Honvéd hátbőrönd („borjú”) 1848-49-ből
A múzeum fegyvertárának egyik különleges, az 1848-49-es szabadságharchoz kötődő használati tárgya ez a hátbőrönd, más néven hátborjú.
1848 tavaszán, az új magyar kormány megalakulása után, májusban elindult az önálló hadsereg, a honvédség megszervezése. A gyalogos honvéd katonák szabvány felszerelésének – benne a fegyvereknek, ruha-daraboknak – része volt ez a fajta hátitáska, mely borjúbőrből készült, ezért „borjúnak” nevezték.
A nyersvászon bélésű, vállpántos, fekete bőr táskát vékony, csatos szíjak fogják át.
A táska belsejét mint tárolóhelyet összeköthető fülek védik, a fedél lap belsejét pedig zseb tölti ki.
A honvéd hátbőrönd eredete
Darnay Kálmán, a sümegi vaskereskedő a XIX-XX. század fordulóján vásárolt 1848-49-es honvéd relikviákat, régészeti-történeti magángyűjteménye számára. Az egyik relikvia a „honvéd borjú, Raab Lajos honvéd felszerelése”, ahogyan a gyarapodási naplóba feljegyezte.
A gyűjtemény néhány év múlva egy több termes kiállítóhelyet kapott. A hadtörténeti teremben a szabadságharc tárgyait egy külön szekrényben lehetett megnézni. „Teljes honvéd gyalogos felszerelés, borjúval együtt, nemzetőri szuronyok és nemzetiszínű tiszti öv mellett” – olvasható a kiállítás korabeli leírásában.
Az időközben állami kezelésbe került Darnay Múzeum három osztályát az 1930-as években egyesítették a Balatoni Múzeummal, és a hadtörténeti relikviákat Keszthelyre szállították. A hátbőrönd azóta e múzeum fegyvertárában található. A leltárkönyvekbe még egy fontos adat bekerült róla: származási helye Pozsony.
Mi volt és van a hátbőröndben?
– Ami benne volt, múzeumba kerülésekor: két kézírásos dokumentum. Egy bizonyítvány 1864-ből és egy német nyelvű vers.
– Eredetileg a táskában a katonák személyes holmija, úti felszerelése kapott helyet, benne a tisztálkodáshoz, az egyenruhájuk és fegyvereik rendben tartásához való tárgyakkal.
Evőeszközök, ing, törölköző, borotvakészlet, fésű, kapca, bakancstalp, ruhatisztításhoz való kréta, szivacs, gombtisztító készlet, varróeszközök, sárkefe, fényesítő kefék és mázak, gombok, kapcsok, fegyvertisztító viasz, gyanta, fehér festék…
Viseletét a rajz mutatja.
Tetejére rá volt szíjazva a hosszú köpeny, összehajtogatott állapotban, vagy a tábori takaró.
– Amit most, kinyitott állapotában a hátbőröndben látunk, az az egykori honvédek kézjegye.
A hadi felszerelések darabjait egymás után több katona használta. A táska belsejébe tintával írt nevekben, évszámokban örökítették meg magukat.
Kik ők?
Lorenz Rieder (L.R.), Vanicek és E.R. junior.
Március elsejétől a hónap végéig tekinthető meg a Balatoni Múzeum épületében.
Várjuk Önöket!