Aradi emlékérem 1874-ből

Október 6-a az aradi vértanúk emléknapja. Az 1848-49-es szabadságharc 13 hős tábornokáról, a hazaszeretet és katonai helytállás képviselőiről a múzeumban is találunk relikviákat.

A vértanúk tiszteletére készült emlékérmet Bárdos Gyula keszthelyi tanító ajándékozta a múzeumnak 1943-ban, és Dornyay Béla leltározta be a numizmatikai leltárfüzetbe. 1955-ben átkerült a régészeti gyűjtemény állományába.

A kerek bronz érem átmérője 36 mm, peremvastagsága 2 mm.

Az előlap közepét az „ARAD 1874 Octob. 6.” felirat foglalja el, körülötte „A NEMZET 13 VÉRTANÚJA 25. ÉVI GYÁSZEMLÉKÉRE” felirat olvasható.

A hátlap ábrázolása: a magyar címer barokkos pajzsba van foglalva, felette két angyal tartja Szent István koronáját.

Körirata: SZABADSÁG EGYENLŐSÉG TESTVÉRISÉG 1848 Mart. 15.

Az utóbbi szöveg elárulja, hogy október 6-a, bár gyászünnep, mindig összekapcsolódik 1848 márciusának felidézésével, és azzal, hogy a forradalom eszméje, jelszavai még élőek – 1874-ben pedig újra kimondhatóak. A kiegyezés és I. Ferenc József megkoronázása után elkezdődtek a szabad megemlékezések szerte az országban, évente, március 15-én és októberben is.

Hivatalos, állami ünneppé ekkor még nem nyilvánították, de a még élő veterán honvédek jelenléte ezeken az alkalmakon valóban átélt eseménnyé tette ezeket a napokat.

Felállították az első emlékműveket is, és ezek lettek az ünnepek helyszínei – közülük az egyik legfontosabb éppen Arad volt.

1874-ben az aradi vártól délre, azon a mezőn, ahol kilenc tábornokot felakasztottak, a meglevő emlékkövet új, gúla alakú oszloppal magasították meg. Az emlékérem előlapjának felirata is erre utal: a kerek, 25. évforduló és az avatás együtt lehetett az érem kibocsátásának háttere.