Közösség ereje – az élet fája

Bereczky Csaba

fafaragó népi iparművész, a Népművészet Mestere, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja

Olyan alkotó, aki akkor teljesedik ki igazán, ha a tanítványai mellette vannak, ha továbbfejleszthet egy iskolát, ismeretet, hagyományt követhet, folytathat.

Már gyermekkorában különösen megszerette a falusi életformában használt fából készült gazdasági eszközöket és használati tárgyakat. Direkt módon találkozhatott a népi kultúrával. A szülei 1956 után elkezdték varrni a kalotaszegi cifrabujkát, de kissé „modernizálva”, kényelmesebben viselhető formában. A család első bujka „nyargalását” Bereczky Csaba varrta ki. Szülei népviselet készítő tevékenységüket 1972-től folyamatosan bővítették, összességében félezernél is több népviseleti kabátkát készítetek hazai, határon- és tengerentúli együtteseknek, valamint egyéneknek. Viselet megújító munkásságukért először a Népi Iparművész címet, majd Népművészet Mestere elismerést kapták meg.

A szalma intarzia készítésének fortélyait Nagyváradon, édesapja egyik barátjától tanulta meg. A szalmából aztán fa lett, és csont és szaru is. Szerszámait nagyrészt maga készítette. Kisebb pásztorművészeti tárgyaktól indult, a parasztbútorok, ácsolt ládák, fa játszótéri elemek és plasztikák után a népi hangszerekig jutva. A fán kívül a fakéreg, szaru, csont is szerepet kapott tárgyaiban. Többféle technikát használ munkái során. Vájt technikával készít ivócsanakot, tálat, kanalat. Karcolt díszítést tesz világos színű használati tárgyakra, csont szaru fűszertartóra, ivótülökre, ékszerekre. Ékmetszéses díszítéssel, motívummal kisebb konyhai eszközöket, székháttámlát, tükör kereteket díszít. Domború faragással tükröst, tálas polcot, címereket farag. Fejfákat hazai és erdélyi stílusba az ország több településére és külföldre is készített. Keszthely mindkét temetőjében állnak fejfái. Millecentenárium tiszteletére Zágorhida temetőjének központi keresztjét készítette el. Díszkaput a Keszthelyi Helikon liget egyik mellékbejáratához faragott a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége felkérésére. Cserszegtomaj község felkérésre 2018-ban Trianon emlékkeresztet készített. Bútorait hagyományos paraszt-barokk formavilág figyelembevételével készíti és díszíti.

1980-ban egy körtefából készített ácsolt ládával elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere címet.
1985-ben a Népi Iparművész címet is megkapta.
2004-ben a Népművészet Mestere címmel tüntették ki.

Bereczki Csaba közösségszervező szerepe, karizmatikus egyénisége a szakmai munkássága mellett a közösségi ügyek tovább lendítésében is sokat segített. Nagy szerepe van a fa méltó helyére kerülésében, amikor a műanyag világot támadás érte.
A népművészeknek a lakáskultúrában is fontos szerepe van, és a népművészek, hangsúlyozta, különleges helyzetben vannak, hiszen a népművészet nem individuális, össze lehet tehát tartani. Bereczky Csaba oktatói tevékenysége éppúgy fontos, mint példamutatása, hiszen ugyan a kultúra nem örökölhető, de beoltható vele az ifjúság, ezért is fontos a művészeti oktatás. Mindenki születik valaminek, de ehhez már fiatalkorban meg kell kapni az indíttatást. Bereczky Csaba úgy véli, hogy

„az élet feladattal bízza meg az embert. Persze erre nem jövünk rá azonnal. Azt hiszem, ennél fontosabbat nem tudunk nyújtani a gyermekeinknek és tanítványainknak: itthon, a hazájukban építsék a jövőt mindannyiunk boldogulására, és hazánk fennmaradására.”

Ennek szellemében végzi munkáját minden nap, megosztja tudását alkotótársaival segítve a hagyományaink fennmaradását.

Forrás: Magyar Művészeti Akadémia

A kiállítás létrejöttét támogatta a Magyar Művészeti Akadémia.