0
2020. augusztus 11.

Lipták Gábor 1981-ben megjelent kötete a régi iparosok, mára eltűnt kézműves mesterségek és céhek világát mutatja be. A háttérben a 18-19. század történelmi eseményeibe, emberi sorsokba pillanthattok bele.

A szakmák megmaradt emlékanyagán és a néprajzi hagyományokon alapulnak a történetek, melyeknek helyszínei a Dunántúl városai, falvai, köztük több Balaton környéki vagy tóparti település.

„A sümegi fazekas” borítója – A kötetet Fekete Mária illusztrálta

Az ipart, a mesterségek fogásait csak hosszú idő alatt és szorgalommal lehet elsajátítani. A tanuló fiatalok mellett mindig felbukkan valaki, aki jó szándékaikat vagy magának a céhnek a hírnevét, becsületét fenyegeti, és kerülő úton akar vagyont szerezni, sikert elérni.

Nappalok és éjszakák, fény és árnyék váltakoznak. Titkos utakon vagy éjszaka járnak azok, akik tilos és gonosz dolgokat készítenek elő, követnek el – vagy a fennálló hatalom elől rejtőznek el, a magyar szabadság jegyében.

Ha mégis van valaki, aki látja és hallja őket, az igazság kiderül.

Amikor kompra szálltok Tihany és Szántód között, gondoljatok arra: milyen ezt az utat a téli jégtakarón, gyalog megjárni. Mire kell figyelni? Ki az, aki mindig kivezet a jégről a part felé?

Tihany hét halászcéhe közül a disznósi céh életéről, annak néhány mozgalmas napjáról olvashattok a „Tihanyi halászok” című elbeszélésben. A halászok és a kőröshegyi kereskedő szokásos árucseréjét a hírhedt somogyi betyár, Séta Pista zavarja meg. Ám az elrabolt hízó disznók helyett a halászoknak saját bőrüket kell menteni.

Halászcéh ládája 1849-ből – Részlet a Balatoni Múzeum állandó kiállításából

A halászcéh háza ma is áll Tihanyban, az apátsági templomtól nem messze, a skanzen részeként. Most éppen zárva van, mert felújítják, de az alapos leírás elénk hozza, mi volt és van bent.

Keszthely mellett, Újmajorban találjátok meg Petőfi Sándorné Szendrey Júlia szülőházát.

Emlékét már akkor őrizték, amikor a major még a Festetics-birtok része volt. A majorgazda felesége mesélt róla a cselédek gyerekeinek, akik közül a szép Borbála sorsát ismerhetitek meg „A mátka átka” című történetben.

A kislányt egy keszthelyi pék veszi magához, és felnőve megtanulja a mesterséget, hogy szükség esetén meg tudjon élni önállóan. Nem ritkaság ez már a 19. század második felében. A majorbéli asszonyok kenyérsütési gyakorlatát is ismeri.

Talán még a kenyér kovászát is el tudja varázsolni, hogy büntessen…

„A sümegi fazekas”-ban, a könyv címadó elbeszélésében Péter, a tehetséges fazekaslegény iparossá válásáról olvashattok. Maradjon meghalt mestere házában, ahol tanult, és vegye át a vagyont?

Ráadásként megkapná feleségül a csinos özvegyet, akiről azonban furcsa híreket suttognak. Cili asszony ki tudja, mivel ápolta beteg férjét… Péter azonban másik, szegény fazekaskislányt választ.

A sümegi tanító mesél Péternek a fazekasság régmúltjáról és arról, milyen sokféle tárgyat, edényt készítettek a vidéken. De ezeket ti is megnézhetitek!

Látogassatok el Sümegre, a Kisfaludy Sándor Emlékház kiállítására.

Mire tanította az akasztófától megmenekült török harcos a veszprémieket? És hogyan élték meg az 1848/49-es forradalom, szabadságharc eseményeit a püspök városában?

Munka az állatbőrökkel – „A veszprémi tobakok” című elbeszélés részlete

Két történet, „A veszprémi tobakok” és „A két csutorás” visz el benneteket a Séd-parti iparosok világába.

A várhegy alatt, a Séd-patakot követő gyalogúton és távolabb is, földszintes házikók, kanyargós utcák árulkodnak egykori lakóikról. Keressétek meg a Tobak utcát, a Céhház utcát, a Csutorás utcát!

A bőrfeldolgozás egyik ága, a juh- és kecskebőröket használó tobak ipar legfontosabb fogásait a két kisfiúval, az inasnak beálló Jancsival és Petivel együtt tanuljátok meg. Akaliba is eljutnak, ahol nyári munkaként cserszömörcét szednek, de azért a mindennapi balatoni fürdőzés is belefér a több hetes táborozásba.

A mester vajon elárulja nekik legféltettebb kincsét, a finom szattyánbőrhöz való piros festék receptjét ?

Az esztergályozott italos kulacsot a csutorások készítik. Veszprémi céhük családjainak három nemzedékét követhetitek a 19. század mozgalmas első felében.

Mi a fontosabb: nyugodt légkörben dolgozni a megrendeléseken, többek között az osztrák hadsereg részére, vagy magyar nemzeti érzelmekkel követni a reformkort és a szabadságharc eseményeit?

A legfiatalabbak ugyan megtanulják a mesterség alapjait, de közben elvégzik Pápa híres református kollégiumát, és a sok évszázados hagyománytisztelet helyett a céhek átalakulását jósolják meg.