Balatoni fürdőkultúra

Az északi part gyógyhatású forrásait a 18. századtól ismerték. De vajon mióta fürödnek a Balatonban? Kiállításunkban a balatoni fürdőkultúra kialakulását követjük nyomon.

A 19. században az előkelő vendégek körében a fürdőre járás nemcsak a gyógyulást szolgálta, hanem a társasági élet része is volt. Balatonfüred ekkoriban vált politikusok, művészek találkozóhelyévé. Térzene, bálok, kirándulások, az élénk sport- és hajósélet nyújtottak kikapcsolódást a korabeli közönségnek. Érdekes, de ebben az időszakban a tavi fürdőzés csak kiegészítése volt a különféle savanyúvizes gyógymódoknak.

Ma már szinte elképzelhetetlen, de Füred virágzása idején a hévízi tó még csak a környékbeli szegények fürdője volt. Modern fürdővé válása az 1900-as évek elejéhez, s a keszthelyi Reischl családhoz köthető.

Kiállításunkban 19. századi fürdőhelyi ajándékokat mutatunk be. Légifelvételek, térképek és fényképek szemléltetik az üdülőtelepek terjeszkedését a 19. század végétől az 1990-es évekig.

Tudod hol volt a cserkészek kedvelt balatoni bázisa?

Sok-sok régi képeslap és plakát repít vissza bennünket a 20. század első felébe, a balatoni fürdőkultúra virágzásának korai időszakába. Ekkor létesültek az első gyermeküdülők, diákszállók. Az 1920-30-as években a Balaton a cserkészek kedvelt bázisa volt, melyet a legendás Zánkai Úttörőváros fémjelez. Tudtad, hogy e korszakban – a Kommunista Ifjúsági Szövetség, majd a megyék, települések, a nagyobb vállalatok támogatásával – több százezren jutottak el igencsak kedvezményes áron, vagy akár ingyen is a Balatonhoz?

Kedvelt részlete kiállításunknak a gyermektáborok és üdülők kis lakói által írt-rajzolt képeslapok, naplórészletek.