Fémkeresős kutatás leletei

A terepi munkát 2021.03.27-én, szombat délelőtt a Balatoni Múzeum közösségi régészet projekt keretében, múzeumbarát, önkéntes fémkeresősök bevonásával a gyűjtőterületén érintett Thúry György Múzeum hozzájárulásával végeztük.

A terepi munka célja a középkori településhez, templomhoz köthető leletanyag feltérképezése, a lelőhely, illetve az egykori templom körüli temető kiterjedésének pontosabb meghatározása, továbbá a már nyilvántartott régészeti korszakok pontosítása, kiegészítése volt.

1975-ben Dr. Horváth László régész végzett régészeti, topográfiai adatgyűjtést a településen. Az adatközlők a tatárjárás után épült templomról meséltek, illetve ma is köztudott, hogy szántás alkalmával az eke gyakran hoz felszínre kő- és téglatörmeléket. A templomra vonatkozó középkori adatokat Dr. Vándor László gyűjtötte össze. Kutatása szerint a falu plébánosát először 1256-ban említik. Szent Lászlónak szentelt templomát pedig 1430-ban. Karos a pápai tizedjegyzékben is szerepel, eszerint a gazdagabb plébániákhoz tartozhatott. Vándor László Árpád- kori és késő középkori templom és település helyeként határozta meg a területet.

2017-ben a Salisbury régészeti kft. végzett földradar és magnetométeres kutatást a területen a település önkormányzatának megbízásából. A terepi munka során gyűjtött kerámia jellemzően középkori. Az Árpád- kortól egészen a késő középkorig terjed a kerámiaanyag szórása.

Munkánk eredményeként új korszakként jelentkezett a terület szinte egészén a római kori leletanyag. Sűrűsödése a terület délkeleti részén volt megfigyelhető. Ezen a területen római tetőfedőcserép darabkát és egyéb téglatöredéket is gyűjtöttünk a felszínről. A római kisbronzok között a III. századtól (Claudius, Probus), a IV. századig találunk vereteket (Constantinus, Valentinianus). Többségükben a Sisciai verdéből.

A főleg 4. századi római érmék, kisbronzok mellett több fibulát- egykori ruhakapcsoló tűt- is gyűjtöttünk a területről. Kiemelkedik közülük egy a 2-3. századra keltezhető rombusz alakú, Rajna vidéki emailos fibula töredéke. Az e típusba tartozó fibulák felületét különféle fémvegyületekkel ötvözött olvasztott üveggel, az emaillal díszítették. A jellemző pannoniai fibulatípusok mind megtalálhatók a kutatott területen. A rómaikori leletek közé tartozik egy kisméretű bronz övveret töredék. Szórványosan római kerámiatöredékeket is gyűjtöttünk a kutatási területről.

A középkori leletek közül kiemelkedik egy kisméretű, bronz könyvsarokveret, míg az érmék közül megemlítendő Zsigmond (1387-1437; ÉH 449.) ezüst dénár és egy parvus, továbbá I. Albert (1437-1439; ÉH459; Av: MONETA ALBERTI, Rv: +REGIS UNGARIE.ETC) ezüst dénár, valamint egy fél darab ezüst szlavón báni dénár az 1300-as évek elejéről. A későközépkorra a kerámiaanyag mellett néhány ólom puskagolyó keltezhető.

Kutatásban résztvevő önkéntesek: Horváth László, Gép Miklós, Somogyi Attila, Porkoláb Győző, Szi Márton Lajos, Schmidt László.