0
2018. június 28. Merapi-vulkánTanúhegyek

Az eseményt emléktáblával jelölték meg az épület bejárata közelében.

A tudósról a Földrajzi Közlemények oldalain 1930-ban emlékezett meg gróf Teleki Pál. Tanítvány írt a mesteréről, s bár politikus és geográfus is volt, mégis Lóczyról, az emberről vallott: “Lóczy Lajos vidéki magyar nemes családból származott. Gyermek- s részben ifjú éveit Arad megyében, a magyar Alföld és hegyvidék határán, oly nemzetiségi vidéken élte át, ahol korán kidomborodtak és összeütköztek ezek az érdekellentétek. Meleg családi körben teltek el ezek az évek, a fián határtalan szeretettel csüngő anya oldalán.

A szülőknek szép szőlőjük is volt az aradi borvidéken. A földben és a magyar középosztály, a magyar nemesség hazafias traditioiban való erős begyökerezettség, a meleg családi érzés, az anya iránti tisztelet és gyermekeinek szeretete, a szőlőkultúra iránti előszeretet, de ezen keresztül a mezőgazdasági és általában a gazdasági érdekek benső megértése végig vonul Lóczy Lajos egész életén és kisugárzik tanításaiból éppúgy, mint legbizalmasabb leveleiből.” Bethleni tündérkertbe született a tudós. Az érett és az idős Lóczy Lajos számára a Balaton-melléki szőlősorok majd éppoly otthonérzetet fognak biztosítani, mint gyermekkorában az Arad környékbeliek.

“A világ most nyílik meg előttem csak igazában. De ne félj, azért hazatérek én mielőbb, mivel minden kellemesség mellett hazavágyom én is és a legelőbb otthon kívánnám érvényesíteni az itt szerzett előnyöket.”

– írta az ifjú Lóczy édesanyjának.

Mi más is jutott volna eszébe Lóczy Lajosnak Kínában a lösz-mélyutakat rajzolva, mint hogy résük oly szűk, akárha a Békás szorosé. Benáreszben a Gangesz partján éppolyan vidám és színes lampionokra látott, amilyeneket a balatoni szívhalászok is csónakjuk orrába tettek díszként. Amikor megáll a kínai Kuku-nór tónál, 1879. július 29-én pillantotta meg. A látvány a Balatonra emlékezteti:

“A tó megpillantásakor hangos örömrivalgásban törtem ki, mert hiszen Belső-Ázsiának földrajzi tekintetben egyik legnevezetesebb vidéke tárult ki előttem. A tó 3300 m magasságban van a tenger színe felett. Kiterjedése megközelíti a Balatonét.”

Élete alkonyán pedig, amikor már nem indul a Dunántúlról nagyobb utakra, a Balaton-környékének szépségeit hasonlítja távoli tájhoz:

“Azok a sivatagi képek, melyeket negyven esztendővel ezelőtt a földkerekség egyik legsivárabb kő- és homoksivatagján, a belső-ázsiai Góbin láttam, megelevenedtek előttem újra a Balaton felvidéken. Tapolca környékének remek bazalthegyei körül 100-160 méter vastagságú homokréteget hordott el a szél. A Haláp, a Badacsony, a Szentgyörgy-hegy, a Tóti-hegy, a Gulács és a többiek bazaltjai magasan a Pannon-tenger üledékein terülnek szét, s ezek a rétegek csak a bazaltkúpok alatt maradtak meg, a kemény, súlyos bazalt levélnehezékként védte őket. A bazalthegyek körüli tágas részekről úgy eltakarította a szél a homokot, mintha csak száraz, fagyos hó lett volna… “

A tudós geográfus, akit Telekitől Cholnoky Jenőn át Antalffy Gyuláig oly sokan méltattak, 60 munkatársával 20 esztendőn keresztül mintegy 7 000 oldalas munkában foglalta össze Balaton-kutatásait. A Balatoni Múzeumból mindig számíthatott az itteni tudósokra. Lovassy Sándor például “A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei” sorozatból több kötetnyi munkát vállalt – „A Balaton faunája” és „A keszthelyi hévíz tropikus tündérrózsái” címűeket. A Balatoni Múzeum Iktatójában számtalan bejegyzés található, melyek szinte külön-külön is egy elmélyült, Balatonról való közös gondolkodás és tevékenység bizonyítékai.

Lóczy nagyon szépen rajzolt és festett, bár ahogy a versek világa, úgy a festőiség sem érdekelte. Mégis Egry Józsefhez áll a legközelebb, aki azt mondta, hogy ő nem a Balatont, hanem annak világát festi. “Lóczy Lajos – tanítványa, Halász Gyula szerint – sem a tájképet látta meg a tájon; mögéje, alája, beléje hatolt tekintete, – meglátta és megmérte, miből lett, hogyan és miért jött létre, mi volt és mivé lesz…” Egry József Szicíliában ugyanolyan szamaras hegyoldalt festett, mintha itthon készítette volna a Csigóék kútjánál. Lóczy Lajos – miután megmászta Jáván a Merapi-vulkánt – 1906 áprilisában Itáliába utazott, hogy VII. Edward angol királyt is fölvigye magával a kitört Vezúv kráterének peremére. Mintha az egymillió éves balatoni hegyeink valamelyikén járt volna csak…

Lóczy Lajosról nevezték el a balatonfürediek a gimnáziumukat 1956-ban. Füred városa 1965-ben és 1970-ben, utóbb a Pantheonban avatott emléktáblát Lóczy Lajos tiszteletére. Az arácsi temetőben van a geográfus sírja, évente megemlékeznek róla, megkoszorúzzák síremlékét. A füredi gimnázium épülete előtt Kisfaludi-Strobl Zsigmond Lóczy Lajosról készített mellszobra áll. (1970. május 4-én avatták.)

Míg Balatonfüreden még egy barlang is viseli Lóczy nevét, addig Keszthelyen utcát neveztek el róla. A Magyar Földrajzi Társaság 1982 óta évente Lóczy-emlékérmet adományoz a kutatóknak.