Határtalan régészet – a tetoválás titokzatos története

890 Ft

Elfogyott

Leírás

A szegedi Móra Ferenc Múzeum kiadásában jelent s jelenik meg a Határtalan Régészet című archeológiai magazin. Szakmabelieknek és érdeklődőknek egyaránt izgalmas olvasmányokat tartalmaznak a tematikus számok.
A szám tartalmából:
– Ötzi, a tetovált „jégember”
– Tetoválás a görög–római ókorban
– A hagyományos japán tetoválás
– Tetovált szkíták

„1769-ben a brit James Cook hajója, az Endeavour kikötött Tahiti szigetén. A hajón utazó Joseph Banks természettudós jegyezte fel elsőként a helyi polinéz lakosság különös szokását, amely során a bőrük alá egy-egy hegyes tűvel felvitt, el nem tüntethető festéssel ékítették magukat.

A britek az erre az eljárásra használt polinéz tatau szót végül tattoo formában terjesztették el a világon. De nem csak a szó, hanem maga a technika is rohamosan terjedni kezdett. Ezzel kezdetét vette a tetoválás második egészen máig tartó fénykora.

Sokáig úgy vélték, hogy csak Ázsia bizonyos területein és csak viszonylag későn terjedt el a tetoválás szokása, azonban a régészeti kutatások már a 19. században szerte a világon napvilágra hoztak olyan régészeti korú emberi maradványokat (zömmel mumifikált vagy véletlenszerűen mumifikálódott halottakat), melyek bőrén tetoválások látszódtak.

Ma már az Alpokban talált „jégember”, Ötzi tetoválásai bizonyítják, hogy egy sokezer éve gyakorolt szokásról van szó valójában. A belső-ázsiai szkítáktól, a vikingeken át egészen a középkori japánokig bezárólag számos kultúra élt és él ma is a tetoválás szokásával. 2018 őszi számunkban ezért a tetoválás évezredes, rejtelmekkel teli történetének nyomába eredünk, kísérletet téve a tetoválás vallási, hitvilágbéli, társadalmi és kulturális hátterének feltárására is.”

További információk