedési feltételeknek köszönhetően sok helyre könnyen eljutó gyűjtők az 1900-as évek közepén LOVASSYénál nagyobb gyűjteményeket hoztak létre. Az 1950-es évektől kezdődően a tojásgyűjtés kultusza leáldozott, azután pedig már a természetvédelmi jogszabályok is tiltották a madarak tojásainak elszedését.

A Balatoni Múzeum – sajnos adathiányos – gyűjteménye ma már megismételhetetlen, ezért megőrzése különösen fontos feladat. Tekintettel arra, hogy a múzeumban őrzött tojások az 1800-as évek végéről származnak, ezért azok a jövő tudományos kutatásában kiemelkedő szerepet játszhatnak, hiszen más kollekciókban ebből a korból nem maradtak ránk tojásgyűjtemények.

Írta: Haraszthy László