A természettudományi gyűjtemény egy olyan tárgyát mutatjuk be, amely egy egyszerű növényből készült. Jó példája, hogy elődeink mindent hasznosítottak, amit a természet adott, a mai értelemben vett szemetet nem ismerték.
A tárgyat 1973-ben dr. Frech’ (Füzes) Miklós, a Balatoni Múzeum muzeológusa gyűjtötte, kérte el Dr. Jobs Viktortól, aki 1950 táján vásárolta a keszthelyi piacon. Jobs Viktor (1890-1978) 1926-ban Keszthelyen szanatóriumot alapított, amelynek az államosításig vezetője és orvosa volt. Az egykori szanatórium épülete ma az Egyesített Szociális Intézménynek ad otthont.
![](https://balatonimuzeum.hu/wp-content/uploads/balatoni-muzeum-kiallitasok-honap-mutargya-luffatok-leiraolap.jpg)
Azonosító cédula
Luffatök (Luffa cylindrica), de nevezik lufatöknek, szivacstöknek vagy hálós töknek is. Angolul: Loofah
Lágyszárú egyéves kúszónövény, amely indái akár 6 m hosszúra is megnőhetnek. A tökfélék (Cucurbitaceae) családjába tartozó Luffa al-nemzetség 8 faja közül 7 Dél – Délkelet Ázsiában, míg egy faj Amerika trópusain őshonos.
Nagyon meleg-, vízigényes és fagyérzékeny növény. A szivacstök nagyméretű ötágú, virágai sárgák. Bennük a portokok hajtogatott vagy csavarodott pollenzsákokat hoznak létre. Az uborkára hasonlító kifejlett termések körülbelül 30 cm hosszúak. Fiatalon ehetők, más tökfélékhez hasonlóan fogyaszthatók főzve, sütve, vagy salátának is.
![](https://balatonimuzeum.hu/wp-content/uploads/balatoni-muzeum-kiallitasok-honap-mutargya-luffatok-levelei-termese.jpg)
Lufatök levelei, termése
Forrás: https://kertlap.hu
Érett állapotban azonban erősen rostossá és ehetetlenné válnak a jól fejlett szállítónyalábok miatt. Az érett gyümölcsök ilyen jellemzői azonban ideálissá teszik súrolószivacsként való használatát vagy ipari feldolgozását.
Termesztése
A magokat március vége és április vége között célszerű cserepekbe vetni kb. 1 cm mélyen jó minőségű virágföldbe. A magok csírázásához legalább 20 °C hőmérsékletre és állandóan nedves talajra van szükség. A csírázási idő 2-3 hétig is tarthat. A palánták kiültetése szabadföldbe május végén a fagyosszentek elmúltával történjen napos helyre egymástól 1,5- 2 m távolságra. Figyelni kell arra, hogy a termések ne a földön növekedjenek, mert nedvességtől megrohadhatnak. Ezért biztosítani kell támrendszert, amelyre a növény felkúszhat.
![](https://balatonimuzeum.hu/wp-content/uploads/balatoni-muzeum-kiallitasok-honap-mutargya-luffatok-szaritott.jpg)
Szárított lufa
Forrás: https://kertlap.hu
Szivacs előállítása házilag is könnyen megtehető. A teljesen érett tökből készíthető, amely héja már sárgás-barnás színű. A héj eltávolításához a tök alsó részéből egy darabot célszerű levágni. Így a magok kiütögethetők a belsejéből. Héj és a rostos rész között hosszanti irányban felvágva a héj már könnyen kézzel is eltávolítható. A rostszerkezet alapos átmosása és szárítása után tetszőleges méretűre és alakúra vágható a szivacs, amely szárazon kemény, de vizesen fürdőszivacsnak is használható.
![](https://balatonimuzeum.hu/wp-content/uploads/balatoni-muzeum-kiallitasok-honap-mutargya-luffatok.jpg)
Lufaszivacs a Balatoni Múzeum gyűjteményéből
fotó: Kiss Viktor
Hasznosítása
Az ipar például talpbetéteket állít elő, míg a szépségiparban bőrradírként ismert. A bőrre hámlasztó hatással vannak, a keményebb bőrfelületen (pl. talp, sarok) is hatékonyan tisztítanak, de használatuk serkenti a vérkeringést is. Használata nem javallott bőrbetegségek esetén és sebes bőrfelületen sem. Az egyes források a még fiatal tök számos gyógyhatását írják le.
Különféle háztartási munkákhoz is használható a lufatökből készült szivacs. A száraz virágkötészet is előszeretettel használja. Dísztárgyak is készíthetők belőle festés, lakkozás követen.