Veronika kendője alakú méhkas

Júniusban rengeteg virág várja, hogy a méhcsaládok meglátogassák. Ebben az időszakban a legaktívabbak a méhrajok, ez a hónap az úgynevezett fő hordás ideje. A történeténelemben a méhészet szerepe rendkívül jelentős, mert sokáig a méz volt a háztartások egyetlen édesítőszere. A hazai méhészet, mint a paraszti gazdálkodás egyik ága a XVI. és XVII. századi jobbágyösszeírásokban már megjelenik, mint saját eszközkészlettel rendelkező termelőtevékenység. Közülük a legismertebb tárgyak a méhlakások, amiben a méhcsaládok nem csak védelmet, hanem a méz előállításra alkalmas helyszínt is találnak.

A méhlakások legegyszerűbb formája az úgynevezett bödönkas, bodonkas vagy köpű, ami fatörzsből kerül kialakításra. Az erdőben gazdag vidékeken használt megoldás lehetett fenyőből, hársból, fűzből vagy nyárfából. Kialakulhatott magától a fatörzs természetes odvából, de könnyen ki is faragható a testből. Ilyenkor a fa egyik oldalán a röpnyílással, a hátulján a nyitható rekeszekkel tették lehetővé a mézvételt. A bodonok oldalát sárral tapasztották be annak érdekében, hogy a réseken a bogarak ne mászhassanak az üregekbe. Ez a kialakítás hasonlít leginkább az ősi, legtermészetesebb mézvételi formára, amikor gyűjtögetés közben a vadméhek lakását keresték fel.

Az egyfából készült méhlakások esetében gyakran találkozunk azzal a törekvéssel, hogy azokat díszesebbé, szebbé váljanak. A legkiemelkedőbb ilyen alkotások az emberformájú kasok, ugyanakkor ezek rendkívül ritkák Magyarországon. Közülük is kiemelkednek a Balatoni Múzeumban őrzött köpük, mert kidolgozottságuk és témájuk páratlanok hazánkban. A keretes kaptárakat rejtő barokk ízléssel kidolgozott szobrok szent Veronikát és Magdolnát ábrázolják. A kettő közül a június hónap műtárgya a Veronikát és kendőjét ábrázoló méhlakás. A teljes műtárgyegyüttesről kevés adat áll rendelkezésre. Boross Marietta kutatásai szerint eredetileg a keresztről leemelt Krisztust ábrázoló harmadik műtárggyal volt teljes a tárgycsoporto, de ez a tétel 1945-ben eltűnt. A használat helyével kapcsolatban a néprajzkutató a horvát Turniscáig jutott, egészen az ottani Csáky gróf britokára. Az alkotó kilétét azonban homály fedi és csak sejtéseink vannak arról is, hogy a gróf számára készült…