Balkáni pisztolypár

Két, közel azonos méretű, kovás szerkezetű pisztoly. Az acél csövet gazdagon díszített ezüst ágyazatba foglalták. Az ágyazat felületén vésett, domborított inda motívumok láthatók a csővégen, a markolaton és az elsütőbillentyűt keretező kengyelen. A pisztoly csöve alatt az ágyazat hüvelyt képez, ebben tartották a lőszer és a fojtás csőbe helyezéséhez szükséges vas töltővesszőt.
Gyújtószerkezete spanyol kovás lakatszerkezet, acél alkatrészekkel. A pisztoly tetején levő kakasban benne maradt a kovakő.

Működése

A megtöltése elölről, a cső vége felől történt. Használója felfelé fordította, először a lőport, aztán a golyót (ólomból vagy vasból), majd a fojtást (papír vagy rongydarab) helyezte a csőbe, a töltővessző segítségével. A fojtás arra szolgált, hogy a lőpor és a golyó ne essen ki a csőből.

A pisztoly tetején levő kakast egy szabadon álló rugó mozgatja. A kakasba erősítik a kovakövet. Az elsütőbillentyű (ravasz) meghúzásakor a kakas előreüt, benne a kovakő nekiütődik a felálló acéllapnak, amely lebillen és szikra pattan ki rajta. Ez begyújtja a lőport a csövön levő gyújtólyukon át, és a golyó kirepül.

Lövés után az acéllapot vissza kell hajtani, a kakast hátra kell húzni.

Használata

A XIX. század közepéig minden tűzfegyver – pisztoly, puska és ágyú – elöltöltős volt. A fegyver fejlődése évszázadokig csak az elsütőszerkezet tökéletesedését jelentette. Egy csőbe egyszerre csak egy adag lőpor és egy golyó került. Az újratöltés művelete hátráltatta a csata közben a gyors tüzelést, ezért a pisztolyt kezdettől fogva párban használták (sőt több pár is kéznél lehetett).

A pisztoly a lovasság fegyvere volt, közelharcra.

Ezenkívül a tisztek felszereléséhez is hozzátartozott. A lovas katonák nyergének két oldalán függött egy-egy bőrtáska, ebbe tették a pisztolypárt.

A spanyol lakatszerkezet a XIX. századra már elavult, de legtovább a török, balkáni eredetű puskákon, pisztolyokon maradt fenn. Magyarországon sok balkáni fegyver fordult elő, amelyek a törökök és a szerb, horvát katonák, határőrök, tisztek használati- és díszfegyverei voltak.

A Bideskuthy család révfülöpi villájának államosítását követően a tárgyak elhelyezéséről a Népművelési Minisztérium munkatársa döntött. A Balatoni Múzeum 1953-ban átvett 15 db fegyvert, és a következő évtől ezek nyilvántartásba kerültek. A két balkáni pisztoly adatai közé feljegyezték, hogy a Bideskuthy-gyűjteményből származnak.