Hajózás a Balatonon

Kiállításunk a balatoni hajózás történetén vezet végig. Bemutatjuk, hogyan változtak a közlekedési eszközök a Balatonon a római kortól napjainkig.

Tudtad, hogy Keszthely földesurai, a Festeticsek fenékpusztai hajóács telepén készült minden idők legnagyobb balatoni vitorláshajója?

A balatoni hajózás története egészen az őskorig nyúlik vissza. Tárlatunk megmutatja, milyen eszközöket használtak a római korban a hajóácsok, hol voltak a középkorban révátkelő helyek, s milyen hajósélet zajlott a Balatonon a 16-19. században.

Tudtad, hogy Keszthely földesurai, a Festeticsek fenékpusztai hajóács telepe egész kis flottát bocsájtott ki? Itt készült minden idők legnagyobb balatoni vitorláshajója is. Eredeti jelzőágyúját megnézheted kiállításunkban.

A Zala megyei alispán és gróf Széchenyi István szervezőmunkája eredményeként 1845-ben megalakult a Balaton Gőzhajózási Társaság. Az első hajó, a „Kisfaludy” gőzgépét Angliából hozatták. A 19. század utolsó évtizedeire kibővült a hajópark, idetartoztak a tárlatunkban is bemutatott Baross, Helka és Kelén nevű hajók. A második világháború pusztításainak a balatoni hajók is áldozatul estek: 1945-ben mindent elölről kellett kezdeni.

Szinte hihetetlen, de az 1896-ban épült Kishamis, a tó legöregebb sportvitorlása, még ma is közlekedik.

Miként a gőzhajózás, a sportvitorlázás meghonosítására tett első kísérlet is gróf Széchenyi István nevéhez fűződik. Kiknek a szórakoztatására hozatta le a Fertő-tóról a Balatonra vitorlását? Nálunk megtudhatod!

Természetesen a „Balatoni Kékszalagról”, Európa leghosszabb tókerülő versenyéről sem feledkeztünk meg, erről is mesélünk, és megemlékezünk az elmúlt század legsúlyosabb, sok halálos áldozatot követelő vízi balesetéről, a Pajtás gőzhajó tragédiájáról is.

Kiállításunk végén egy balatoni személyszállító hajón találjuk magunkat, ahol kormányt ragadhatunk, és ügyes manőverrel körbe fordulhatunk a Füredi-öbölben.