LogoBalatoni MúzeumBábelhal WebstudioTelepít
00
2019. március 5.

Régen is az volt, minden társadalmi réteg számára. Előtte advent, amikor böjtölni és ájtatoskodni kellett, utána a nagyböjt az örömteli dolgok általános tilalmával. Persze, hogy mindenki próbálta jól kimulatni magát. A királyi udvarban itáliai hatásra álarcos felvonulásokkal és lovagi játékokkal; a németes városokban vaskos, tréfás vetélkedőkkel; a falvakban pedig kereszténység előtti mágiával átszőtt táncokkal szórakoztatták egymást és magukat.

Manapság is minden társadalmi csoport megtartja a maga farsangját. Beöltöznek az ovisok, az iskolások, batyus bál van a falvakban, összejönnek a klubok és egyesületek, koccintunk mi is a munkahelyen. (Igen, be is öltözünk, a farsangi kiállítástól függetlenül is, így meg hogy van, naná!) Népszerűek a farsangi felvonulások, Keszthelyen, Nagykanizsán is évről-évre megrendezik őketi. Régen is azok voltak, különösen a középkori városokban. Kis kutakodás után a legérdekesebb talán a nürnbergi Schembartlauf. Ami tulajdonképpen egy álarcos flúgos futam, mindenféle egyéb karneváli elemmel. Szerveződését és jellegét tekintve azonban nagyon sajátos.

És ami a legfontosabb: pontosan dokumentált. 1449-1539 között – mily’ szerencsés nép! – a korabeli kéziratokban szépen leírták és lerajzolták. Schembartlauf – talán álarcos futamnak kéne fordítani, kb. annyit jelent, hogy szakállas-maszkos futás.

A legenda a Schembertlauf-ot a hentes-mészárosoktól eredezteti, akik egy 14. századi iparosfelkelés során privilégiumot kaptak, hogy húshagyókedden spéci táncokkal és maszkokkal vonuljanak. Magát a táncot is a régi céhes hagyományokhoz kötik, melyben a táncoló férfiak összekapaszkodva láncot alkottak.

Előfordult, hogy bőrből készült kolbászkarikákkal, kardokkal, abroncsokkal, virágkoszorús íjakkal kapcsolódtak egymáshoz. A hentestáncból önállósult és alakult tovább maga az álarcos futam.

Nürnberg patrícius ifjúsága a későbbiekben jogot vásárolt magának, hogy ők is részt vehessenek a buliban. Az önreprezentáció fantáziadús kifejezésének megfelelően az öltözetek egyre drágábbak lettek, az álarcos futam pedig az évek során nagy látványossággá vált. A táncos csoportok mellett egyéni futók is felléptek mindenféle kosztümben.

A jelmezek vad, őrült, világi, ördögi, harci vagy szexuális jellegűek voltak – utóbbiakat próbálták többnyire korlátok közé szorítani. 1475-től egy szántalpakon mozgatott ún. „poklot” (Hölle) húztak végig Nürnberg utcáin, melyet a városháza előtt megostromoltak és elégettek a rajta megjelenített pokolbéli lényekkel együtt.

Tehát Nürnberg városában vagyunk, a késő középkor/ kora újkor idején, a farsangi időszak végén. Álarcos futók vonulnak át a városon pajzán dalokat énekelve, táncolnak, közben ugrándozva egyszerű figurákat formálnak (pl. nyolcasokat, malmokat). A futók mellett műlovakon lovasok haladnak.

Más farsangi szokások, felvonulások is zajlanak mindeközben a városban, melyek összetalálkozása kitűnő konfliktusforrássá válik az egymást túlszárnyalni akaró csoportok között. (1507-ben pl. egy konkurens felvonulással való találkozás tömegverekedésbe torkollt.)

A szántalpas pokol és annak szimbolikája idővel egyre inkább a társadalmi állapotokat gúnyolta ki, mintegy görbe tükröt tartva a város lakossága elé. Végső fázisában a szigorú protestáns vezetés vált a gúny fő forrásává. Éppen a reformáció vetett véget a „pápista” farsangolásnak. 1525-ben tiltották be először.

1539-ben egyszer még engedélyezte a városi tanács, de az álarcososok kissé túllőttek a célon, amikor a városon végighúzott, majd felgyújtott pokol egy hajó volt, a bolondok hajója, lakójaként pedig a prédikátort, Andreas Osiandert jelenítették meg. A szigorú prédikátort teljesen feldühítette az utolsó és egyben legnagyobb, 150 résztvevős futam. Martin Luther a távoli Wittenbergből tiltakozott a „különösen szentségtelen, Istennek visszatetsző látványosság” ellen, a városi tanács pedig végleg betiltotta.

Több mint 80 megmaradt könyv írja le gazdagon illusztrálva a nürnbergi álarcos futamot. 35 kézirat a nürnbergi könyvtárban van, további 30 más német városokban, néhány külföldön. Persze, később újra előszedték a Schembartlauf-ot Nürnbergben, de manapság csak nagyon halvány mása az egykori őrült farsangi felvonulásoknak. Kedves rendezvényszervezők, ezt tessék überelni!

Források:

Jürgen Küster: Nürnberger Schembartlauf, publiziert am 23.12.2008; in: Historisches Lexikon Bayerns, URL: (26.02.2019)

https://de.wikipedia.org/wiki/Schembartlauf (26.02.2019)

Dieter Beyerstedt: Nürnberg als Fastnachthochburg: Der Schembartlauf, publiziert am 3.2.2016 in: Stadtarchiv Nürnberg, http://www.stadtarchive-metropolregion-nuernberg.de/nuernberg-als-fastnachtshochburg-der-schembartlauf (26.02.2019)

Képek: Nürnberger Stadtarchiv, Wikimedia Commons

A weboldal használatával hozzájárul a sütik használatához. Részletek...

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close