A mától útjára indított új múzeumi blogsorozat ezt az értékes gyűjteményt igyekszik a reflektorfénybe hozni, és megmutatni a páratlan kincseket, amelyeket a raktárak polcain, fiókok mélyén, fémszekrényekben évtizedek óta őrzünk.
Elsőként egy olyan madárról esik szó, amely valaha Keszthely környékén is előfordult, ma viszont már csak preparátuma látható a múzeum állandó kiállításban és Lovassy Sándor által gyűjtött tojásai a tojásgyűjteményben.
A túzok
Otis tarda
“…amott ül egy túzok magában…”
E rövid metaforát olvasva, mi jut eszünkbe? Természetesen Arany Toldija. Miért ilyen költői képpel élt György, Toldi Miklós bátyja, mikor embereit biztatta Miklós ingerlésére? Talán azért, mert a túzok az egyik legnagyobb testű madarunk, és mint tudjuk, Toldi Miklóst is erős testalkattal áldotta meg a Teremtő.
Azért sem lehet véletlen, hogy a költő a túzokhoz hasonlónak írja le Miklóst, hiszen, mikor Arany e költeményét írta, a XIX. század derekán, sokkal gyakoribb volt hazánkban ez a madár. Jóval több és nagyobb kiterjedésű füves pusztákon élhetett, és a természetközelibb életet élő ember is gyakrabban találkozhatott e szárnyassal.
Rendszertani besorolás:
Madarak (Aves) osztálya
Túzokalakúak (Otidiformes) rendje
Túzokfélék (Otididae) családja
Nem: Otis
Faj: Otis tarda
Angolul: Great bustard
Fokozottan védett, természetvédelmi értéke: 1 millió Ft
Túzok fosszília maradványai már a miocén (23 millió – 5,3 millió éve) korból ismertek. Hiába létezik évmilliók óta, mégis napjainkra, életterének rohamos beszűkülésével egyedszáma is drasztikusan csökken. Ezért már szinte csak az extenzív, nyílt mezőgazdasági területeken találkozhatunk e madárral. Így lecsökkent állományai szigetszerűen, de folyamatos védelem alatt, körültekintő és szabályozott mezőgazdasági tevékenység mellett megóvhatóak.
A faj a magyar természetvédelem egyik jelképe. A Körös-Maros Nemzeti Park és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület címerében is látható ez a madár. Sajnos az 1989-ben kiadott magyar Vörös könyv borítójára is egy túzok kakas képe került. 1969-ben nyilvánították védetté, és védelmének fokozására 1975-ben Dévaványán rezervátumot hoztak létre, ahol a tojások keltetését, csibék felnevelését, és visszatelepítésüket végzik.
Túzokkakas
Forrás: https://animals.fandom.com/wiki/Great_Bustard?file=598d4b22ebc952a14c5b6e31fe058d84.jpg
Megjelenés
E fajra az ivari kétalakúság (sexual dimorphism) jellemző. Az egyetlen olyan gerinces állat, amelynél a nemek között a legjelentősebb mértékű méretkülönbség figyelhető meg. A túzokkakasok akár 50%-nál is nagyobbak lehetnek a tojóknál. A kakas elérheti akár az 1 m magasságot is, testtömege pedig 18-20 kg -ot is nyomhat. A tyúkok jóval kisebbek, magasságuk 70–80 cm, tömegük 4–6 kg. A túzokkakas nászruhája sokszínű. Az alsó csőrkávánál két oldalt 28–32 tollból álló bajusz (kb. 20 cm hosszú) is megfigyelhető, amelynek hossza a korral növekszik. A feje és a nyaka világos szürkéskék, teste és farka vöröses árnyalatú barnássárga fekete és világos harántsávokkal. Hasa fehér, nyakon sárgásbarna színű tollazat jellemzi. Lábán csak 3 ujj van, amelyeket hatszögletű szarupikkelyek borítanak.
Hangja
A felnőttek párzási időn kívül csöndesek. A túzokkakasok a dürgési időszakban különböző rekedt, orrhangú, ugatásszerű hangokat adnak ki. A csibék keléskor, a tojás repedésekor éles füttyszerű hangot képeznek. Ezt a hangot még néhány hónapos korukig használják.
Élőhely
Az egykori hatalmas kiterjedésű eurázsiai sztyeppék jellegzetes nagytestű röpképes madara. A túzok jellemzően félénk madár, nehezen tűri az ember, az emberi tevékenység közelségét. Napjainkban szinte csak természetvédelmi területeken található stabil populációja. Kedvelt előhelyei a természetes gyepek, az extenzív művelésű gabona- és lucernatáblák, amelyek jól beláthatók, erdőkkel nem tagolt területek. Ősszel és télen felkeresik azon szántóföldeket, amelyeken megtalálják legfőbb téli táplálékukat az őszi káposztarepcét.
Táplálkozása
Növényi és állati eredetű táplálékot egyaránt fogyaszt. Így magvak, levelek, lágyszárú növények, de nagyobb ízeltlábúak és kisemlősök is találhatók az étlapján. A fiatal egyedek eleinte csak ízeltlábúakkal táplálkoznak. Télen az őszi káposztarepce és a lucerna levelei és friss hajtásai az elsődleges táplálékuk.
Párzás, költés
A túzokkakasokat évszázadokon át vadászták, így a poligámia jellemző a fajra. A tél végi, kora tavaszi időszak a kakasok dürgési ideje. A kakasok jellegzetes násztáncát nevezzük dürgésnek. Ilyenkor akár vérremenő harc is folyhat a túzokkakasok között, hogy a domináns egyedek április elejétől a zavartalan dürgő helyeken párosodjanak a tyúkokkal. A fészkelés helyét a tojók választják ki általában mezőgazdasági kultúrában. A fészek kialakítására nem sok gondot fordítanak, az legtöbbször csak egy mélyedés a puszta földön. A fészekalj 1-3 tojásból áll. A kotlást kizárólag a tojó végzi.
Az átlagosan 28 nap után kikelő csibék fészekhagyók, szinte kikelést követően már követik anyjukat, aki 2-3 hétig táplálja őket. Az első időszakban kizárólag ízeltlábúakkal elsősorban egyenesszárnyúakkal és futrinkafélékkel táplálkoznak. 4-5 hetes korukra már röpképesek, de csak rövid távokat képesek repülni. 10-12 hetes korukra érhetik el anyjuk méretét, de általában a következő költési időszak kezdetéig anyjuk közelében maradnak a fiatalok. A fiókák csupán 30%-a éri el az egy éves kort, viszont az egy évesnél idősebb fiókák túlélési esélye már 90%.
A fajra jellemző, hogy a tyúkok 2-4, a kakasok 5-6 éves korukban válnak ivaréretté. Rendkívül alacsony a túzok reprodukciós rátája egy tyúk átlagosan 8-10 évente nevel fel sikeresen egy csibét a röpképesség eléréséig. A túzok átlagos életkora 10-15 év.
A Balatoni Múzeumban őrzött tojások hossza: 70 mm, kerülete: 48 mm.
Túzok tojások a Balatoni Múzeum gyűjteményéből
Fotó és videó: Németh Péter, Novák Csaba
Hazai elterjedése
A Magyarországon korábban összefüggő területeken élő faj élőhelye felaprózódott. Míg a múlt század közepén még Keszthely közelében is létezett kisebb állománya, amely a XX. század végére már teljesen eltűnt. A Balatoni Múzeum tojásgyűjteményébe 1959-ben került leltározásra 2db túzoktojás. A leltárkönyvi adatok alapján ezt a fészekaljat 1930-ban Lovassy Sándor gyűjtötte az “alsópáhoki mezőn”. Hazánkban napjainkban a Felső – Kiskunsági szikes pusztákon – ahol egyik legjelentősebb állománya él – a Solti-síkon, a Dévaványai – síkon, a Kis-sárréten, a Hortobágyon, a Bihari-síkon, a Hevesi – síkon, a Borsodi Mezőségen és a Mosoni-síkon találkozhatunk a túzokkal.
Leltárkönyv részlet
Fotó: Németh Péter
Hazai, nemzetközi védelme
Magyarországon fokozottan védett faj. A túzok védelme aktív megoldásokat igényel. Ilyen a Life Túzokvédelmi Program, amely keretében a túzok élőhelyén földterületeket vásárolnak, ahol szakemberek irányítják az olyan mezőgazdasági munkákat, amelyek a túzok védelmét szolgálják. A különböző védelmi programok célja támogatni és érdekeltté tenni a gazdálkodókat a túzokbarát és környezetvédelmi gazdálkodásban. Ilyen például a gyepek létesítése, lucerna-, repce telepítése. A dévaványai túzokrezervátum is a faj megmaradását szolgálja. A faj szerepel az első magyar vörös könyvben. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján a sebezhető (Vulnerable -VU) kategóriába került. A Nemzetközi Madárvédelmi Tanács (International Council for Bird Preservation, ICBP) a különösen veszélyeztetett fajok közé vette.
Felhasznált irodalom, ajánlott internetes oldalak:
Brankovics Attila (szerk.) 1989 Vörös könyv Akadémia Kiadó Budapest p:118-120.
L. Svensson, K. Mullarney, D. Zetterström 2017 Madárhatározó – Európa és Magyarország legátfogóbb terepi határozója Park Kiadó Budapest p:130.
Juhász Lajos (szerk.) 2014 Természetvédelmi állattan Mezőgazda Kiadó Budapest p: 255-256.
https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%BAzok
https://www.grosstrappe.at/hu/a-tuzok/jellemzese.html
https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_521_Vadaszati-allattan/ch03s22.html
https://www.tuzok.hu/content/faj-leiras
http://www.termeszetvedelem.hu/_user/downloads/fajmegorzesi%20tervek/T%FAzok%20.pdf
https://www.haziallat.hu/madar/disztyukok/a-tuzok/3750/#google_vignette
https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-otitar
https://www.iucnredlist.org/species/22691900/119044104
https://www.birdlife.org/
https://www.flickr.com/search/?text=Otis%20tarda&group_id=42637302%40N00&license=2%2C3%2C4%2C5%2C6%2C9
https://www.youtube.com/watch?v=-cjDNImhHz4&ab_channel=S%C3%A1ndorNagy
https://www.youtube.com/watch?v=RrWZTfXAolk&ab_channel=NatFilmHungaryLtd.
https://ebird.org/species/grebus1
http://www.tananyag.almasi.hu/krez/a_mezo/madar/tuzok.htm
https://animals.fandom.com/wiki/Great_Bustard
http://www.freenatureimages.eu/Animals/Aves%2C%20Vogels%2C%20Birds%20L-Z/Otis%20tarda%2C%20Great%20Bustard/index.html
Németh Péter
múzeumigazgató - múzeumpedagógus+36 30 018 69 89 - Kapcsolat
peter.nemeth@balatonimuzeum.hu