Sági János 150

Az idén ünnepeljük Sági János születésének 150. évfordulóját, mely a Balatoni Múzeum számára különösen fontos, hiszen intézményünk és a Balaton környéke száz szállal kötődik a néprajzkutatóhoz. Megvetette múzeumunk néprajzi gyűjteményének alapjait, tanulmányain, ismeretterjesztő írásain és fotósorozatain keresztül gondosan megörökítette a népéletet az utókor számára.

Tiszteletére 2024. június 28-án nyílt fotókiállítás a múzeumban Etnográfus a kamera mögött címmel. Sági 1874. június 23-án született, s a kiállítás méltó megemlékezés volt 150. születésnapja alkalmából. A fényképeket és rövid leírásokat tartalmazó tárlat igen népszerű volt, egész nyáron várta a látogatókat a múzeum aulájában.

Az emlékév legjelentősebb eseménye az október 18-án megrendezésre kerülő Sági János 150 emlékkonferencia volt, mely A Balatoni Múzeum első néprajzkutatója címet kapta. E jeles eseményen azonban nem csak Ságira emlékezett a múzeum, de ünnepelt is. Dr. Petánovics Katalin nyugalmazott néprajzkutató, aki közel negyven évig volt az intézmény munkatársa, éppen ezen a napon töltötte be 85. életévét. Köszöntésére egykori munkatársak, pályatársak és barátok gyűltek össze. A szervezés a legnagyobb titokban zajlott, így óriási meglepetés érte a mindenki által tisztelt és szeretett etnográfust. Németh Péter, a Balatoni Múzeum igazgatója egy idézettel kezdte köszöntőjét, mely Kati néni születéstörténetét mesélte el. Az ünnepelt először csodálkozva hallgatta saját visszaemlékezését, majd meghatódva mondott köszönetet az összegyűlteknek. Dr. Tóth Gergely, Keszthely város polgármestere is virágcsokorral hálálta meg a sok évtizedes munkát.

A köszöntések után ismét Sági János tevékenysége került a fókuszba. Hat előadó mutatta be Sági kutatási és gyűjtési eredményeit, valamint az azokból kiinduló további munkák fejleményeit. Ahogy a változatos témák is bizonyították, az etnográfus számos területen volt aktív, nem csak a néprajz, de a régészet, a turizmus és az újságírás is foglalkoztatta a kutatót.

Hangodi László, a Tapolcai Városi Múzeum történész-főmuzeológusának előadása Sági János régészeti tevékenységére fókuszált, aki Csák Árpád segítségével 1903-ban Mindszentkállán megtalálta és feltárta a legelős nyugat-balaton-felvidéki magyarok köznépi temetőjét – 49 honfoglaláskori sírral. A lelőhely felfedezéséhez hozzájárult, hogy a területen a kályhaagyaglopó gödrök fosztogatói többször szembesültek földből kifordult csontokkal. Sági és Csák ásatási eredményeit, dokumentált munkáját még száz évvel később is hasznosítják a szakemberek.

Csüllög Zsófia, a Balatoni Múzeum néprajzos-muzeológusa Sági János fotós tevékenységéről számolt be. A néprajzi fotógyűjteményben megtalálható Sági képek 1905 után szaporodtak meg, miután a Balatoni Múzeum 400 koronát kapott a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségétől, hogy korszerű gépet vásárolhasson. A legmegfelelőbb eszközt maga Semayer Vilibáld, a Magyar Nemzeti Múzeum néprajzi osztályának vezetője segített kiválasztani. Sági fotói sokrétűek, egyaránt fotózott tájakat, házakat és embereket, megörökített díszes úri társaságokat és udvaron cséplő parasztembereket is.

Gyanó Szilvia, a Thúry György Múzeum néprajzos-főmuzeológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy Sági János milyen komoly kutató- és gyűjtőmunkát végzett a Malonyai Dezső féle „A magyar nép művészete” című kiadvány több kötetéhez (A balatonvidéki magyar pásztornép művészete; A dunántúli magyar nép művészete; A palócok). Az etnográfus pásztorművészetben tett kalandozásainak köszönhetően számos páratlan szépségű tárggyal gyarapodott a Balatoni Múzeum néprajzi gyűjteménye, melyek azóta is őriz az intézmény.

Dr. Paál Zsuzsánna, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum etnográfus-muzeológusa egy cserépkályhakészítő kályhásmester műhelyébe nyújtott bepillantást. Előadása két forrásra alapult: Sági János egy kályhásmesternél (Németh Gábor) végzett gyűjtésére, valamint Dr. Paál Zsuzsánna a kályhásmester unokájánál (Németh János keramikus- és szobrászművész) végzett kutatására és az unoka visszaemlékezéseire.

Vidák Tünde, a Marcali Múzeum etnográfus-muzeumigazgatója egy különleges aranypapíros betlehemről tartott előadást. Sági János a téli ünnepkör szokásaival is foglalkozott, és újsághirdetésekben, körlevelekben kért segítséget a gyűjtéshez. Megszerezte többek közt egy balatonszentgyörgyi csapat betlehemét és kellékeit a Balatoni Múzeum számára, illetve a játékmenet teljes leírásával hozzájárult ahhoz, hogy a szokást napjainkban is fel tudják eleveníteni a hagyományőrzők. A Marcali Múzeum aktívan tartja a kapcsolatot betlehemes csoportokkal, kiállításokat és nemzetközi találkozókat is szervez a számukra.

Kardos Ferenc, a Halis István Városi Könyvtár könyvtáros igazgatóhelyettese arról számolt be, hogy milyen források állnak rendelkezésünkre a Nyugat-Balaton-környéki roma közösségek kutatásához. Sági János több fotósorozatot készített a Keszthely környéki teknővájó cigányokról, melyek különösen izgalmasak a későbbi kutatók számára. A fényképeken látszanak a viseletek, munkaeszközök, életkörülmények. Hatvan évvel később Horváth László készített fotókat a romák helyzetéről Szegerdőn, Vörsön és a Pilikán telepen – képei jól összevethetők Sági felvételeivel.

A konferencia közös ebéddel és beszélgetéssel zárult, ahol Dr. Petánovics Katalin mesélt a múzeumban töltött évekről, kedves emlékekről és az olykor elé gördülő akadályokról.

Hálásan köszönjük mindenkinek, aki elfogadta a meghívásunkat és előadóként vagy hallgatóként velünk tartott és ünnepelt!