Bábtáncoltató betlehem

A betlehemet az emlékezet szerint Kájdl György (sz.: 1866. Vörs) a XIX. század nyolcvanas éveiben készíthette. Ez a betlehem az eredeti vörsi betlehem pontos mása. Vékony deszkából készült, három tornyos templom. Homlokzati fala földig ér, hátsó falát két faláb tartja. A lábak fölött két függőleges nyílás, mely folyosószerűen halad a betlehem első része – a színpad – felé. E nyílásokon viszi be a babákat a bábtáncoltató. A hátsó fal közepén, szemmagasságban egy kerek lyuk van, amelyen keresztül a bábtáncoltató irányítja a babák mozgását.

A templom belsejében szokott lenni a Szent Család.

Kéregbölcsőben, selyempárnán feküdt középen a Gyermek, hosszú selyemruhában. Körülöttük állt egy fából faragott tehén, egy ló és egy szamár. Ebből a másolatbetlehemből hiányzik a Szt. Család, mert a porcelánból álló szereplőket minden alkalommal kölcsönkérték a játékosok, s az ünnep végeztével visszaadták. A háborús évek viszontagságai között eltűnt a szamár és a ló is.

Az eredeti betlehem belsejét mohával fedték be, elejét fenyőágakkal és művirágokkal díszítették. Külsejét – ha elpiszkolódott – fehér csomagolópapírral fedték be. A másolatbetlehembe szentképeket ragasztottak a Szt. Család helyett. Elejét domború virágmintás, műanyag szalag díszíti, amelyet színes papírokból kivágott csillagokkal színesítettek. A középső tornyot egy nagyobb méretű sztaniolcsillag – a betlehemi csillag – díszíti. A betlehem két oldalsó falán, középtájon, két erős, faragott fogantyú van, ezzel hordozza a betlehemet a két angyal, akik a babákat is viszik. Ezt betlehemet fehérre festették.

A betlehemhez tartozik hét baba (fehér és fekete pásztor, asszony, ember [férfi], örödög, ördög [kéményseprő], Lackó), mind eredeti, s mindegyik hosszú nyelű. A vörsiek maguknak újakat faragtak.

A bábtáncoltató betlehemezés csak kevés helyen volt szokásban Magyarországon. Somogy megyében Vörsön, Balatonberényben, Balatonszentgyörgyön, Kilitin, Lengyeltótiban, Holládon tudunk róla. Ezen falvak betlehemes szövegei sokban hasonlítanak egymáshoz, de el is térnek, pl. az énekekben.

A betlehemes játék szereplőinek közös és fontos tulajdonsága, hogy tudjanak énekelni. A szereplők mindig nőtlen fiatalemberek, de Vörsön kivételként szerepelt az 1963, ’64, ’65-ös év, amikor a templom tatarozására gyűjtöttek. Akkor nős férfiak jártak, és a betlehemet borító fehér papírra írták fel, hogy ki mennyi pénzt adott. Így mindenki láthatta.

A beköszöntő és a két angyal a XX. század elején fehér vászon bőgatyát, tűzoltó zubbonyt, és a hozzá tartozó piros tetejű, ellenzős (sildes) sapkát viselt. Az 1940-es években a bőgatyát fehér pantallóra cserélték, de a tűzoltó ruha maradt. A XX. század második felében a beköszöntő és a 2 angyal a mostani szürke tűzoltó egyenruhát viseli a tányérsapkával. A pásztorok öltözete mindig kóchaj, kócszakáll, kifordított bunda és kifordított kucsma volt. A század elején ők is bőgatyát viseltek.

A játék menete: Mindnyájan énekelnek az utcán is. Elől megy a beköszöntő, ő kér engedélyt a játék bemutatására. Utána siet a két angyal, kezükben a betlehem és a bábuk. Követi őket a három pásztor, akik közül a legöregebb a humor forrása értetlenségével, beszólásaival. Ha fogadják a betlehemeseket, akkor az angyalok leteszik a betlehemet, eléje ül a beköszöntő, s a pásztorok álmai után mindannyiuk énekére kezdődik a bábtáncoltatás. Először a két pásztor verekedősen táncol. Utánuk következik az asszony és a férfi, ők ölelkezve, csókolózva táncolnak. A két ördög (vagy régebben a kéményseprő) ugyancsak verekednek. Végül Lackó táncol egyedül, s kéri a játék jutalmát.

Forrás: Németh Péter (szerk.): 125 esztendő – 125 műtárgy. Válogatás a Balatoni Múzeum gyűjteményeiből. Balatoni Múzeum, Keszthely, 2023.
Fotók: Kiss Viktor