LogoBalatoni MúzeumBábelhal WebstudioTelepít
00
2020. január 7. budaházihorváthszobrászatfestészet

Képek és térbeli kompozícióik között az emberiség kultúrtörténetének évezredeit élhetik át múzeumi sétájuk során a látogatók.

Az idő – Berzsenyitől is tudjuk már – fölemel, ugyanakkor aláhajigál kedve szerint bárkit és bármit, azonban megesik, hogy valami hatalmas és irgalmas erőnek engedve megtartja tenyerén azt a valamit vagy valakit, aki méltó rá. Horváth László az ember számára olyan mementót alkotott, amely a teremtményi létben bár porszem-voltára emlékezteti, ugyanakkor – ha el nem vétett szép életet él – a teremtés koronájává válik, a földön járva is. Ennek megértéséhez csak körbe kell járni a kiállított, felülről csonkolt mértani testet, amelynek négy oldalán egy intelem mondatának négy szava áll, ahogyan Horváth László meghagyta:

A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme.

A kigondolt s megkomponált látványoknak esztétika értékük van, sőt gazdag jelentésük, s e jelentésrétegek közül egy mindig igen filozofikus. Horváth László szobor-kompozíciói már az anyagok megválasztásával is előrebocsájtják, hogy két világ is van, de együtt. A néző föladata, hogy különböztesse az idő pusztításának kitett megdermedt salakot, tufát (akár emberkéztől, akár isteni erős vulkántól származnak is azok) a belőlük kivált, kiolvadt maradandó fémektől, köztük a romolhatatlanságot, örökkévalóságot jelentő arany csillogástól. Az anyagok és a színek más-más tartalmú metafizikáját mutatja a Tört oszlop is, amely hasonlóan pusztulóban, mint a Balaton-felvidék egy kőszentje, amelyet vörös homokkőből faragtak még ki. Horváth László Tört oszlopának azonban rétegei is vannak, s a pusztuló foglalat is a maradandóság fémcsöppjeit ragyogtatja. (Bálint Endre képei már tudatosították nézőikben, hogy e modern világ csak a fragmentáltságában képezhető le. Ahogyan Ady írta: „Minden Egész eltörött.”)

Budaházi Tibor festményén szintén olyan függőcinke-fészek szerepel, aminek jobb alsó része megsemmisült. A madárka műgondja, amivel az otthonát szőtte, azonban időtlen, olyan archetipikus tökéletesség, mint amelynek ember által csak oly nehezen utánozható formabravúrját a Fekete kas című festményen látjuk viszont. (A méhek építménye bizony még az aranykorból mentődött át, s bizony Melissza királynő szorgos bogárkáit már a Georgicát író Vergilius is csodálta.)

Horváth László kompozíciói között két, könyvről készített alkotást találunk. Az egyik maga a Szentírás, a Könyvek könyve. A könyv korpusza függőlegesen kissé megnyúlt, mint El Greco festményein az arcok, s födelén is a Jelek jele karcsú fémkeresztként látható. (Lásd még A kereszt ereje című óriás-plakettjét, amelyen a romlandó tufa öntőformájába olvadt fém kereszt-alakban hűlt romolhatatlan üzenetté.) A másik, második könyv anyaga nem tartalmaz az örökkévalóságot szimbolizáló nemes fémekből semmit. Ellenkezőleg, mintha tűzből mentett példány lenne. A lapokba már mohó láng lapozott. Mégis, így, üszkösen is Bulgakovot juttatja eszünkbe, hiszen pontosan olyan kiszolgáltatott, akár egy passiót járt emberi test: „Kézirat nem ég el.” Valahol itt kezdődik, ennek a nem látott, de létező kegyelem valóságánál, amit a bölcsesség kezdetének nevezett meg Horváth László a tárlat elején.

Mind a festmények, mind a szobrok létezésünk legsúlyosabb kérdéseire keresik a helyes válaszokat.

Teszik ezt a legegyszerűbb mértani formák variációinak segítségével, a vizualitás nyelvén. A tizenkét derékszöget magába foglaló kereszttel, a háromszöggel és a körrel.

Budaházi Tibor tudja, hogy a kereszt a rómaiaknál közönséges kivégzőeszköznek számított. A veronai Catullus is az egyikre számította magát, amikor szerelmese, Lesbia miatt a szeretet és a gyűlölet egyugyanazon pillanatban gyötörte őt. Ám a Megfeszíttetett ezt a durva, szálkás és az emberi test magasságánál nem is sokkal hosszabb fát magával együtt a horizont fölé emelte. Pierre Emmanuel szerint sokan és sokkal többet szenvedhettek nálánál, mégis ez az agónia, aminek az órája nem múlik el. Innentől kezdve a kereszt az a Jel, mit a Jelek jelének nevezünk. S mára igen sok változata ismert, akár tájanként vagy felekezetenként.

Budaházi Tibor több keresztalakot is megfestett a „hagyományos” mellett. Például a kettős keresztet, vagy éppen az András-keresztet. A kettős kereszt bizánci eredetű, és Szent István korában már elterjedt. Pénzekre verték, pecsétekre vésték. A franciák is ismerik, Lorraine-keresztnek hívják. Budaházi Szent Mihály arkangyal a mennyei seregek élén című képén Szent Miklós valóban kettős kereszttel a kezében vezeti az égi lovasokat. András apostolt, akit Krisztus leghumánusabb tanítványaként is emlegetnek, ilyen, haránt-kereszten végezték ki. Görögországtól Skóciáig ismert az X-formájú keresztje, amit Budaházi a Kereszt I-III című triptichonjának második darabján ábrázolt.

Horváth László szobrai sem nélkülözik Krisztus szenvedéstörténetének fontos attribútumait. Ha aláfestő zenét kellene keresnem műveinek bemutatásához, akkor okvetlen Krzysztof Penderecki Lukács-passiójának fölkavaró muzsikáját választanám. Horváth egyik alkotásában öt darab körfűrészfej alkotja a töviskoszorút, amelynek tetejébe egy háromszögletű tükröcskét helyezett. Korona lett a kompozíció címe, s az is elvéthetetlenül utal a trónra, vagyis a keresztfájára szálló – Jézus Hercegből megcsúfoltan lett – Zsidók Királyára. Horváth László Krisztus keresztjét úgyis mint a Jelek jelét, de úgy is mint faalkalmatosságot beleapplikálta a Törtfal című szobrába. A fal (Budaházi Tibor által is gyakran ábrázolt motívum!) tényleg megtörik egy ponton, aminek hiátusát csak a kereszt tudja áthidalni. Bárhol és bármily irányban közelítsünk a falhoz, annak tetején vagy azon, csak a kereszten keresztül vihet utunk. Horváth László számára az ember olyan lény, aki nem csupán követheti, (Kempis Tamási értelemben) imitálhatja Jézust, de fájdalmában akár osztozhat is végóráján.

Ismét a Penderecki-szólamot halljuk képzeletben, mikor Horváth László Utolsó hang című művét látjuk (egy pozdorjává tört zongorát, vesd össze még a kortárs Barabás Márton kompozícióival), közben elszenesedett fekete kezek, bár műtárgyak, mintha még kapaszkodnának valamibe. Itt éppen egy utcakőbe, amivel harcolhatnának tovább. Az utcakő, a kockahasáb persze nem sitt, nem tufa, nem bazalt, hanem a műemlékek, a mementók nemes márványa már. A kő és a kéz mellett egy harmadik szereplője is van a Memento 1956 című alkotásnak. Mégpedig a fém, a lánctalp hűvöse, mintha örök volna az agresszor tankok antihumánus ereje. Horváth László másik 1956-os mementója egy kereszt. Márai szavával, az a Népek Krisztusának, Magyarországnak a keresztje. A kereszt függélyes szára fából, a vízszintes megint csak fémből, acélból készült, tankok lánctalpa.

A két alkotó közös tárlata szerencsésnek mondható, hiszen alkotásaik interferálnak egymással.

Budaházi Tibor síkban, az ikonok világában gondolkodik, Horváth a térben. Szellemiségük ugyanabból az „Iconologia”-ból idézi föl képeit, jelképeit. Művészi hitvallásuk is rokon, annyiban feltétlen, hogy a dirib-darabjára esett világ elemeit újra egyben szeretnék látni. Nem véletlenül szerepelnek idézett jeleik közül többször azok az egyenlő szárú háromszögek, amelyek a Szentháromságról éppúgy tanúságot tesznek, akár a mértani háromszög-szerkesztésekre épített filozófiák, amelyek szintén a megbontott Egynek megbomlott Egy-ségét próbálják helyreállítani. (Hamvas Béla tűnődése éppen ezekről szólt: Three points.) Budaházi a Szent Család című képén is három személyt mentegetne Egyiptomig. Ikonosztáza közepén a glóriás alakok közül hármat emel ki, akiket senki mással nem lehet azonosítani, csakis a Szentháromság Fiával, Atyjával és Lelkével.

Horváth László valaki (homo sapiens) mezítelen talpa nyomát örökítette meg Zalában. Vulkanikus tájon, annak közelében micsoda új Pompeji-k vagy Herculaneum-ok emléke, hogy a kihűlő láva- vagy lapilli-, esetleg-tufa-rétegben még civilizatórikus törmelékek is kerültek a chipeket gyártó modern ember lábnyoma mellé. (Íme, az ember!)

 

Írta: Németh István Péter, költő, irodalomtörténész

A weboldal használatával hozzájárul a sütik használatához. Részletek...

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close