0
2019. március 5.

Régen is az volt, minden társadalmi réteg számára. Előtte advent, amikor böjtölni és ájtatoskodni kellett, utána a nagyböjt az örömteli dolgok általános tilalmával. Persze, hogy mindenki próbálta jól kimulatni magát. A királyi udvarban itáliai hatásra álarcos felvonulásokkal és lovagi játékokkal; a németes városokban vaskos, tréfás vetélkedőkkel; a falvakban pedig kereszténység előtti mágiával átszőtt táncokkal szórakoztatták egymást és magukat.

Manapság is minden társadalmi csoport megtartja a maga farsangját. Beöltöznek az ovisok, az iskolások, batyus bál van a falvakban, összejönnek a klubok és egyesületek, koccintunk mi is a munkahelyen. (Igen, be is öltözünk, a farsangi kiállítástól függetlenül is, így meg hogy van, naná!) Népszerűek a farsangi felvonulások, Keszthelyen, Nagykanizsán is évről-évre megrendezik őketi. Régen is azok voltak, különösen a középkori városokban. Kis kutakodás után a legérdekesebb talán a nürnbergi Schembartlauf. Ami tulajdonképpen egy álarcos flúgos futam, mindenféle egyéb karneváli elemmel. Szerveződését és jellegét tekintve azonban nagyon sajátos.

És ami a legfontosabb: pontosan dokumentált. 1449-1539 között – mily’ szerencsés nép! – a korabeli kéziratokban szépen leírták és lerajzolták. Schembartlauf – talán álarcos futamnak kéne fordítani, kb. annyit jelent, hogy szakállas-maszkos futás.

A legenda a Schembertlauf-ot a hentes-mészárosoktól eredezteti, akik egy 14. századi iparosfelkelés során privilégiumot kaptak, hogy húshagyókedden spéci táncokkal és maszkokkal vonuljanak. Magát a táncot is a régi céhes hagyományokhoz kötik, melyben a táncoló férfiak összekapaszkodva láncot alkottak.

Előfordult, hogy bőrből készült kolbászkarikákkal, kardokkal, abroncsokkal, virágkoszorús íjakkal kapcsolódtak egymáshoz. A hentestáncból önállósult és alakult tovább maga az álarcos futam.

Nürnberg patrícius ifjúsága a későbbiekben jogot vásárolt magának, hogy ők is részt vehessenek a buliban. Az önreprezentáció fantáziadús kifejezésének megfelelően az öltözetek egyre drágábbak lettek, az álarcos futam pedig az évek során nagy látványossággá vált. A táncos csoportok mellett egyéni futók is felléptek mindenféle kosztümben.

A jelmezek vad, őrült, világi, ördögi, harci vagy szexuális jellegűek voltak – utóbbiakat próbálták többnyire korlátok közé szorítani. 1475-től egy szántalpakon mozgatott ún. „poklot” (Hölle) húztak végig Nürnberg utcáin, melyet a városháza előtt megostromoltak és elégettek a rajta megjelenített pokolbéli lényekkel együtt.

Tehát Nürnberg városában vagyunk, a késő középkor/ kora újkor idején, a farsangi időszak végén. Álarcos futók vonulnak át a városon pajzán dalokat énekelve, táncolnak, közben ugrándozva egyszerű figurákat formálnak (pl. nyolcasokat, malmokat). A futók mellett műlovakon lovasok haladnak.

Más farsangi szokások, felvonulások is zajlanak mindeközben a városban, melyek összetalálkozása kitűnő konfliktusforrássá válik az egymást túlszárnyalni akaró csoportok között. (1507-ben pl. egy konkurens felvonulással való találkozás tömegverekedésbe torkollt.)

A szántalpas pokol és annak szimbolikája idővel egyre inkább a társadalmi állapotokat gúnyolta ki, mintegy görbe tükröt tartva a város lakossága elé. Végső fázisában a szigorú protestáns vezetés vált a gúny fő forrásává. Éppen a reformáció vetett véget a „pápista” farsangolásnak. 1525-ben tiltották be először.

1539-ben egyszer még engedélyezte a városi tanács, de az álarcososok kissé túllőttek a célon, amikor a városon végighúzott, majd felgyújtott pokol egy hajó volt, a bolondok hajója, lakójaként pedig a prédikátort, Andreas Osiandert jelenítették meg. A szigorú prédikátort teljesen feldühítette az utolsó és egyben legnagyobb, 150 résztvevős futam. Martin Luther a távoli Wittenbergből tiltakozott a „különösen szentségtelen, Istennek visszatetsző látványosság” ellen, a városi tanács pedig végleg betiltotta.

Több mint 80 megmaradt könyv írja le gazdagon illusztrálva a nürnbergi álarcos futamot. 35 kézirat a nürnbergi könyvtárban van, további 30 más német városokban, néhány külföldön. Persze, később újra előszedték a Schembartlauf-ot Nürnbergben, de manapság csak nagyon halvány mása az egykori őrült farsangi felvonulásoknak. Kedves rendezvényszervezők, ezt tessék überelni!

Források:

Jürgen Küster: Nürnberger Schembartlauf, publiziert am 23.12.2008; in: Historisches Lexikon Bayerns, URL: (26.02.2019)

https://de.wikipedia.org/wiki/Schembartlauf (26.02.2019)

Dieter Beyerstedt: Nürnberg als Fastnachthochburg: Der Schembartlauf, publiziert am 3.2.2016 in: Stadtarchiv Nürnberg, http://www.stadtarchive-metropolregion-nuernberg.de/nuernberg-als-fastnachtshochburg-der-schembartlauf (26.02.2019)

Képek: Nürnberger Stadtarchiv, Wikimedia Commons

Fontos információ a koronavírussal kapcsolatban

Tájékoztatjuk kedves látogatóinkat, hogy a koronavírus miatti rendkívüli helyzetre való tekintettel
a Balatoni Múzeum határozatlan időre bezárja összes kiállítását, látogatókat nem fogad. Bővebb információt itt olvashat.