Pásztor bábu betlehemezéshez

A téli ünnepkör legjelentősebb időszaka a Karácsony, Krisztus születésének ideje.
A Kárpát-medencében tettenérhető népszokásokat több féle hatás alakította. A dramatikus játékokat a középkortól kezdve a katolikus egyház szertartásai, énekei, a szerzetesek és tanítók által közvetített színjáték szerű mozzanatok határozták meg. Ezek egyik népi formaváltozata a betlehemezés. A résztvevők házi készítésű templom alakú betlehemet hordoztak magukkal és a Krisztus születése körüli misztériumot rajta keresztül jelenítették meg. A 19. századtól a játéknak két nagy csoportja különíthető el. Az élő szereplőkkel előadott jelenetek esetében a kifordított bundát viselő betlehemes pásztorok tréfálkozása és énekes játéka a dramaturgia alapja. A Dunántúli jellegzetesség, a bábtáncoltató betlehemezés alkalmával viszont nem élő szereplőkkel, hanem különböző figurákkal adják elő a történetet.

A betlehemezés több meghatározó jelenetre osztható dramatikus játék. Az elsődleges szituáció hazánkban a pásztorjáték, amikor a mezőn alvó pásztorokat angyal keltegeti azért, hogy útnak indítsa őket a kis Jézushoz. A főszereplő ilyenkor egy süket öreg juhász, akinek a tréfás félreértései gazdag humorforrást képeznek. További mozzanatok a szállást kereső szent család helyzete, a pásztorok és a Napkeleti királyok látogatása, továbbá a Heródes-jelenet. Mint minden színjátékot, ezt az alkalmat is adománykérő formulával zárták.

Környékükön a bábtáncoltató betlehemezés hagyománya Vörsön az 1870-es évek óta él. Nem csak a legnagyobb betlehem közös felépítéséről híres a faluközösség, hanem a bábtáncoltatás archaikus gyakorlatáról is, ami méltán hívta fel magára a néprajzi gyűjtők figyelmét.

A Balatoni Múzeum anyagában a játék során hordozott betlehemek mellett a szereplők figurái is megtalálhatók.

A december hónap műtárgya is ebből a készletből származik. A bábut Dr. Petánovics Katalin gyűjtötte 1969-ben Vörsön, ami az adatok szerint Kajdi György alkotása. Az 1880-as években használhatták, mint a pásztorok egyik alakjaként.

Molnár Csenge
néprajzos- muzeológus