LogoBalatoni MúzeumBábelhal WebstudioTelepít
00
2018. március 16. Balatoni Múzeum-EgyesületMúzeumtörténetÉpítéstörténet

Ha számba vesszük azokat az eseményeket, melyek végül elvezettek a keszthelyi Balatoni Múzeum épületének elkészültéig, egy fordulatokban bővelkedő, izgalmas sztori áll össze.

Az egész az 1920-as évek elején, egy több mint nagylelkű felajánlással kezdődik a Festetics hitbizomány részéről, s bőkezű állami és városi adományokkal folytatódik (államsegély, részesedés Keszthely forgalmi adójából).

Aztán jönnek a nehézségek: romlik a pénz, s még egy megfelelő telket is találni kell. Utóbbi probléma egy újabb szerencsés fordulatnak köszönhetően oldódik meg, s ad ismét lendületet az ügynek: a herceg már annyira meg akar szabadulni az építőanyagnak felajánlott versenyistállótól, hogy egy telket is hozzácsap adományához, csak bontsák már el a menekültcsaládoktól hangos, s így parkja nyugalmát zavaró épületet.

Ez 1925-ben meg is történt. Ünnepélyes kapavágás, alapkőletétel, indulhat a munka.

A lebontás alatt álló, egykori hercegi versenyistálló (Balatoni Múzeum, Fotótár)

Két éber szempár kíséri már a kezdetektől az építkezés menetét: az Egyesület két alappillére, dr. Lovassy Sándor elnök, és dr. Csák Árpád titkár minden szabálytalanságot, minden trehányságot észrevesz és szóvá is tesz az építési naplóban.

Milyen arányban keverik a munkások a betont? Mekkora hézagok maradnak a falakba beszórt kövek között? A tetőgerendák fűrészeltek vagy faragottak?

Semmi sem marad rejtve előttük.

Szegény építési vállalkozó, megfosztva minden ügyeskedési lehetőségtől, mit tehetett, csődbe ment. Alvállalkozóknak adta ki a munkát, mely ettől kezdve még alacsonyabb színvonalon folytatódott. Még az a csúfság is megtörtént, hogy vissza kellett bontatni a már elkészült, ám silány minőségű mészhabarcsba rakott pilléreket.

Herceg Festetics (II.) Tasziló (1850-1933) – Balatoni Múzeum, Fotótár

Valami csoda folytán 1927-ben műszaki átadásra, s egy még nagyobb csoda folytán, átvételre is sor került (ha figyelembe vesszük, hogy 1963-ban még burkolási munkálatok folytak az épületen, talán nem túlzás e fogalmazás).

Az építtető, vagyis a Balatoni Múzeum-Egyesület ekkor kezdett eladósodni. Az építkezés második felének becsült költségei nagyobbak voltak, mint a rendelkezésre álló állami fedezet. Sötét felhők gyülekeztek a múzeum frissen elkészült tetőszerkezete felett.

1928 mégis ünnepi hangulatban telt: az egyesület 30 éves fennállását ünnepelték Lovassyék, s ha nem gondoltak a tartozásukra, még büszkék is lehettek félkész múzeumpalotájukra. Nem is késlekedtek oromzatára, a cikornyás cementdíszművek közé odaíratni, hogy

„Épült MCMXXVIII”, vagyis, hogy 1928-ban.

Az 1929-ben végzett becslések szerint a befejezéshez még mintegy 320 ezer pengőre volt szükség, többre, mint amennyit addig ráköltöttek. Az évet végül 72 ezer pengő túlfizetéssel zárta az Egyesület.

Nem épp jókor költekeztek túl a derék múzeumalapítók, hiszen az ország vállát ekkor  nyomta leginkább a gazdasági válság súlya. Az államtól 1930 és 1931 folyamán egy fillér támogatás sem érkezett.

A mélypont: a tartozás egy részét peresítették, s a nagykanizsai járásbíróság végrehajtást rendelt el. Jöttek a behajtók, és lefoglaltak vitrint, mordályt, szipkát, zsebkést, de kitömött madarat és gipsz halakat is, bármit, ami értéket képezett, összesen 23 300 pengő erejéig.

Az 1931-es végrehajtási jegyzőkönyv (Balatoni Múzeum, Történeti dokumentációs gyűjtemény)

Szégyen ide vagy oda, az élet megy tovább. Lepadlóztatnak egy termet, és beköltöztetik a könyvtárat. 1935 augusztusától kiállításon mutatják be a természettudományi gyűjteményt.  1938-ban – tíz évvel az épület „elkészülte” után – még javában folytak a belső munkálatok: burkolás, villanyvilágítás kiépítése, kályhák építése, berendezés. Ebben az évben nyitották meg az emeleti négy teremben az első régészeti kiállítást.

Nem érdektelen a múzeum és a gyűjtemények további története sem, mégis, itt tegyünk pontot történetünk végére. Hiszen – bár a csinosítgatás még az 1950-60-as években is ráfért – az épület, ha nem is 30, de 40 évvel a Balatoni Múzeum-Egyesület megalapítása után, valóban készen állt arra, hogy a természettudományos, régészeti, néprajzi és tájrajzi gyűjtemények otthonául szolgáljon.

A Balatoni Múzeum és Kultúrpalota Györgyi Dénes műépítész-tanár által készített terve (Balatoni Múzeum, Történeti dokumentációs gyűjtemény)

„A mű kész, az alkotó pihen.”

Várjunk: a megrendelőről szóltunk, de ki is az alkotó? Milyen értékű mű(alkotás) az, amely létrejött? A folytatásban erről is szó lesz.

 

Felhasznált irodalom:

  • Dr. Lovassy Sándor – Csák Árpád (szerk.): A Balatoni Múzeum-Egyesület első évkönyve. Keszthely, 1903
  • Sági Károly : A hetvenéves Balatoni Múzeum. Különlenyomat a Veszprém megyei múzeumok közleményei 8. kötetéből. Veszprém, 1969

 

A weboldal használatával hozzájárul a sütik használatához. Részletek...

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close