A Balatoni Múzeum néprajzi gyűjteményében több olyan tárgy is található, melyeken nemzeti jelképek szerepelnek díszítésként. Gyanó Szilvia néprajzkutató gyűjtötte össze ezeket, és járta körül, miként, mi okból kerültek rájuk a magyarság számára oly fontos jelentéssel bíró szimbólumok.
A 19. század második felében a népművészeti termékek nemzeti jelentéstartalmat kaptak, különösen az 1848/49-es szabadságharc leverése után.
A hazafias érzület megnyilvánulásaként, majd a nemzeti kultúra védjegyeként mind gyakoribbá vált a nemzeti jelképek szerepeltetése a népművészeti tárgyakon.
A leggyakoribb motívum a koronás címer, mely minden népművészeti tárgyféleségén megtalálható és a népi díszítőművészet teljes értékű motívuma lett.
A többi díszítőelemhez hasonlóan viselkedik, ezért ábrázolása eltávolodott a heraldikai szabályoktól, ornamenssé vált.
Borotvatokok, tükrösök, pásztorbotok, ostornyelek, kerámia-edények, szőttesek gyakori díszítőeleme. Előképül a címerrel díszített oklevelek, cégtáblák, pénzek, zászlók és hadiékítmények szolgáltak.
A nemzeti színű zászló önmagában is előfordul, többnyire azonban az országcímer kísérőelemeként. A hazafias feliratok önmagukban vagy más ábrázolásokat kiegészítve váltak díszítő motívummá.
A hónap műtárgya vitrinben március hónapban megtekinthető műtárgyak:
- Spanyolozott tükrös, Mike (Somogy m.), 19. sz. második fele
- Spanyolozott szaru sótartó címerrel, 1881-es évszámmal
- Nemzeti szimbólumokkal díszített csatabárd fémberakással és spanyolozással. Egyik oldalán koronás címer és „Mindent a hazáért!”, a másikon „Halál az ellennek!” felirat és koponya.
Információk
Tájékoztatjuk kedves Látogatóinkat, hogy 2020. március 15-én, vasárnap a Balatoni Múzeum 9:00-17:00 között nyitva tart.
Kiállításaink térítésmentesen megtekinthetők.