Új év, új arc a múzeumban – Bemutatjuk Klinger László régészt

Van köztünk, aki már évtizedek óta itt dolgozik, és van, aki csak egy hónapja. Többünkkel már találkozhatott a kedves Olvasó előadóként vagy interjúalanyként, tárlat- vagy foglalkozásvezetőként, de ezúttal sorra kerülnek azok is, akik a színfalak mögött tevékenykednek. Ami közös bennünk: azért dolgozunk, hogy ez a rendkívül összetett gépezet, amit múzeumnak hívunk, zökkenőmentesen működjön, s a sok-sok kulturális program, kiállítás, múzeumpedagógiai foglalkozás révén a Balatoni Múzeum egy mindig élettel teli, közösségi tér legyen.

Elsőként a csapat legújabb tagját, Klinger László régészt mutatjuk be.

Névjegy

• Nagykanizsán született 1970-ben
• A nagykanizsai Dr. Mező Ferenc Gimnáziumban érettségizett
• Az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát
• Korábban dolgozott többek között az esztergomi Balassa Bálint Múzeumban, és a Lechner Lajos Tudásközpontban is
• Kedvenc városa Prága
• Szívesen jár bolhapiacokra

Elsőként egy klasszikus kérdés: miért lettél középkoros régész?

A gondolat az építészet, művészettörténet oldaláról jött. Gyerekként imádtam magam tervezte maketteket készíteni, ezek mind középkori stílusú épületek voltak. Várak, templomok, kolostorok, lakóházak. Papírból készültek, ragasztva, kifestve. Később egy egész város lett belőle. Másrészről anyai nagyszüleim gyerekkoromban sokat meséltek a falu- Szőkedencs- temetőjében a 30-as években sírásás során talált templomromról. Ezt gyerekként nagyapámmal többször terveztük „kiásni”, persze odáig sosem jutottunk. Van egy fotóm arról, hogy két évesen már a nagyvázsonyi várban jártam… Lehet, tudat alatt ez is…

Emlékszel, mikor jártál legelőször Keszthelyen? És a Balatoni Múzeumban? Mesélj az első benyomásokról!

Szüleimmel a környéken sokat kirándultunk a 70-es évek végétől, Keszthely- Fenékpuszta, Sümeg, Nagyvázsony meghatározó élmények voltak. Többször jártunk a városban iskolai osztálykiránduláson is. Ilyenkor persze elsősorban a kastély szerepelt az úticélok között. A Balatoni Múzeumban a 80-as évek elején jártam talán először, az akkori régészeti kiállítás katalógusa ma is megvan. Valamiért a „Keszthelyi-kultúra” népessége, ez a zárt közösség megragadt a fejemben. Akkor nem tudtam róla semmit. Most van lehetőségem ezt bepótolni.

Zalából származol, de sokáig Budapesten éltél. Miért döntöttél úgy, hogy visszajössz?

Huszonnégy, Budapesten töltött év után költöztem vissza Zalába, Kanizsa környékére egy kis zsákfaluba. Hiányzott a csend, jó levegő, akartam egy kertet, teret magam köré. Szeretek kertészkedni, szeretem a kertészeti műsorokat, az európai kertépítészetet, foglalkoztatnak az utóbbi évek kertrekonstrukciós programjai.

Van valami konkrét álmod,célkitűzésed, amit a hivatásodhoz kötődik?

Egy jó középkoros- vár, kolostor, templom- ásatás, gazdag faragott kőanyaggal, amiből azután szuper rekonstrukció készülhet. Nagy álom, vagy cél nincs. Végezzem jól a munkámat, legyek elégedett azzal, amit leteszek az asztalra.

Van példaképed?

Nincs konkrét példaképem, de őszintén irigylem a régi nagyokat, akik részben saját, részint támogatói pénzből, megszállottan kutattak-kutathattak. Schliemann, aki Tróját, vagy Sir Arthur Evans, aki Knosszoszt tárta fel, de Howard Cartert is, aki ment a maga feje után és megtalálta az egyetlen érintetlen fáraósírt. Ugyanakkor példaképek azok a múzeumalapító elődök is, akik egy-egy kis elszigetelt, helyi gyűjteményből hoztak létre múzeumot: hogy közeli példát mondjak, ilyen volt Csák Árpád Keszthelyen, vagy Rómer Flóris Győrben. Nem utolsó sorban példaképek annak a régész generációnak a tagjai is, akik a II. világháború után új alapokról építették fel a magyar régészetet: Méri István, Kovalovszki Júlia, Holl Imre, H. Gyürky Katalin.

Mesélj arról, milyen feladatok várnak, vártak rád a Balatoni Múzeumban!

Elsősorban természetesen régészeti feladatok, s ezzel összefüggésben minden, ami ilyenkor felmerülhet a terepi munkától kezdve a belső, múzeumban végzett leltározásig. Szívesen kipróbálnám magam a tárlatvezetésben, és örömmel veszem ki a részem a múzeumpedagógiai foglalkozásokból is. A közösségi régészet, ezen belül is a környékbeli fémkeresős kutatás, illetve az ez iránt érdeklődők koordinálása is a feladatkörömhöz tartoznak.