Dokumentáció a Szent Miklós temető sírköveiről

November hónap a Mindenszentek és Halottak napja kettős ünnepével kezdődik. A közeli és távoli felmenőkre való emlékezés mellett nézzünk rá a keszthelyi Szent Miklós temető különleges sírköveire is.

A temető legrégibb, középső része, a kápolna körül és attól északra, műemléki védelem alatt áll. Több XVIII-XIX. századi, művészien megformált kőemlék, kereszt található itt. A legtöbbjük későbarokk, klasszicista stílusjegyeket mutat. A keszthelyi kőfaragók dolgoztak a közelben bányászott homokkővel is. A feliratok Keszthely mezőváros polgárairól, köztük iparosokról, uradalmi tisztviselőkről, premontrei szerzetesekről, sőt tudósokról, tanárokról szólnak.

A síremlékek a több évtizeddel-évszázaddal előttünk élőket mutatják be, de az idők során maguk is mulandónak bizonyulhatnak.

A múzeum munkatársai az utóbbi évtizedekben több felméréssel örökítették meg a legszebb, legértékesebb, illetve a legveszélyeztetettebb, rossz állapotú sírhelyeket. Az egyik ilyen felmérés eredménye 1960-ban került be az adattárba „A Szent Miklós temető sírkövei és sírfelirataik” címmel (S 60.113.11-97. leltári szám alatt), ami 1979-ben átsorolással a történeti dokumentációs gyűjtemény része lett.

A borítékba tett anyag 88 adatlapból és 166 db kis fekete-fehér fényképből áll. Egy lapon egy síremlék felirata olvasható, írógéppel gépelve. A szövegátírás nyomtatott- vagy nagybetűvel történt, attól függően, a síremléken hogyan van írva, és a tördelés is annak megfelelő.

A síremlékekről öt sorozat fénykép készült. Ezeket római számmal és a sorozaton belül az egyes képeket arab számmal jelölték. Adatlaponként a gépelt szöveg alá ragasztották a hozzájuk tartozó kis fotókat, többnyire 1-2 darabot (de van, hogy 8-at). A fotók a negatívtekercs kockáinak méretével egyeznek meg: 3 x 4 cm-esek, de jó minőségű kidolgozások.

A dokumentáció és a fényképek egész novemberben megtekinthetőek a Balatoni Múzeum Hónap műtárgya vitrinjében!