„Igaz vót ám! – Egy vállusi summás asszony mesevilága” és „Az utolsó óriás” mesejátszótér – NKA 650106/0007

Altéma: 650106/0007 altéma

Pályázó neve, címe:
BALATONI MÚZEUM Keszthely, Múzeum utca 2.

Kiállítás címe:
„Igaz vót ám! – Egy vállusi summás asszony mesevilága”
„Az utolsó óriás” mesejátszótér

Helyszínei, beépített m2:
Balatoni Múzeum időszaki kiállítótermei 188 m2
Balatoni Múzeum előkertje 127 m2

Látogatószám: 42 630 fő (2022. 06. 25 – 2024. 02. 20. közötti időszakban)
múzeumpedagógiai foglalkozások: 280 fő
közönségkapcsolati programok (családi napok, Múzeumok Éjszakája): 8 857 fő
Média megjelenések: 2db országos rádió; 3db országos TV; 7db helyi/regionális Tv; 19db online

A megvalósult kiállítás rövid bemutatása:
A pályázati támogatásból egy 21 hónapig látható időszaki tárlat és egy hosszútávú használatra épített mesejátszótér valósult meg.

A Keszthely térség szellemi néphagyományának páratlan kincse a dr. Petánovics Katalin által, egy vállusi summás asszonytól, a ’70-es években gyűjtött népmesecsokor, ami a kiállítás alapját képezi. A szövegek feldolgozása során arra törekedtünk, hogy a folklóremlék a keszthelyi és környékbeli hagyományokat éltető alkotók által újra életre keljen, ez által a tárlat kifejezi az élő népművészet értékét és a tovább örökítés fontosságát is.
A tárlat a summások (mezőgazdasági idénymunkások a 19-20. században) világát tükrözve mutatja be, hogy a mese olyan élő hagyomány és közösségi élmény, amire mindenkinek szüksége van.

Nem csupán vitrineken keresztül, hanem minden állomásnál közösen beszélgetve, játszva, mesélve!

Az interaktivitás jelentős szerepet kap: a summások eredeti szekerén „utazhatnak” a ruharekonstrukcióba bújt fiatalok. A meseerdőben megelevenedik a summások pihenőhelye, de elhangoznak a mesék is, valamint bekuckózva a babzsákokra/közé élő mesélés is megvalósulhatott.

A különböző próbatételek pedig a ma oly erősen elterjedt digitális világból rántanak vissza.

Megmutatva, egyszerű eszközökkel is lehet jót játszani, szórakozni.
A kiállításötlet tovább gondolása adta a tippet, hogy a múzeumkertben egy mesejátszótér létesüljön. A játéktér tematikája kapcsolódik a múzeum Balaton keletkezését bemutató kiállításegységhez. A magyar tenger keletkezését számos monda megörökítette, a játszótér elemeiben a Balaton nevű utolsó óriás és lánya története jelenik meg. E játéktér többes funkciót lát el: az állandó kiállítás interaktív kültéri eleme, egyediségével, színvilágával vonzza a potenciális látogatót –gyereket, felnőttet egyaránt. Így segítve a múzeum látogatószámának emelését is.

A játszótér elemeiben helyet kapnak az ügyességi, mozgalmas, erőpróbáló- és a statikus játékok is.

A központi téma a Balaton-felvidéki óriások világának, a monda szereplőinek bemutatása egy játszóhelyben megelevenedve. Az óriások léptéke a tornyokon úgy jelenik meg, hogy az emberek világából a jellegzetes balatoni házak piciben, festett, faragott kézműves kivitelben kerültek elhelyezésre a tornyokon. Ez által a játszó gyermekek lehetnek óriások, a mese szereplőinek társai. A játszótér központi elemei a játszótornyok, a monda főbb mozzanatait jelenítik meg. A vulkáni hegy sziluett, a „magány” tornya, ahol az utolsó óriások élnek, kisméretű faragott, festett erdei élővilággal a torony alján. A „szökés” tornya, ahol a monda ember szereplője, Csilla elszökik. Itt erdőrengeteget jelképező oszloplépegetőn szökhetnek tovább. A magában álló, bolyongóként használható oszlopokon, mint erdőn járhatnak a gyerekek. A harmadik, a csúszdatorony mászófallal, amely aljában kisméretű díszes homlokzatú házikók láthatók, továbbá megjelenik a balatoni táj, amelyből egy hegy mögül ránk tekint Haláp.

A tornyok mellett egy fészekhinta is növeli a gyerekek élményét.

Beszámoló letöltése